A tengeri erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás érdekében a halászati termékek piacának közös szervezésére vonatkozó rendelkezéseknek igazodniuk kell a halászati tevékenységek alakulásához és változásaihoz.

Az 1970-es évek óta a halászati termékek piacának közös szervezése hozzájárul a kereslet és a kínálat közötti különbségek csökkentéséhez a halászok, a feldolgozóvállalatok és a fogyasztók javára.

A Tanács 104/2000/EK rendelete (1999. december 17.) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről [Hivatalos Lap L 17., 2000.1.21.] [lásd a módosító jogszabály(oka)t].

A halászati termékek piacának közös szervezése * 1970-ben indult, a közös halászati politika (KHP) első fejezeteként.

A halászati termékek csak akkor értékesíthetők, illetve forgalmazhatók, ha megfelelnek a minőség, a méret vagy súly, a csomagolás, a kiszerelés és a címkézés szerinti osztályozásra vonatkozó forgalmazási előírásoknak. A termékek forgalmazási előírásoknak való megfelelőségét a tagállamok ellenőrzik.

A friss, hűtött vagy fagyasztott termékek kizárólag akkor értékesíthetők a végső fogyasztóknak, ha megfelelő megjelölés vagy címke jelzi:

A termelői szervezetek tagjai szabadon szerveződő halászok vagy akvakultúra-tenyésztők, akiknek célja, hogy a halászati termékeik számára előnyösebb helyzetet biztosító intézkedéseket hozzanak. Ezek az intézkedések:

A tagállamok minden olyan termelői csoportosulást elismernek termelői szervezetként, amelyek kérelmezik ezt az elismerést és megfelelnek bizonyos feltételeknek.

A tagállamok különös elismerésben részesíthetik azokat a termelői szervezeteket, amelyek a termékek minőségének javítását célzó tervet nyújtottak be.

Amennyiben egy adott termelői szervezet egy vagy több kikötőhely termelési és értékesítési tevékenysége vonatkozásában reprezentatívnak minősül, az érintett tagállam az ezen a területen terméket értékesítő és a szervezethez nem tartozó termelők számára kötelezővé teheti az említett termelői szervezet egyes intézkedéseit.

Minden termelői szervezet köteles az adott halászati évre vonatkozó operatív programot összeállítani, és azt az adott tagállam illetékes szerveinek megküldeni, amely tartalmazza:

A tagállamok öt éven át a termelői szervezeteknek a termelés és az értékesítés tervezése keretében számukra előírt kötelezettségek teljesítéséhez támogatást nyújthatnak. A támogatás kiszámítása fajok szerint különbözőképpen történik.

Emellett a tagállamok további támogatást nyújthatnak a termelői szervezeteknek a halászati termékek piaci értékesítésének jobb szervezésére, valamint a kereslet és kínálat kiegyensúlyozására irányuló intézkedésekhez. Ezt a támogatást az Európai Halászati Alap végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 498/2007/EK bizottsági rendeletnek megfelelően osztják ki.

A tagállamok a Bizottság ellenőrzése mellett ágazati szervezetként ismerhetnek el minden olyan csoportosulást, amely benyújtja erre vonatkozó kérelmét, és amely termeléshez, forgalmazásához és feldolgozásához kapcsolódó tevékenységek képviselőiből áll.

Az elismerés bizonyos feltételekhez kötött. Ezek közül a legfontosabbak a termelői szervezetek számára engedélyezett intézkedésekhez kapcsolódnak (például a piac ismeretének és átláthatóságának elősegítése stb.).

Amennyiben egy termelői szervezet valamely termék előállítása és/vagy forgalmazása és/vagy feldolgozása terén reprezentatívnak minősül, az érintett tagállam a szervezet kérésére bizonyos rendelkezéseket korlátozott időre a kérdéses régióban működő, a szervezethez nem tartozó gazdasági szereplők számára is kötelezővé tehet.

A kiterjesztés azon rendelkezések esetében kérhető, amelyek eleget tesznek bizonyos feltételeknek, és az alábbi témakörök egyikét érintik: a termelésről és a piacról szóló tájékoztatás, a közösségi és nemzeti szabályokban meghatározottaknál szigorúbb termelési szabályok, a Közösség szabályaival összhangban álló szerződésszabványok készítése és értékesítési szabályok.

A piac halászati termékekkel való ellátásának biztosítása érdekében a Bizottság olyan rendszert hozott létre, amelynek célja:

Ez a rendszer olyan árrendszeren alapszik, amely alkalmazása révén pénzügyi intervenciós mechanizmusokat léptet életbe.

E mechanizmusok meghatározása az irányadó ár alapján történik, amelyet a halászati év kezdetét megelőzően bizonyos termékekre vonatkozóan a Tanács rögzít. Az irányadó árat ez előző három halászati évben a nagykereskedelmi piacokon és a kikötőkben érvényes árak átlaga alapján, a termelés és a kereslet alakulásának figyelembevételével számítják ki.

