A csalás elleni küzdelem: ellenőrzések az EU országaiban
Az Európai Unió (EU) polgárainak bizonyosságra van szükségük azzal kapcsolatban, hogy az uniós költségvetést a megfelelő célokra használják fel. 1995-ben az EU (az 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom rendelettel) az uniós országokban lefolytatott ellenőrzésekre és a szabálytalanságok esetén kiszabásra kerülő szankciókra vonatkozó szabályokat vezetett be.
JOGI AKTUS
A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről
ÖSSZEFOGLALÓ
Az Európai Unió (EU) polgárainak bizonyosságra van szükségük azzal kapcsolatban, hogy az uniós költségvetést a megfelelő célokra használják fel. 1995-ben az EU (az 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom rendelettel) az uniós országokban lefolytatott ellenőrzésekre és a szabálytalanságok esetén kiszabásra kerülő szankciókra vonatkozó szabályokat vezetett be.
MI A RENDELET CÉLJA?
|
— |
A rendelet célja az EU pénzügyi érdekeivel szembeni csalás elleni küzdelem (a pénzügyi érdekek alatt az EU költségvetését, azaz az adófizetők hozzájárulását értve).
|
|
— |
Egységes jogi keretet hoz létre az uniós szakpolitikák által érintett összes területen,
|
|
— |
különösen azokról az ellenőrzési és igazgatási intézkedésekről rendelkezve, amelyek az EU alapító szabályainak be nem tartása esetén alkalmazandók.
|
FŐBB PONTOK
Az EU kiadásainak több mint a felét az uniós országok kormányain és ügynökségein keresztül fizeti ki a kedvezményezetteknek. Mind a decentralizált igazgatási rendszer, mind a kiadások felhasználásának nyomon követése tekintetében részletes szabályok vannak hatályban. Ezek a szabályok az adott területtől függően változnak.
Az uniós országoknak kell megtenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az uniós pénzügyi érdekeket is érintő tranzakciók megfelelőek és jogszerűek legyenek. Az ellenőrzésekkel kapcsolatos intézkedéseknek a célkitűzésekkel arányosnak kell lenniük, mégpedig azért, hogy ne eredményezzenek túlzott mértékű gazdasági kényszert, vagy ne járjanak túl nagy közigazgatási költséggel. Az uniós országok közigazgatási gyakorlatait és struktúráit is figyelembe kell venniük ezeknek az ellenőrzéseknek.
Az Európai Bizottság feladata a következők ellenőrzése:
|
— |
a közigazgatási gyakorlatok megfelelnek az uniós szabályoknak;
|
|
— |
megvannak a szükséges igazoló dokumentumok, és azok összhangban állnak a közösségi bevételekkel és kiadásokkal;
|
|
— |
azok a körülmények, amelyek között a pénzügyi tranzakciókat végrehajtják és ellenőrzik, megfelelőek.
|
Ezenkívül az Európai Bizottság - a 2185/96/Euratom, EK rendelet alapján - helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat is végezhet.
A jogtalanul megszerzett előny megvonása
Szabálytalanság megállapítása esetén - főszabály szerint - a jogtalanul megszerzett előnyt vissza kell fizetni, amely egy átalányalapon számolt kamattal is kiegészülhet. Az előny visszavonására vonatkozó intézkedés - többek között - a következőket tartalmazhatja:
|
— |
a tartozás tárgyát képező vagy jogtalanul kapott összegek utáni fizetési vagy visszafizetési kötelezettség;
|
|
— |
a szóban forgó fél számára nyújtott pénzügyi biztosítékok vagy előnyök teljes vagy részleges elvesztése.
|
A szándékosan elkövetett vagy gondatlanságból okozott szabálytalanságok a következő közigazgatási szankciók kiszabását vonhatják maguk után:
|
— |
közigazgatási bírság fizetése;
|
|
— |
legfeljebb a visszatartó erőhöz feltétlenül szükséges mértékű, további összeg megfizetése;
|
|
— |
a biztosított előny teljes vagy részleges megvonása, még akkor is, ha az adott fél a szóban forgó előnyt csak részben élvezte jogosulatlanul, vagy az előnyből való kizárás vagy annak megvonása a szabálytalanságot követő időszak vonatkozásában;
|
|
— |
egyéb, tisztán gazdasági jellegű szankciók, amelyeket az uniós jog határoz meg.
|
Általános elvek
A közigazgatási ellenőrzéseknek, intézkedéseknek és szankcióknak
|
— |
hatékonyaknak,
|
|
— |
arányosaknak, és
|
|
— |
visszatartó erejűeknek kell lenniük.
|
Figyelembe kell venniük a szabálytalanság jellegét és súlyát, a nyújtott vagy szerzett előnyt és a felelősség mértékét.
Egy közigazgatási szankció csak akkor alkalmazható, ha a szabálytalanságot megelőzően uniós jogi aktus vagy jogszabály rendelkezett arról.
Az eljárás elévülési ideje a szabálytalanság elkövetését követő négy év. Folyamatos vagy ismételt szabálytalanságok esetében az elévülési idő azon a napon kezdődik, amikor a szabálytalanság megszűnt. A több éven keresztül futó (többéves) programok esetében az elévülési idő a program végéig tart.
KULCSFOGALMAK
* Szabálytalanság: uniós finanszírozás kedvezményezettje által elkövetett bármely olyan tett vagy mulasztás, amely eredményeként az EU általános költségvetése kárt szenved, akár közvetlenül a Közösségek nevében beszedett saját forrásokból származó bevétel csökkenése vagy kiesése révén, akár indokolatlan kiadási tételek miatt.
HIVATKOZÁSOK
|
Jogi aktus |
Hatálybalépés |
Az átültetés határideje a tagállamokban |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
|
2988/95/EK Euratom rendelet |
1995.12.26. |
- |
KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK
A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2-5. o.)
utolsó frissítés 08.09.2015