Bankszanálási alapok létrehozása

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Közlemény a bankszanálási alapokról (COM(2010) 254 végleges)

MI A KÖZLEMÉNY CÉLJA?

A közlemény bemutatja az Európai Bizottság szándékait a bankszanálási alapok létrehozásával kapcsolatban.

FŐBB PONTOK

Mi a bankszanálási alapok szerepe?

• A bankszanálási alapok feladata, hogy hozzájáruljanak a bajban lévő bankok szabályos szanálásának finanszírozásához. Ennek érdekében különböző intézkedéseket hajthatnak végre, többek között a következőket:
  • hídbankok finanszírozása (a nemzeti szabályozó hatóság vagy a központi bank által létrehozott intézmény, amely átveszi a fizetésképtelenné vált bankot, amíg vásárlót nem találnak);
  • eszközök és/vagy kötelezettségek teljes vagy részleges átruházása a bajban lévő intézményből;
  • a jó bank/rossz bank felosztás finanszírozása.
• A szanálási alapok használhatók az adminisztratív költségek, valamint a jogi és tanácsadói díjak fedezésére is.
• Nem használhatók fel azonban csőd elleni biztosításként vagy a csődbe kerülő bankok megmentésére.

Hogyan finanszírozhatók a bankszanálási alapok?

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az alapok finanszírozási szabályainak kialakításakor törekedni kell a szükséges pénzösszegek összegyűjtésére, ösztönözve a helyes magatartást.

Három fő paramétert lehet figyelembe venni a bankszanálási alapokhoz történő hozzájárulás kiszámításához:

• a bankok eszközei a bank szanálásának lefolytatása során kiadandó összeg mutatójaként szolgálhatnak. A bankok eszközeire tőkeköltség formájában már vonatkoznak kockázattal súlyozott prudenciális tőkekövetelmények. Az eszközök alapján kivethető egy illeték. Ez azonban további tőkekövetelményt eredményezhet, és a tőkére vonatkozó előírások jelenleg folyamatban lévő szélesebb reformjának összefüggésében körültekintően kell mérlegelni;
• a bankok kötelezettségei is használhatók azon összegek mutatóiként, amelyekre a bank szanálásakor szükség lehet. A bankszanálás költségei nagy valószínűséggel bizonyos kötelezettségek támogatásának szükségességéből erednek (a saját tőke és a biztosított kötelezettségek – pl. betétek – kivételével). Mindazonáltal a bankok kötelezettségei kevésbé hatékonyan jelezhetik a kockázat mértékét;
• a nyereségek és bónuszok referenciaként használhatók a kivetendő illeték meghatározásában.
• A finanszírozásnak az alábbi kritériumokat kell kielégítenie:
  • az esetleges arbitrázs elkerülése;
  • a megfelelő kockázatok tükrözése;
  • bizonyos pénzügyi intézmények rendszerszintű jellegének figyelembevétele;
  • szanálás szükségessé válása esetén felmerülő lehetséges összegek alapulvétele;
  • a versenytorzulás elkerülése.

A bankszanálási alapok irányítása

• A bankszanálási alapokat el kell különíteni a nemzeti költségvetéstől, és kizárólag szanálási költségekre kell fenntartani.
• A bankszanálási alapok kezelését olyan hatóságokra kell bízni, amelyek felelősek a pénzügyi intézmények szanálásáért, és amelyek független végrehajtó szervként intézkednek.
• A bankszanálási alapoknak be kell tartaniuk az EU állami támogatásra vonatkozó szabályait.
• A Bizottság a válságkezelésre és a szanálási alapokra vonatkozó jogalkotási javaslatát 2011 elején kívánta elfogadni.

Hogyan integrálhatók a bankszanálási alapok egy új pénzügyi stabilitási keretbe?

• A Bizottság javasolta a tőkekövetelmények megerősítését és a pénzügyi felügyelet reformját az EU-ban. Célja a betétbiztosítási rendszerek és a pénzügyi intézmények vállalatirányításának megerősítése.
• A Bizottság arra is törekedett, hogy megelőző intézkedéseket hajtson végre a bankcsőd kockázatának mérséklése és a „csődhöz túl nagynak” vélt intézményekhez kapcsolódó implicit garanciák csökkentése érdekében.
• A Bizottság terve az volt, hogy 2010 októberében elfogadja az európai válságkezelési keretről szóló ütemtervet. A javasolt terv célja olyan közös, az uniós országok számára elérhető közös eszközök létrehozása, amelyek lehetővé teszik a gyors és hatékony intézkedéseket bankcsőd esetén. Ezen intézkedések nem jelenthetnek költséget az adófizetők számára.
• A bankszanálási alapok tevékenységének kiegészítésére javasolt eszközök:
  • helyreállítási és szanálási tervek;
  • hitel-tőke konverziók.

A bankszanálási alapok közös megközelítésének meghatározása

• A bankszanálási alapok létrehozása tekintetében európai és globális szinten egységes megközelítés elfogadására van szükség.
• Az új intézkedés alapján a napi felügyeletért a nemzeti hatóságok felelősek, amelyet szilárd, válsághelyzetben alkalmazható EU-n belüli szabályok támogatnak.
• A közös megközelítés első lépéseként létrehoztak egy rendszert, amely a nemzeti alapok olyan harmonizált rendszerének létrehozására épült, amely koordinált nemzeti válságkezelési intézkedésekhez kapcsolódik. A rendszer felülvizsgálatára 2014-ben került volna sor azzal a céllal, hogy integrált uniós válságkezelési és felügyeleti szabályok, hosszabb távon pedig egy uniós szanálási alap jöjjön létre.

Változások 2010 óta

A közlemény közzétételét követően az Európai Bizottság egy sor jogalkotási javaslatot fogalmazott meg a bankszanálás megoldása tekintetében. 2014-ben az EU a következő jogszabályokat fogadta el:

• 2014/49/EU irányelv a hitelintézetek betétesei számára védelmet nyújtó betétbiztosítási rendszerekről.
• 2014/59/EU a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítására és szanálására vonatkozó szabályokról.
• 806/2014/EU rendelet az EU Egységes Szanálási Mechanizmusáról és az Egységes Szanálási Alapról. Ez a rendelet meghatározza a bajban lévő bankok és befektetési cégek szanálására vonatkozó szabályokat és eljárásokat.

HÁTTÉR

A 2008 októberében bekövetkezett pénzügyi válság okozta bankcsődök enyhítése érdekében az uniós országok kormányai állami támogatással segítették ki a pénzügyi ágazatot. Ez a támogatás jelentősen érintette az adófizetőket, valamint növelte az uniós országok államadósságát. A bankszanálási alapok létrehozásának meg kellene akadályoznia az állami támogatások jövőbeni igénybevételét a pénzügyi intézmények szanálásakor.

FŐ DOKUMENTUM

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és az Európai Központi Banknak – Bankszanálási alapok (COM(2010) 254 végleges, 2010.5.26.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (átdolgozás) (HL L 173., 2014.6.12., 149–178. o.)

A 2014/49/EU irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190–348. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1–90. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 20.02.2017