A környezeti szempontok figyelembevétele az európai szabványosítás során

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Közlemény (COM(2004) 130 végleges) – A környezeti szempontok figyelembevétele az európai szabványosítás során

MI A KÖZLEMÉNY CÉLJA?

Annak biztosítása, hogy a környezeti szempontokat szisztematikusabb módon integrálják az európai szabványokba, és hogy mindenki, aki az e szabványok összeállításával foglalkozik, figyelembe vegye a környezetvédelem kérdését.

FŐBB PONTOK

• Az európai szabványosítás lehetővé teszi harmonizált műszaki szabványok alkalmazását az Európai Unió (EU) országai között. Ilyen módon előmozdítja a kereskedelmet az egységes piacon.
• A szabványosítás szerepet játszik az uniós szakpolitikák kialakításában és a technikai tudás terjesztésében. A környezeti aspektusok integrálása révén a szabványok hozzájárulhatnak a fenntartható fejlődéshez és a kapcsolódó uniós szakpolitikákhoz.

Fejlemények az európai szabványosítás terén

• Az európai szabványok olyan önkéntes dokumentumok, amelyeket európai vagy nemzetközi szabványügyi szervezetek állítanak össze. Ez a munka egy proaktív folyamaton és az összes érintett fél konszenzusán alapul.
• A szabványok összeállítása a műszaki harmonizáció és a szabványok új megközelítése alapján történik.
• A szabványosítás egyre több ágazatot érint és hasznos eszköze a környezetvédelemnek, mivel:
  • befolyásolja, hogy a termékek és a szolgáltatások miképpen hatnak a környezetre, különösen a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv kontextusában;
  • szabványosított vizsgálati és mérési módszereket vezet be annak érdekében, hogy előmozdítsa a környezetvédelmi jogszabályok betartatását. Ez a helyzet például az iszap, a talaj vagy a biohulladékok szennyezőanyagtartalom-mérésének egyszerűsítésére használt horizontális szabvány esetében;
  • előmozdítja a környezettechnológiák használatát és támogatja a környezeti előnyökkel rendelkező kezdeményezéseket. A szabványosítás például segíthet az olyan technológiák marketingjében, mint a mikroszintű kapcsolt energiatermelés, amely lehetővé teszi a hő- és az elektromos áram egyidejű termelését egy épületben;
  • olyan környezetvédelmi szabványokat fogalmaz meg, amelyek célja a vállalkozások környezeti teljesítményének javítása, mint például a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) 14000-as sorozatba tartozó nemzetközi szabványai.
• Európa képessége környezetvédelmi szabványok létrehozására nemzetközi szabványok kidolgozásához vezethet.

Környezetvédelmi szabványok

• Az EU-ban megalkotott szabványok környezeti minősége javítható. Különös figyelmet fordítanak az újonnan csatlakozó országokban létrehozott szabványok minőségére. A fő célok:
  • az európai szabványokat összeállító és felülvizsgáló szakértők környezetvédelmi képzettségének javítása, valamint minden érintett számára hozzáférés biztosítása a környezetvédelmi információkhoz. A technikai know-how terjesztését ösztönözni kell európai és nemzeti szinten egyaránt;
  • prioritások meghatározása a kezelendő kérdések között, figyelembe véve az EU környezetvédelmi szakpolitikájával kapcsolatos közérdekű kérdéseket. Az Európai Bizottság használhatja az európai szabványosítási felhatalmazást e prioritások kijelölésére;
  • a szabványosításban érintett összes fél aktív részvételének előmozdítása. Az európai szabványügyi szervek, mint az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) nemzeti felhatalmazások alapján járnak el. Az uniós országoknak ilyen módon támogatniuk kell a civil társadalom és a tudományos közösség részvételét is a szabványok létrehozásában. A Bizottság ugyanezen célt kívánja elérni azáltal, hogy együttműködik a környezetvédelmi szervezetek ECOS konzorciumával;
  • a környezetvédelmi aspektusok szabványosításba való integrálását segítő eszközök szisztematikus használata. Rendszeres találkozókra kerül sor a tapasztalatok kicserélésére és az elért előrehaladás felmérésére.

Ösztönzők

• A Bizottság ösztönözni kívánja a leghatékonyabb integrációs eszközök szisztematikus használatát. Az európai szabványügyi szervek specifikus eszközöket dolgoztak ki, mint például:
  • környezeti kérdésekkel foglalkozó munkacsoportok;
  • technikai tanácsadó testületek;
  • környezeti adatbázisok;
  • szakértők által szakértők részére készített ágazati iránymutatások és ellenőrzőlisták.
• A szabványosításban érintett felek önként vesznek részt a tevékenységekben. A környezeti szabványok elterjedésének biztosítása érdekében szükséges ezek piaci relevanciáját is növelni.

HÁTTÉR

• Amikor a Hatodik környezetvédelmi cselekvési program elfogadásra került 2002-ben, a Bizottság javasolta, hogy a környezetvédelmet vegyék figyelembe a szabványosítási tevékenységekben.
• E közleményt egy internetes konzultációt követően fogalmazták meg. A vállalkozások és az ipar, a civil szervezetek, a közigazgatási szervek és szabványügyi szervezetek képviselőinek lehetőségük volt véleményük megosztására a környezet szempontjából a legkedvezőbb fellépési módra vonatkozóan.
• A Bizottság körforgásos gazdaságra vonatkozó közleménye aláhúzza a szabványok fontosságát a körkörösebb gazdaság létrehozásának támogatása szempontjából. Különösen nagy szükség van szabványok kidolgozására számos prioritást élvező területen, így például:
  • a környezetbarát tervezés irányelv végrehajtását támogató anyaghatékonysági szabványok;
  • a másodlagos nyersanyagokra, valamint az elektronikus hulladékok, hulladékká vált akkumulátorok és egyéb összetett, hasznos élettartamukat elért termékek anyagának hatékony újrahasznosítására vonatkozó szabványok.
• További információkért lásd:
  • Szabványügyi politika az Európai Bizottság weboldalán.

FŐ DOKUMENTUM

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak - A környezeti szempontok figyelembevétele az európai szabványosítás során (COM(2004) 130 végleges, 2004.2.25.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács következtetései (2002. március 1.) a szabványosításról (HL C 66., 2002.3.15., 1–2. o.)

A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a Tanács és az Európai Parlament által 1999-ben az európai szabványosításról elfogadott határozatokat követően tett fellépésekről (COM(2001) 527 végleges, 2001.9.26.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv (COM(2015) 614 final, 2015.12.2.)

utolsó frissítés 22.02.2017