Igazságügyi képzés az Európai Unióban

Az igazságügyi képzés az európai igazságügyi térség megteremtésének lényeges eszköze. A hágai program keretébe illeszkedő közös igazságügyi képzésnek az uniós jogi eszközökre, illetve a tagállamok igazságügyi rendszereire vonatkozó ismeretekre kell összpontosítania, egyúttal pedig törekednie kell a hatékonyabb kommunikációt elősegítő nyelvi képzés javítására.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2006. június 29.) az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Unióban az igazságügyi képzésről [COM(2006) 356 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Tekintettel arra, hogy az Európai Unió célja a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtése, az Európai Bizottság szerint elengedhetetlen, hogy az egyes tagállamok igazságügyi szakemberei elsajátítsák a közös európai igazságügyi kultúrát. E cél elérése érdekében a tagállamoknak kölcsönösen meg kell ismerniük egymás igazságügyi rendszereit, meg kell tanulniuk egymás nyelvét és hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy transzancionális partnerségek keretében és a kölcsönös elismerés szellemében tevékenykedjenek, és ezáltal előmozdítsák az igazságügyi hatóságok közötti együttműködést.

A tagállami igazságügyi képzések sokfélesége

Az igazságügyi képzési rendszerek nagymértékben kötődnek a tagállamok igazságügyi szervezetéhez, és a szakemberek (bírák, ügyészek és ügyvédek) felvételi mechanizmusa tekintetében jelentős sokféleséget mutatnak:

ami a bírákat és néha az ügyészeket illeti, az alapképzés beható volta attól függ, hogy közvetlenül az egyetem után veszik-e fel őket, vagy néhány év szakmai tapasztalatot követően. A továbbképzés tagállamonként eltérő;
különbségek az egységes/különböző szakirányok között: Egyes tagállamokban a bírákat és az ügyészeket egyetlen illetékes intézményen belül képzik; másoknál a képzés külön szakirányon történik. Ami az ügyvédeket illeti, a képzés gyakran közvetlenül az ügyvédi kamaráktól függ, és adott esetben az egyetemekhez kapcsolódik;
a képzés időtartama és a finanszírozás formája a választott szakiránytól függően tagállamonként eltérő.

Lehetőség van arra is, hogy a folyamatba más típusú (közigazgatási, katonai) bíróságokat is bevonjanak.

Az Európai Unió semmiképpen nem kíván beleavatkozni a nemzeti képzési rendszerek szervezésébe. Ugyanakkor az európai igazságügyi térség megerősítése azonos színvonalú képzést kíván. Mindemellett az európai támogatásokat csak a nemzeti támogatások kiegészítésére lehet felhasználni.

Az igazságügyi képzés európai szempontjai

Az Európai Unió több mint tizenöt éve dolgozik az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EN) (FR) megteremtésén, amely a közös igazságügyi kultúra kialakításának alapjául szolgál. Az olyan kezdeményezésekkel, mint a Grotius-program vagy a 2007–2013 közötti időszakra szóló „alapvető jogok és a jog érvényesülése” elnevezésű keretprogram az Unió célja az európai térségben folyó igazságügyi képzésre szánt források megerősítése és célzottabbá tétele.

E pénzügyi eszközökön túl az együttműködés előmozdítására szolgáló mechanizmusok, például a polgári ügyekben létrehozott igazságügyi hálózat, az Eurojust vagy a büntetőügyekben létrehozott igazságügyi hálózat fontos szerepet játszanak a tájékoztatásban.

Ezenkívül számos európai szintű intézmény létezik, amelyek rendszeresen szerveznek képzéseket igazságügyi szakemberek számára. Említést érdemel például a maastrichti Európai Közigazgatási Intézet (EIPA) (EN), a Bírák és Jogászok Európai Központja és a Trierben alapított Europäische Rechtsakademie.

A 2000-ben létrehozott Európai Igazságügyi Képzési Hálózat célja egy európai dimenziójú képzési program előmozdítása. Ez az igazságügyi képzés fejlesztése és a különböző nemzeti struktúrák uniós joggal kapcsolatos tevékenységének összehangolása tekintetében értékes eszköz 2003-ban és 2005-ben uniós működési támogatásban részesült. 2007 óta a Bizottság éves működési támogatást folyósít számára az „alapvető jogok és a jog érvényesülése” elnevezésű keretprogram (a „büntető igazságszolgáltatás” egyedi program) keretében.

Az európai igazságügyi képzéssel kapcsolatos célkitűzések és szükségletek

Az igazságügyi képzés megszervezése mindenekelőtt a tagállamok feladata, s rájuk tartozik az európai dimenzió teljes körű integrációja a nemzeti tevékenységeikbe. A közlemény egyértelműen kijelenti, hogy az egyes jogi kultúrák sajátosságaira tekintettel a képzési tevékenységek kidolgozásáért és gyakorlati megvalósításáért elsősorban a tagállamok felelnek. Az Unió mindazonáltal sokat tehet ezen a területen. A Bizottság ennélfogva két kiemelt területet határozott meg:

a közösségi jog helyes alkalmazása, amely nagymértékben függ attól, hogyan alkalmazzák azt az igazságügyi szakemberek, mindenekelőtt a bírák;
a kölcsönös elismerés elvének kidolgozása, amely a kölcsönös bizalomra és az igazságügyi hatóságok közötti együttműködésre épül.