A halászok minimumjövedelmének biztosítása érdekében a termelői szervezetek kivonhatják a piacról azokat a halászati termékeket, amelyek ára egy adott szint alá esik. Ezt az árszintet, azaz a közösségi kivonási árat évente valamennyi forgalmazott termék esetében a Bizottság határozza meg. A kivonási ár nem haladhatja meg az irányadó ár 90%-át, és kiszámításakor a termékek frissességét, méretét és kiszerelését is figyelembe veszik. Árcsökkenés és az intervenciós mechanizmus alkalmazása esetén a termelői szervezetek támogatást nyújtanak saját tagjaiknak.

A termelői szervezet csak akkor részesülhet pénzügyi támogatásban a piacról véglegesen kivont halak után, ha teljesíti az alábbi feltételeket:

A piacról kivont termékek rendeltetési célját a termelői szervezetek úgy határozzák meg, hogy az ne zavarja az ilyen termékek rendes értékesítését. A piacról kivont termékek jótékonysági célra, takarmány előállítására vagy más nem élelmezési célra használhatók fel.

A kivonásai árakon kivont termékek emberi fogyasztás céljából történő feldolgozása és raktározása akkor engedélyezhető, ha azok ilyen körülmények között különösen alkalmasak a forgalmazásra. E termékek feldolgozása az egyes fajokra vonatkozóan meghatározott kritériumok szerint, kizárólag olyan szigorú feltételek mellett lehetséges, amelyek biztosítják, hogy azokat később ismét forgalomba lehessen hozni.

Az átviteli támogatás összege nem haladhatja meg a feldolgozás és a tárolás technikai költségeit, valamint az évente kiszámított pénzügyi költségeket. Engedélyezett feldolgozási eljárás a fagyasztás, a sózás, a szárítás, a pácolás, a forrázás és pasztőrözés, adott esetben filézéssel, darabolással és fejezéssel együtt alkalmazva. A legrövidebb raktározási időtartam öt nap.

A regionális és helyi szinten működő termelők jövedelmének jelentős hányadát biztosító halászati termékekre a közösségi kivonási árrendszer nem alkalmazható, mivel egyrészről a tagállamok vagy a régiók piaci árai között számottevő eltérések vannak, és másrészről ezek a termékek túlságosan kis mennyiségben vannak jelen a közösségi piacon.

A független kivonási és átviteli mechanizmus ezt a hátrányt úgy enyhíti, hogy – bizonyos feltételekkel – átalánytámogatást nyújt azoknak a termelői szervezeteknek, amelyek végleg vagy átmenetileg kivonják az ilyen termékeket a piacról. Az alkalmazandó árakat a termelői szervezetek függetlenül határozzák meg. Mennyiségi korlát vonatkozik mind az átalánytámogatás (a halászati évben forgalomba hozott mennyiség 10%-a), mind a független kivonás (5%) alkalmazására.

Magánraktározási támogatás olyan hajófedélzeten fagyasztott termékekre adható, amelyek a Bizottság által a halászati év kezdetét megelőzően meghatározott közösségi eladási áron nem hozhatók forgalomba. Ezeket a termékeket ideiglenesen kivonják a piacról, és legalább öt napig raktározzák. A raktározás és az ismételt forgalomba hozatal körülményeinek lehetővé kell tenniük a minőségi követelmények betartását és szavatolását.

Támogatás az érintett termékeknek a termelői szervezet által évente forgalomba hozott mennyisége legfeljebb 15%-ának erejéig adható. A támogatás összegét a halászati év kezdetét megelőzően átalányösszegként határozzák meg, a fagyasztott termékek raktározásához nélkülözhetetlen létesítményekhez kapcsolódó technikai és pénzügyi költségek alapján.

A tonhalhalászat elsősorban a konzervipart látja el. A piacszervezési rendszer középpontjában éppen ezért ez a forgalmazási terület áll.

A Tanács a tonhalfélék különböző fajtáira vonatkozóan az előző három halászati év nagykereskedelmi piaci vagy kikötői árainak átlaga alapján közösségi termelői árat határoz meg.

Amennyiben a tonhal közösségi piaci átlagára és a behozatali ár egyaránt alacsonyabb a közösségi termelői ár 87%-ánál, a termelői szervezet a Bizottság által meghatározott összegű kompenzációs juttatásban részesülhet.

A közösségi feldolgozóipar számára szükséges megfelelően ellátmány biztosítása érdekében bizonyos termékek esetében (sávos tőkehal, tőkehal, kék gránátoshal, halpaszta [surimi] stb.) a vámtarifát határozatlan időtartamra részben vagy egészben felfüggesztik.

