Az európai uniós védjegy

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2017/1001 rendelet az európai uniós védjegyről

MI A RENDELET CÉLJA?

A rendelet az uniós védjegyek lajstromozásának az uniós szintű szabályait és feltételeit határozza meg.

A rendelet kodifikálja a 207/2009/EK tanácsi irányelvet – és annak számos későbbi módosítását – és annak helyébe lép.

FŐBB PONTOK

Uniós védjegy

Lajstromozással uniós védjegy jogosultja lehet bárki vagy bármely vállalkozás, a közjogi szervezeteket is ideértve.

A védjegy állhat megjelölésekből, különösen szavakból (többek között személynevekből), ábrákból, betűkből, számokból, továbbá az áru vagy a csomagolás formájából, feltéve, hogy e megjelölések alkalmasak a következőkre:

• megkülönböztetni valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól; valamint
• oly módon szerepel a védjegyek lajstromában, hogy a lakosság és a hatóságok pontosan tudják, hogy mi áll oltalom alatt.

A jogosult jogai

A védjegyoltalom kizárólagos jogokat biztosít a jogosult számára, amelyek megakadályozzák, hogy harmadik felek az alábbiak bármelyikét kereskedelmi célra használják fel:

• az uniós védjeggyel azonos megjelölés olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak az uniós védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal;
• olyan megjelölés, amely összetéveszthető valamely másik védjeggyel;
• az uniós védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés az uniós védjegy árujegyzékében szereplő árukhoz, illetve szolgáltatásokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a megjelölés használata kihasználná a közösségi védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.

Az uniós védjegy jogosultja azonban nem tilthatja meg harmadik felek számára a következők kereskedelmi célra történő felhasználását:

• a jogosult saját neve és címe;
• az áru vagy szolgáltatás jellemzőire vonatkozó jelzés, például fajtájára, minőségére vagy mennyiségére;
• a védjegy, ha az – például tartozékok vagy alkatrészek tekintetében – szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére.

Alkalmazás

A bejelentőknek uniós védjegybejelentést kell benyújtaniuk az Európai Unió Szellemi Tulajdonjogi Hivatalához (EUIPO).

A védjegybejelentésnek tartalmaznia kell a következő információkat:

• a lajstromozás iránti kérelem;
• a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat;
• az áruk és szolgáltatások jegyzéke, amelyekre a lajstromozást kérik;
• a megjelölést.

A bejelentőknek bejelentési díjat is kell fizetniük. A bejelentési díjat a dokumentumoknak az EUIPO-hoz történő benyújtásától számított egy hónapon belül kell befizetni.

Nyilvántartásba vétel

• A bejelentés benyújtását követően az EUIPO megvizsgálja, hogy az megfelel-e az uniós védjegy lajstromozásához szükséges valamennyi feltételnek.
• A bejelentés közzététele révén a védjegy lajstromozását ellenző harmadik felek – korábbi jogaik alapján – fellebbezési eljárás keretében fellebbezhetnek.
• Amennyiben a bejelentés valamennyi szükséges kritériumnak megfelel és nem kerül sor fellebbezés benyújtására vagy elfogadására, a védjegy lajstromozását közzéteszik.

A védjegyoltalom időtartama és megújítása

• Az uniós védjegyek oltalma a bejelentés benyújtásától számított tíz évig tart.
• Az oltalom további tízéves időszakra megújítható. A megújításra irányuló kérelmet az oltalom érvényességi idejének a lejárta előtt hat hónappal kell benyújtani.

Lemondás a védjegyoltalomról, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése

A jogosult az uniós védjegyoltalomról lemondhat az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egésze vagy azok egy része tekintetében. Az oltalmi jog a következő esetekben is megszűnhet:

• a védjegy tényleges használatára* öt éve nem került sor az EU-ban;
• a védjegy valamely termék vagy szolgáltatás szokásos nevévé vált;
• a védjegy megtévesztő lehet az áruk vagy a szolgáltatások jellegét, minőségét vagy földrajzi származását illetően.

A rendelet a védjegyek törlésének az okait is meghatározza. A törlés okai közé tartoznak – többek között – az olyan esetek, amikor a bejelentő rosszhiszeműen jelentette be a védjegyet lajstromozásra.

Együttes uniós védjegy

Védjegy lajstromozásra való bejelentésekor lehetőség van az uniós védjegy együttes védjegyként való megjelölésére. Együttes uniós védjegy lajstromozására irányuló bejelentést nyújthatnak be a következők szervezetei:

• gyártók;
• előállítók;
• szolgáltatást nyújtók;
• forgalmazók;
• jogi személyiséggel rendelkező közjogi szervezetek.

Tanúsító uniós védjegy

Lehetőség van az uniós védjegyek tanúsító védjegyként való megjelölésére is. Az ilyen védjegy jogosultja tanúsítja az áruk anyagát, gyártási módját, a szolgáltatások végrehajtását, illetve a tanúsított áruk és szolgáltatások minőségét, pontosságát és egyéb jellemzőiket (a földrajzi származás kivételével).

Jogi eljárás

Az 1215/2012/EU rendelet alkalmazandó az uniós védjegyekkel és a védjegyek lajstromozására irányuló bejelentések benyújtásával kapcsolatos eljárások tekintetében, ahogy az egyidejű és egymást követő perek esetében is az uniós és nemzeti védjegyek alapján.

Az uniós országoknak „uniós védjegybíróságokat” kell kijelölniük. Ezek a bíróságok kizárólagos joghatósággal rendelkeznek az uniós védjegy bitorlásával és érvényességével összefüggő valamennyi jogvita terén.

MIKORTÓL HATÁLYOS E RENDELET?

A rendelet 2017. október 1. óta hatályos.

HÁTTÉR

Az EUIPO 2016. március 23-tól a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal helyébe lép a 207/2009/EK rendeletet módosító (EU) 2015/2424 rendelettel összhangban, amelyek mindegyikét felváltotta az (EU) 2017/0001 rendelet.

További információk:

• EUIPO – Uniós védjegy.

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1001 rendelete (2017. június 14.) az európai uniós védjegyről (HL L 154., 2017.06.16., 1–99. o.)

utolsó frissítés 13.02.2018