A szerkezetváltás támogatása: iparpolitika a kibővített Európában

Az ipar központi szerepet játszik az Európai Unió arra irányuló törekvéseiben, hogy növelje a versenyképességet és megfeleljen a lisszaboni célkitűzéseknek. Ez a közlemény az európai ipar versenyképességét és az iparleépítés által ebben az új globális környezetben okozott veszélyt elemzi. A Bizottság célja, hogy a versenyképesség követelményeire szabott iparpolitikát hozzon létre annak érdekében, hogy a tudásalapú Európában elősegítse az ipar által megkövetelt szerkezetváltásokat.

JOGI AKTUS

Communication from the Commission of 20 April 2004 "Fostering structural change: an industrial policy for an enlarged Europe" [COM(2004) 274 final - not published in the Official Journal]. (A Bizottság közleménye (2004. április 20.) – „A szerkezetváltás támogatása: iparpolitika a kibővített Európában” [COM(2004) 274 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].)

ÖSSZEFOGLALÓ

A Bizottság olyan iparpolitikát kíván kidolgozni az Európai Unió (EU) számára, amely képes megbirkózni az Európa előtt álló nehézségekkel, különösen a bővítés és a nemzetközi verseny következményeivel. E politika célja, hogy elősegítse a versenyképességet, valamint ösztönözze a megfelelőbb szabályozást annak érdekében, hogy az európai ipar innovatív maradjon, illetve továbbra is képes legyen a munkahelyteremtésre és a növekedésre.

A tagállamoknak és az európai intézményeknek oly módon kell megszervezniük az európai ipar szerkezetváltásait, hogy szem előtt tartják a kibővített Európa termelékenységének tényezőit, valamint a tudásalapú Európa innovatív kapacitásait.

Nincs iparleépítés, de szükség van szerkezetváltásra

Noha a Bizottság uniós szinten nem tapasztal általános iparleépítési folyamatot, a strukturális változások mélyreható változásokat hoztak az iparban. A munkaerőigényes és az intenzív versennyel szembesülő ágazatok munkahelyei és erőforrásai a komparatív előnyökkel rendelkező ágazatok felé tolódnak el. E szerkezetváltások hatása az EU egészét tekintve pozitív, de helyi szinten egyes ágazatokra vagy régiókra nézve káros lehet.

Ezeket a munkaerőpiaci és erőforrásokat érintő változásokat azonban a kutatást és az innovációt elősegítő intézkedésekkel kell alátámasztani annak érdekében, hogy a magas hozzáadott értékkel rendelkező ágazatokban megmaradjon az unió komparatív előnye. A nemzetközi verseny nyomása fokozódott az elmúlt években, és egyre több ipari ágazatot érint. A munkahelyek feltörekvő gazdaságokba való áthelyezése már nemcsak a hagyományosan munkaerőigényes ágazatokat érinti; hatásai a csúcstechnológiai ipari és a szolgáltatási ágazatokban is érezhetők. Európa egyetlen módon képes teljes mértékben kihasználni az ipari globalizálódás előnyeit: olyan iparpolitikát fogad el, amelynek középpontjában a versenyképesség áll.

A bővítés által nyújtott lehetőségek

A 2004. évi bővítés az európai ipar számára jelentős lehetőségeket kínál, feltéve, hogy az érintett ágazatok szerkezetváltását nem akadályozzák nemzeti protekcionista intézkedések. A keresleti oldalon a belső piacot már kiterjesztették, és így magában foglalja a virágzó új nemzeti fogyasztói piacokat. A kínálati oldalon a vállalatok átszervezhetik a termelést, hogy kiaknázzák az új tagállamok versenyelőnyeit.

Az új tagállamoknak fontos szerep jut a tudásalapú gazdaságra való áttérésben. Bevonásuk növelheti az EU ipari teljesítményét és ösztönözheti a belső piacot az unión kívüli országokkal való versenyben. Az új tagállamok versenyelőnyei lehetővé kell tegyék az olyan munkahelyek EU-n belüli áthelyezését, amelyek máskülönben Ázsiába kerültek volna át. Az új társaságok érkezése által leginkább érintett ágazatok az ételek és italok, közlekedési eszközök, nem nemesfémek és fémtermékek.

A szerkezetváltás támogatására szolgáló eszközök

A Bizottság célkitűzése – amely összhangban áll a kibővített Európa iparpolitikájáról szóló, 2002. évi közleményben meghatározott prioritásokkal –, hogy az európai ipar átalakításának támogatását célzó három cselekvési terület köré csoportosítsa a közszféra érdekelt képviselőit.

Az első cselekvési terület a szabályozást és az uniós ipari tevékenységre vonatkozó valamennyi jogszabályt érinti. A cél az, hogy a jogszabályokat mind nemzeti, mind európai szinten összhangba hozzák a vállalkozások szükségleteivel. Különös figyelmet kell fordítani a versenyképességre, valamint a különböző szabályozások egyes tevékenységi ágazatokat érintő, együttes hatásának elemzésére.

A második cél annak biztosítása, hogy jobban össze legyenek hangolva a különböző területeket érintő uniós intézkedések, amelyek hatással vannak az iparra – különösen a kutatásra, a versenyre, a foglalkoztatásra és a regionális fejlesztésre. A Bizottság különböző politikai intézkedéseket szándékozik alkalmazni a termelékenység növelése és a tudás felhasználásának elősegítése érdekében. Általánosabb értelemben a különböző uniós szakpolitikai területek közötti szinergiahatások erősödése fokozni fogja az európai vállalkozások versenyképességét.

A harmadik cél az EU iparpolitikájának ágazati dimenziójára vonatkozik. A Bizottság célja, hogy az érdekelt felek bevonása révén láthatóbbá tegye az EU ipari tevékenységét a kulcsfontosságú ágazatokban, ily módon európai szinten felhívva a figyelmet az iparpolitika hozzáadott értékére.

Háttér

Ez a közlemény része a Bizottság 2002. december 11-i közleménye által elindított vitának, amely arról szól, hogyan járulhat hozzá az iparpolitika az ipar versenyképességének fejlesztéséhez. Hozzá kell segítenie az európai ipart ahhoz, hogy elérje az EU az Európai Tanács 2000. évi lisszaboni ülésén önmaga számára kitűzött célt.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek (2003. november 21.) – „A szerkezetváltás támogatása: iparpolitika a kibővített Európában” [COM(2003) 704 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

A Bizottság Közleménye (2002. december 11.) – Iparpolitika a kibővített Európában [COM(2002) 714 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Utolsó frissítés: 27.09.2005