Európai Rendszerkockázati Testület

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

1092/2010/EU rendelet a pénzügyi rendszer makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról

MI A RENDELET CÉLJA?

Az (EU) 2019/2176 rendelettel módosított rendelet létrehozza az Európai Rendszerkockázati Testületet (ERKT), amelynek feladata az Európai Unió (EU) pénzügyi rendszerének makroprudenciális felügyelete, valamint a rendszerkockázatok* megelőzéséhez vagy mérsékléséhez való hozzájárulás az EU egészében vagy egy részében. Az ERKT azonosítja és megvitatja a pénzügyi stabilitási kockázatokat azok eredetétől függetlenül.

A rendelet az ERKT-t az új Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének részeként hozza létre, mely rendszerbe az alábbiak is beletartoznak:

az Európai Bankhatóság;
az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság;
az Európai Értékpapír-piaci Hatóság;
az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága;
az uniós tagállamok felügyeleti hatóságai.

Az új felügyeleti struktúrának az a 1096/2010/EU rendelet is része, amely az Európai Központi Bankot (EKB) bizonyos feladatokkal bízza meg az ERKT támogatása érdekében.

FŐBB PONTOK

Megbízatás, célkitűzések és feladatok

Az ERKT székhelye a németországi Frankfurt am Mainban található. Az ERKT feladata a pénzügyi rendszer egészének nyomon követése és a kockázatok elemzése (más néven: makroprudenciális felügyelet). E célból az ERKT különösen:

meghatározza a rendszerszintű kockázatokat, és fontossági sorrend szerint csoportosítja azokat;
amennyiben a rendszerszintű kockázatok jelentősnek bizonyulnak, figyelmeztetéseket ad ki, szükség esetén pedig nyilvánosságra is hozza azokat;
korrekciós intézkedéseket javasol a beazonosított kockázatra adott válaszként;
titkos figyelmeztetést és értékelést adhat ki az Európai Unió Tanácsának, amikor úgy véli, hogy vészhelyzet kialakulása várható;
nyomon követi a figyelmeztetésekre és ajánlásokra reagáló intézkedéseket;
összehangolja fellépéseit a nemzetközi pénzügyi szervezetek, így például a Nemzetközi Valutaalap és a Pénzügyi Stabilitási Tanács intézkedéseivel.

Szervezet és irányítás

Az ERKT szervezeti struktúrája a következő:

az igazgatótanács a feladatok elvégzéséről gondoskodik a szükséges döntések meghozatalával; elnöke az EKB elnöke;
az irányítóbizottság támogatja a döntéshozatali folyamatot;
a titkárság felel az ERKT napi ügyeinek intézéséért, továbbá támogatást is nyújt;
a tudományos tanácsadó bizottság és a szakmai tanácsadó bizottság tanácsot ad és segítséget nyújt.

Az ERKT külső képviseletét az elnök látja el; az ERKT-nek két alelnöke is van. Az EKB elemzési, statisztikai, logisztikai és adminisztratív támogatást nyújt az ERKT-nak az ERKT titkársága révén.

Az EKB felügyelőbizottsága és az Egységes Szanálási Testület egy-egy képviselőt küld az igazgatótanácsba (szavazati jog nélkül). A politikai befolyás elkerülése érdekében az igazgatótanács egyetlen tagja sem tölthet be kormányzati tisztséget semelyik tagállamban sem.

Figyelmeztetések és ajánlások

A célkitűzést érintő jelentős rendszerszintű kockázat esetén az ERKT figyelmeztetéseket és adott esetben korrekcióra, szükség esetén pedig jogalkotási kezdeményezésekre irányuló ajánlásokat ad ki.

E figyelmeztetések és ajánlások címzettjei különösen a következők:

az EU egésze;
egy vagy több tagállam;
az EKB a bankrendszer makroprudenciális felügyeletével kapcsolatban ráruházott feladatok tekintetében;
egy vagy több európai felügyeleti hatóság;
egy vagy több nemzeti felügyeleti hatóság;
a rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatok kezelésére irányuló intézkedések alkalmazására kijelölt egy vagy több nemzeti hatóság;
az Európai Bizottság a vonatkozó uniós jogszabály tekintetében;
az uniós tagállamok által kijelölt szanálási hatóságok; vagy
az Egységes Szanálási Testület.

