Az Európai Csalás Elleni Hivatal (az OLAF) az Európai Unió (EU) intézményein belüli korrupciót és súlyos kötelességszegést, valamint az uniós költségvetés terhére elkövetett csalást vizsgálja. A Hivatal ezenfelül segítséget nyújt az EU csalás elleni politikájának kidolgozásához.

JOGI AKTUS

A Bizottság 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozata (1999. április 28.) az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) létrehozásáról.

ÖSSZEFOGLALÓ

MIRŐL SZÓL A HATÁROZAT?

Az OLAF-ot 1999-ben hozta létre az eredeti határozat (1999/352/EK, ESZAK, Euratom), meghatározva feladatait, felelősségi köreit, felépítését és működési módját. A határozat egy későbbi, 2013-as felülvizsgálata lehetővé tette, hogy az OLAF hatékonyabban és eredményesebben végezze - különösen a külső szervezetekkel folyó - tevékenységét.

FŐBB PONTOK

Csalásnak a személyes haszonszerzés vagy másoknak való károkozás céljából elkövetett szándékos megtévesztést nevezzük. Uniós szinten a károkozás eredhet az EU költségvetéséből történő jogosulatlan kifizetésből vagy az uniós költségvetési bevételek - például vámok, mezőgazdasági vámok és cukorilletékek - befizetésének elmulasztásából.

Az OLAF főigazgatójának megbízatása 7 évre szól, és nem újítható meg.

Az OLAF felügyeleti bizottsága nyomon követi a Hivatal tevékenységét, igyekszik megerősíteni annak függetlenségét, valamint felügyeli az eljárási garanciák alkalmazását.

Az OLAF-ra a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében a magánszemélyek adatvédelméről szóló uniós jogszabály vonatkozik.

Az OLAF igazgatási és nyomozati szerv. Kizárólag ajánlást tehet arra vonatkozóan, hogy a vizsgálatait követően az uniós vagy nemzeti hatóságok milyen intézkedéseket hozzanak.

A Hercule III program hozzájárul az uniós országok számos projektjének finanszírozásához, ezáltal nyújtva támogatást az uniós költségvetés terhére elkövetett bűncselekmények elleni küzdelemben. A program finanszírozza például szkennerek és egyéb műszaki felszerelések repülőterek és kikötők számára történő beszerzését, valamint a képzési tevékenységeket.

MIKORTÓL HATÁLYOS E HATÁROZAT?

HÁTTÉR

Az OLAF az 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozat (és annak későbbi módosításai) alapján jött létre. Ezt a határozatot az OLAF feladatát és hatáskörét meghatározó 883/2013/EU, Euratom rendelet, valamint az uniós intézményekben folytatandó vizsgálatokról rendelkező intézményközi megállapodás egészíti ki.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus	Hatálybalépés	Az átültetés határideje a tagállamokban	Az Európai Unió Hivatalos Lapja
1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozat	1999.4.28.	-	HL L 136., 1999.5.31., 20-22. o.

Módosító jogszabályok	Hatálybalépés	Az átültetés határideje a tagállamokban	Az Európai Unió Hivatalos Lapja
2013/478/EU határozat	2013.10.1.	-	HL L 257., 2013.9.28., 19-20. o.
2015/512/EU határozat	2015.3.27.	-	HL L 81., 2015.3.26., 4-4. o.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1-22. o.).

Intézményközi megállapodás (1999. május 25.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól (HL L 136., 1999.5.31., 15-19. o.).