A harmadik országok által rendkívül alacsony áron kínált áruk okozta piaci zavarok elkerülése érdekében egyes termékek csak a Bizottság által évente meghatározott referenciaáron hozhatók be a Közösség vámterületére.

Amennyiben a Közösség piacán kivételes körülmények miatt komoly zavar keletkezik illetve fenyeget, és az árak zuhanásnak indulnak, a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre biztonsági intézkedések alkalmazhatók egészen addig, amíg a helyzet nem rendeződik.

Amennyiben egy vagy több termék vonatkozásában a közösségi piacon áremelkedés vagy ellátási zavarok jelentkeznének, a Tanács a szükséges intézkedések foganatosítása révén köteles azt orvosolni.

A tagállamok kötelesek egymás számára biztosítani, hogy hajóik mindegyike azonos feltételekkel használhassa a kikötőket és a létesítményeket, valamint minden kapcsolódó felszerelést.

A tagállamok és a Bizottság a kommunikációt és az információcserét lehetővé tevő rendszereket hoznak létre, amelyek költségei részben a közösségi költségvetést terhelik.

A csalás megelőzése és felszámolása érdekében a tagállamok rendszeresen ellenőrizik többek között a pénzbeli támogatás jogosultjainak tevékenységét.

A Bizottságot munkájában a tagállamok képviselőiből álló és a Bizottság képviselője által vezetett Halászatitermék-piaci Irányítóbizottság segíti.

Hivatkozások

Jogi aktus	Hatálybalépés	Az átültetés határideje a tagállamokban	Hivatalos Lap
104/2000/EK tanácsi rendelet	2001.1.1.(2002.1.1.a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó 4. cikk esetében)	–	HL L 17., 2000.1.21.

Módosító jogszabály(ok)	Hatálybalépés	Az átültetés határideje a tagállamokban	Hivatalos Lap
A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány – II. melléklet: A csatlakozási okmány 20. cikkében említett jegyzék – 7. Halászat	2004.5.1.	–	HL L 236., 2003.9.23.
1759/2006/EK tanácsi rendelet	2006.12.2.	–	HL L 335., 2006.12.1.
1258/2010/EU tanácsi rendelet	2011.1.1.	–	HL L 343., 2010.12.29.

A Bizottság 125/2011/EU rendelete (2011. február 11.) az egyes halászati termékekre vonatkozó átviteli támogatás és átalánytámogatás összegének a 2011. halászati évre történő rögzítéséről [Hivatalos Lap L 38., 2011.2.12.].

A Bizottság 124/2011/EU rendelete (2011. február 11.) az egyes halászati termékekre vonatkozó magánraktározási támogatás összegének a 2011. halászati évre történő rögzítéséről [Hivatalos Lap L 38., 2011.2.12.].

A Bizottság 123/2011/EU rendelete (2011. február 11.) a 104/2000/EK tanácsi rendelet II. mellékletében felsorolt halászati termékek uniós eladási árának a 2011. halászati évre történő rögzítéséről [Hivatalos Lap L 38., 2011.2.12.].

A Bizottság 122/2011/EU rendelete (2011. február 11.) a 104/2000/EK tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt halászati termékek uniós kivonási és eladási árának a 2011. halászati évre történő rögzítéséről [Hivatalos Lap L 38., 2011.2.12.].

A Bizottság 121/2011/EU rendelete (2011. február 11.) a piacról a 2011. halászati év során kivont halászati termékek tekintetében a pénzügyi támogatás és az ahhoz kapcsolódó előleg kiszámításánál alkalmazandó átalányösszegek rögzítéséről [Hivatalos Lap L 38., 2011.2.12.].

A Bizottság 120/2011/EU rendelete (2011. február 11.) az egyes halászati termékekre vonatkozó referenciaáraknak a 2011. halászati évre történő rögzítéséről [Hivatalos Lap L 38., 2011.2.12.].

Jelentés a 104/2000/EK rendelet végrehajtásáról [COM(2006) 558 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

A jelentés megállapítja, hogy a fogási tervek termelői szervezetek általi végrehajtása nyomán jelentősen csökkent az intervenció mértéke, annak ellenére, hogy utóbbi inkább az átviteli műveletekhez, semmint a halászati termékek költséges kivonásához nyújtott segítséget. Az ágazatközi szervezetek bevezetése ugyanakkor nem volt ilyen sikeres, feltehetőleg azért, mert az értékesítési lánc különböző piaci szereplői között elégtelen volt az együttműködés. A jelentés további megállapítása szerint az uniós piac átalakulóban van. A piaci árak nem követik a termelési költségeket, így egyre nehezebb méltányos életkörülményeket biztosítani a termelők számára. A harmadik országok termékeinek behozatala egyre nagyobb piaci részesedést szerez, mivel ki kell elégíteni a fogyasztók és a feldolgozóipar igényeit.