Az ERKT ajánlásai

Az ERKT által összeállított ajánlások címzettjeinek eleget kell tenniük az azokban foglaltaknak, vagy az intézkedések elmulasztásáról indokolással kell szolgálniuk. Amennyiben az ERKT úgy határoz, hogy ajánlásait nem tartották be, illetve a címzettek nem szolgáltak kellő indokolással az intézkedések elmulasztásáról, titkos értesítést küld a címzetteknek, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az érintett európai felügyeleti hatóságoknak.

Az európai felügyeleti rendszer további folyamatai

A 2008-as pénzügyi válság kibontakozásával és az euróövezetben 2010–2011-ben súlyosbodó államadósság-válsággal szükségessé vált az euróövezet bankrendszereinek további integrációja. Ez vezetett a bankunióval kapcsolatos uniós kezdeményezéshez.

Az 1092/2010/EU rendelet működésének felülvizsgálatára 2013-ban került sor. Ennek nyomán vezették be végül az (EU) 2019/2176 rendeletbe foglalt módosításokat. E módosítások eredményeként az ERKT általi irányítás 2014 óta a következők működésére is kiterjed:

az egységes felügyeleti mechanizmus, amelynek révén az EKB lett az euróövezeti bankok (körülbelül 2000 bank) központi felügyeleti szerve. Ehhez az euróövezeten kívüli országok is csatlakozhatnak; és
az egységes szanálási mechanizmus, amelynek célja a hatálya alá tartozó, csődbe jutó bankok szabályos szanálásának biztosítása az adófizetők pénzének felhasználása nélkül.

Az (EU) 2019/2176 rendelet által bevezetett változások az uniós bankszektor kockázatainak csökkentésére vonatkozó szabályokat is érintik. E szabályok folyamatosan módosultak az idők során, és az alábbiakat foglalják magukban:

a tőkekövetelményekről szóló irányelv (2013/36/EU irányelv, lásd az összefoglalót) és rendelet (575/2013/EU rendelet, lásd az összefoglalót);
a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv (2014/59/EU irányelv, lásd az összefoglalót);
az egységes szanálási mechanizmusról szóló határozat (melyet az (EU) 2019/877 határozat módosít, lásd az összefoglalót);
a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv (2014/49/EU irányelv, lásd az összefoglalót), amely a magánszemélyek és vállalatok betétjeinek védelmét szolgálja;
a nemteljesítő hitelekről szóló irányelv ((EU) 2021/2167 irányelv, lásd az összefoglalót).

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

A rendelet 2010. december 16. óta alkalmazandó.

HÁTTÉR

További információk:

Bankrendszer és finanszírozás (Európai Bizottság)
Bankunió (Európai Bizottság)
Bankunió (Európai Központi Bank)
Mi az a tőkepiaci unió? (Európai Bizottság)
Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere (Európai Bizottság)
Küldetése és létrehozása (Európai Rendszerkockázati Testület).

KULCSFOGALMAK

Rendszerkockázat. A pénzügyi rendszer leállásának veszélye, amely jelentős negatív következményekkel járhat az EU, illetve egy vagy több uniós tagállam reálgazdaságára, valamint a belső piac működésére nézve. A rendszer szempontjából bizonyos mértékben valamennyi pénzügyi közvetítő, piac és infrastruktúra jelentős lehet.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 1092/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról (HL L 331., 2010.12.15., 1–11. o.)

Az 1092/2010/EU rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2167 irányelve (2021. november 24.) a hitelgondozókról és a hitelfelvásárlókról, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv módosításáról (HL L 438., 2021.12.8., 1–37. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1–90. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (átdolgozás) (HL L 73., 2014.6.12., 149–178. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1–337. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338–436. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács 1096/2010/EU rendelete (2010. november 17.) az Európai Központi Banknak az Európai Rendszerkockázati Testület működését érintő külön feladatokkal történő felruházásáról (HL L 331., 2010.12.15., 162–164. o.)

utolsó frissítés 03.04.2023