Emellett a Bizottság az igazságügyi képzéshez kapcsolódó néhány egyedi szükségletet is meghatároz:

az Unió és a Közösség által elfogadott jogi eszközökre vonatkozó ismeretek javítása, különösen azokon a területeken, amelyeken a nemzeti bírák különleges hatáskörökkel rendelkeznek;
a nyelvi képességek javítása, annak érdekében, hogy az igazságügyi hatóságok közvetlenül kommunikálhassanak egymással, mint ahogy azt a jogi eszközök többsége előírja;
a tagállamok jog- és igazságügyi rendszereire vonatkozó ismeretek fejlesztése, lehetővé téve az igazságügyi együttműködés keretében az egyes tagállamok szükségleteinek felmérését.

A módszer tekintetében a képzésnek nagy hangsúlyt kell fektetnie a gyakorlati szempontokra, az alábbiak érdekében:

a hagyományosabb jellegű konferenciák és szemináriumok mellett olyan módszerek kialakítása, amelyek révén a képzések eredményeit nagyobb mértékben lehet terjeszteni;
újszerű és hozzáférhető online képzési eszközök használata leginkább az Unió jogi eszközeivel és a nemzeti igazságügyi rendszerekre vonatkozó információkkal kapcsolatosan;
egyrészről a nemzeti képzési szervezetek, az európai jellegű képzést nyújtó szervezetek és az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat, másrészről az Eurojust, a polgári ügyekben létrehozott igazságügyi hálózat, és a büntetőügyekben létrehozott igazságügyi hálózat közötti szoros együttműködés előmozdítása. A nemzeti hagyományokat tiszteletben tartó szorosabb együttműködés a nézőpontok összevetését és a tapasztalatok cseréjét is lehetővé teszi.

Az igazságügyi képzés európai stratégiája

A hágai program kiemeli a nemzeti képzési programokba az európai összetevő felvételének fontosságát, különösen az alapképzés területén. A jövendő szakemberek ezáltal úgy érezhetik, hogy a jog és az értékek azonos térségéhez tartoznak. Másrészről a továbbképzésnek lehetővé kell tennie a már tapasztalt szakemberek számára, hogy elsajátítsák az Unióban elfogadott jogi eszközöket.

A Bizottság mindenekelőtt pénzügyileg kívánja támogatni az Unió joga és a közösségi jog tárgyában folyó igazságügyi szakmai képzést, az „alapvető jogok és a jog érvényesülése” elnevezésű, 2007–2013-as keretprogramon belül. Ezenfelül annak érdekében, hogy a támogatások ténylegesen az alapvető szükségletekre irányuljanak, az igazságügyi képzés tagállami szintű elsődleges szereplőivel rendszeresen konzultálnak egy többéves stratégia kidolgozása céljából.

A költségvetési rendelettel összhangban a részére nyújtott éves működési támogatás bevezetésével segíteni kell az Európai Igazságügyi Képzési Hálózatot a nemzeti intézmények közötti koordináció javítása, valamint a közöttük lévő kapcsolatok megszilárdítása és megerősítése érdekében. Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózatnak képesnek kell lennie arra is, hogy más illetékes intézményekkel együtt tisztán európai programok kialakításához kezdjen. A Hálózat összefogja a bírák és ügyészek képzése tekintetében hatáskörrel rendelkező intézményeket, jóllehet az ügyészek egyes tagállamokban nem tartoznak teljes körűen az igazságügyi testülethez. A Bizottság ezenfelül 2006-ban finanszírozási határozatot hozott, amellyel életbe léptette az igazságügyi hatóságok között megvalósuló csereprogramot. Ezen eszköz keretében a Bizottság megállapította, hogy a bírák és ügyészek közötti cserékért Európa-szerte kizárólag az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat felel. . A különleges bírák részvételének kérdését meg kell vizsgálni, és foglalkozni kell az ügyvédek képzésével is.

A pénzügyi rendszert egyszerűsíteni kell annak érdekében, hogy az európai támogatások jobban célozzák a kiemelt közösség elérését lehetővé tévő projekteket; a kiemelt intézményekkel fennálló kapcsolatok megszilárdítása céljából partnerségi keretmegállapodásokat is létre lehet hozni. A Bizottság egyes nagyobb projektek tekintetében célzott pályázati eljárásokhoz folyamodhat.

Végül az igazságügyi képzésnek az Unió határain átnyúló szélesebb keretbe kell illeszkednie, hogy megkönnyítse a harmadik országokkal folytatott igazságügyi együttműködést, és megerősítse a világon a jogállamiságot.

Háttér

2001 decemberében a laekeni Európai Tanács felszólított a bírák képzésének ösztönzésére szolgáló európai hálózat gyors létrehozására, ami az igazságügyi együttműködés szereplői közötti bizalom kialakítására szolgál. A 2004 novemberében elfogadott hágai program hasonlóképpen hangsúlyozza a kölcsönös bizalom növelésének szükségességét, ami megkívánja az igazságügyi hatóságok és különböző jogrendszerek közötti kölcsönös megértés javítását. E határozatok célja egy valódi közös európai igazságügyi kultúra megteremtése.

See also