Vállalatok társadalmi felelőssége: a vállalatok hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez

A javasolt európai stratégia megvalósítása hasznára válik a vállalatoknak és az érintett szereplőknek, ezenkívül az Európai Unió (EU) fenntartható fejlődését is támogatja. A vállalatok gazdasági sikere ugyanis most már nem kizárólag a rövid távú profitmaximalizálási stratégiától függ, hanem attól is, hogy mennyire veszik figyelembe a társadalmi és környezetvédelmi célkitűzéseket, beleértve a fogyasztók érdekeit is.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2002. július 2.) a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról: a vállalatok hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez [COM(2002) 347 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Bizottság egy európai stratégiát mutat be a vállalatok társadalmi felelősségvállalására (CSR) vonatkozóan. A CSR keretében a vállalatok önkéntesen építik be a társadalmi és környezetvédelmi célkitűzéseket üzleti tevékenységeikbe és az érintett szereplőkkel fenntartott kapcsolataikba.

A Bizottság hangsúlyozza, hogy a CSR-programok az Európai Unió (EU) fenntartható fejlődését is támogatják. Ezenkívül pozitív hatással vannak a vállalatok irányítására és versenyképességére, különösen az alábbi tényekre való tekintettel:

• a kereskedelem globalizációja azt eredményezi, hogy a vállalatok külföldön, ezenbelül fejlődő országokban is tevékenykednek és felelősséget vállalnak;
• a fogyasztók érzékennyé váltak a vállalatok arculatára és hírnevére;
• a vállalatok kockázatosságának és sikerességének értékelésekor a pénzintézetek és a befektetők a CSR-tevékenységeket is figyelembeveszik;
• a CSR-tevékenységek a munkavállalók kompetenciáinak fejlesztésére is felhasználhatók.

Az európai stratégia alapelvei

A Bizottság által a CSR-tevékenységek előmozdítására javasolt stratégia a következő alapelveken nyugszik:

• a CSR-tevékenységek önkéntes jellege, átláthatósága és hitelessége;
• azon területek meghatározása, ahol az európai fellépés hozzáadott értéket eredményez;
• a gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi, illetve a fogyasztók érdekeit szolgáló intézkedések egyensúlyban tartása;
• a kis- és középvállalkozások (kkv-k) sajátos igényeinek figyelembe vétele;
• a nemzetközi megállapodások és eszközök tiszteletben tartása (különös tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megállapodásaira és eszközeire).

Az európai stratégia kulcsfontosságú intézkedései

A Bizottság elsősorban az ismeretek bővítését ösztönzi azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással van a CSR a vállalatok gazdasági teljesítményére. Ennek eszközeiként a Bizottság tanulmányok készítését, tudatosítási célú tevékenységeket és az információterjesztést javasolja.

A bevált gyakorlatok megosztását a vállalatok és tagállamok között szintén támogatni kell a szereplők hálózatba szervezése és koordinálása útján.

A vállalatok kapacitásait is fejleszteni kell, mégpedig a munkavállalók képzésére fordítható uniós támogatások felhasználása révén. Ezenkívül a CSR-alapelveket be kell építeni a vállalatirányítási témájú képzések programjába is.

Szükséges megerősíteni a kkv-k cselekvési képességét is, figyelembe véve sajátosságaikat és korlátozott erőforrásaikat. A Bizottság ennek keretében ösztönzi a bevált gyakorlatok megosztását és terjesztését, a kkv-k társulását, a nagy- és kisvállalatok együttműködését, valamint a tudatosítási célú intézkedéseket.

Fontos, hogy a CSR-gyakorlatok és -eszközök átláthatósága biztosított legyen. Ezért a Bizottság a következők elfogadását javasolja:

• magatartási kódexek (a munkavállalók jogaira, az emberi jogokra, a környezetvédelemre stb. vonatkozóan);
• irányítási normák (a társadalmi és környezetvédelmi szempontoknak a vállalatok napi tevékenységeibe való beépítése céljából);
• teljesítménymérési eszközök (például belső értékelő jelentések);
• termékvédjegyek és -címkék;
• a társadalmilag felelős befektetésre (SRI) vonatkozó előírások, amelyek arra indítják a befektetőket, hogy a jó CSR-eredményekkel rendelkező vállalatokat részesítik előnyben.

Egy európai fórum létrehozása a CSR-intézkedésekben érintett összes szereplő számára hasznos lehet. Itt ugyanis tapasztalatcserére és együttműködésre nyílik lehetőség, és meghatározhatók azok a területek, ahol európai szintű fellépésre van szükség. A Bizottság javaslata szerint a fórumnak elsősorban a következőkkel kell foglalkoznia:

• a CSR és a vállalatok versenyképessége közötti kapcsolat;
• a CSR hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez, beleértve a harmadik országokat is;
• a kifejezetten a kkv-kat érintő problémák;
• a már létező magatartási kódexek hatékonysága;
• a CSR-tevékenységek értékelésére vonatkozó közös iránymutatások és kritériumok;
• címkézési programok;
• információk terjesztése a társadalmilag felelős befektetési politikákról.

Végül pedig a Bizottság javasolja a CSR-célkitűzéseknek az összes európai szakpolitikába való beépítését. Valójában az EU a fenntartható fejlődési stratégiájához híven kötelezettséget vállalt arra, hogy szakpolitikáiba beépíti a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi megfontolásokat. A CSR-alapelvek különösen nagy jelentőségűek a következő szakpolitikák tekintetében:

• foglalkoztatás és szociális ügyek, ezenbelül különösen az oktatás és a képzés, az esélyegyenlőség, a fogyatékossággal élő személyek társadalmi integrációja, az ipari szerkezetváltásra való felkészülés és a vállalati átszervezések;
• környezetvédelem, ezenbelül a környezeti teljesítmény, az ökotechnológiák és a termékek ökohatékonysága (vagyis a termékek mennyisége és a környezetre gyakorolt hatása közötti összefüggés) értékelése;
• fogyasztók, különösen a fogyasztóknak a környezetvédelmi és szociális előírásokkal való megismertetése;
• közbeszerzések, ezenbelül a társadalmi és környezetvédelmi kritériumok beépítése a közbeszerzési eljárásokba;
• külkereskedelem, külkapcsolatok és fejlődés, beleértve a multinacionális vállalatok igazgatását;
• közigazgatás, mivel az európai intézmények szintén a CSR-alapelvek alkalmazása mellett kötelezik el magukat.

Háttér

Ez a közlemény a 2001-ben publikált, vállalatok társadalmi felelősségéről szóló zöld könyv folytatása.

Utolsó frissítés: 17.08.2011