Maximális fenntartható hozam

E közlemény új politikai irányvonalat határoz meg a halászat terén a halászati erőforrások fenntartható hasznosításának elérése céljából. A Bizottság a legnagyobb fenntartható hozamon (MSY) alapuló közösségi halászati gazdálkodás kialakítását javasolja. Olyan hosszú távú gazdálkodási rendszerről van szó, amely fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi feltételek mellett biztosítja az élő vízi erőforrások kiaknázását.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2006. július 4.) a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az EU halászatában a fenntarthatóság elvének a legnagyobb fenntartható hozamon keresztül történő végrehajtásáról [COM(2006) 360 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

E közleménnyel a Bizottság javítani kívánja a halászati ágazat gazdasági teljesítményét, és a fenntartható fejlődésről Johannesburgban tartott világ-csúcstalálkozón hozott határozatok szellemében biztosítani kívánja a halászati ágazat életképességét.

A Bizottság és a tagállamok ekkor csatlakoztak ahhoz a célkitűzéshez, hogy legkésőbb 2015-ig elérjék a megfogyatkozott állományokra vonatkozó legnagyobb fenntartható hozamot (MSY).

A Bizottság szerint elérkezett az idő, hogy módosítsák a közösségi halászati gazdálkodást azáltal, hogy a kudarc puszta elkerülésére való törekvés helyett a sikerre törekednek, és az MSY-n alapuló gazdálkodáson keresztül helyreállítják az állományokat.

A Bizottság hangsúlyozza a közös halászati politika ezen új irányvonalának potenciális előnyeit. Több tudományos elemzés szerint a legnagyobb fenntartható hozamon alapuló gazdálkodáshoz képest az európai halállományok 80%-át túlhalásszák.

Az MSY olyan hosszú távú megközelítést jelent, amelynek keretében meghatározzák a halászat mértékét, aminek segítségével helyreállíthatók a halállományok, és ezzel biztosítható azok fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi kiaknázása.

A legnagyobb fenntartható hozamon alapuló megközelítés előnyei

A Bizottság szerint az MSY betartásával folytatott halászat hozzájárul a halászati erőforrások kimerítését eredményező tendencia visszafordításához. E megközelítés előnyös általában a tengeri környezet számára: segítségével növelhető az erőforrások rendelkezésre állása és az ökoszisztémák egyensúlya.

A megközelítés gazdasági jellegű haszonnal is jár, hiszen maga után vonja a halászati tevékenység költségeinek csökkenését. Ha a rendelkezésre álló erőforrások ismét állandóak lesznek, az állományok kiaknázása könnyebbé válik.

Az MSY keretein belül végzett halászatnak köszönhetően növekszik a nagy méretű és értékű halak aránya, a visszaengedett halak aránya pedig csökken.

Az elmúlt években több mint 10 millió tonna halat importáltak évente, ami az Európában fogyasztott halak 60%-át teszi ki. Az MSY-n alapuló halállomány-gazdálkodás javítja az uniós halászati ágazat versenyhelyzetét, mivel stabil és jó minőségű kínálatot biztosít.

Úton e megközelítés végrehajtása felé

A halászati gazdálkodásnak a fenntarthatóságon és a stabilitáson kell alapulnia. A Bizottság ehhez a halászati tevékenység és a halászati erőforrások szaporodóképessége közötti egyensúlyi helyzet kialakítását javasolja.

E célkitűzés megvalósításához fontos, hogy minden évben meghatározzák a különböző halállományok halászatának megfelelő mértékét. A Bizottság a hangsúlyt a halászati gazdálkodás terén való határozathozatal javítására helyezte.

Az, hogy sikeres lesz-e az új megközelítés irányába való átmenet, függ a nemzeti halászat azon képességétől, hogy mennyire tud alkalmazkodni az új helyzethez. A siker emellett a Bizottság és a halászati ágazatok közötti rendszeres konzultációktól is függ.

E fokozatos alkalmazkodás időszaka két eltérő megközelítéshez vezethet. Az első esetben a tagállamok egy kisebb, hatékonyabb és jövedelmezőbb halászati ágazatot ösztönözhetnek, ami a halászok számának csökkenésével jár együtt. A második esetben a tagállamok a halászflotta méretének csökkenése nélkül, azonban a vállalkozások jövedelmezőségének csökkenésével tarthatják fenn a magas foglalkoztatottsági szintet.

Jóllehet a tagállamok feladata a halászati ágazatra alkalmazandó gazdasági stratégia megválasztása, a Bizottság megjegyzi, hogy a halászhajók kivonásától eltérő megoldások a múltban végrehajtási, valamint társadalmi elfogadással kapcsolatos problémákat eredményeztek: nehéz egy túl nagy flottát úgy fenntartani, hogy azt nem használják.

Hosszú távú tervek

A Bizottság a következő évek során számos hosszú távú tervet javasol annak érdekében, hogy 2015-ig elérjék az MSY-t a közösségi vizeken kiaknázott erőforrások esetében. Az egyes tervek meghatározzák az érintett állomány halászatának megfelelő mértékét. E hosszú távú terveket a következő elvek vezérlik:

• biztosítani kell a halászokkal, a fogyasztókkal és az egyéb érdekeltekkel való konzultációt;
• minden terv alapját elfogulatlan tudományos szakvéleménynek kell képeznie;
• figyelembe kell venni a javasolt intézkedések gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait;
• meg kell határozni a halászat mértékét és e cél fokozatos elérésének módját;
• csökkenteni kell a halászat ökoszisztémára gyakorolt káros hatásait;
• a terveknek technikai intézkedéseket kell tartalmazniuk annak biztosítására, hogy különböző állományok együttes kifogása esetén valamennyi állomány halászata összeegyeztethető legyen az adott állomány létszámára vonatkozó célokkal;
• a tervek kiterjedhetnek annak lehetőségére is, hogy egyes állományokat a legnagyobb fenntartható hozam szintjeinél alacsonyabb szinten aknázzanak ki annak érdekében, hogy más fajok esetében némileg növelhető legyen a szaporodóképesség;
• az állománynak a tervek hatálybalépésekor meglévő biológiai állapotától független célokat kell megállapítani, bár a tervek szigorúbb védelmi intézkedéseket is előírhatnak abban az esetben, ha egy adott természeti erőforrás kimerítettebb;
• megfelelő iránymutatásokat kell meghatározni, ha adathiány vagy más körülmények miatt a tudományos szakvélemények nem tudják számszerűsíteni a legnagyobb fenntartható hozamra vonatkozó feltételek eléréséhez szükséges intézkedéseket;
• a terveket és céljaikat időszakos felülvizsgálatnak kell alávetni.

Háttér

A halászati erőforrások fenntartható megőrzése érdekében már a közös halászati politika 2002. évi reformja során is a hosszabb távú halászati gazdálkodás jelentőségére helyezték a hangsúlyt. Ez a célkitűzés a legveszélyeztetettebb állományok helyreállítási terveinek kialakításában öltött testet. A túlhalászás miatt azonban a halászat mértéke számos faj esetében több év óta erős csökkenést mutat. A Bizottság szerint ezért tovább kell lépni egy következő szakaszba, és meg kell fordítani az európai halászati erőforrások többségénél tapasztalható hanyatló tendenciát. A 2002-ben a fenntartható fejlődésről Johannesburgban tartott világ-csúcstalálkozó során a tagállamok ezenfelül elkötelezték magukat amellett, hogy legkésőbb 2015-ig az MSY elvével összeegyeztethető szintre hozzák az állományokat.

Utolsó frissítés: 17.10.2011