A megtakarításból származó jövedelmek adóztatása

Az Európai Unió (EU) szándékában áll engedélyezni, hogy az egyik adott uniós országban egy másik uniós országban illetőséggel bíró természetes személyek által húzott megtakarítási kamatjövedelmek után az illetőség szerinti uniós ország jogszabályai alapján fizessenek adót.

JOGI AKTUS

A Tanács 2003/48/EK irányelve (2003. június 3.) a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról [Hivatalos Lap L 157., 2003.6.26.].

ÖSSZEFOGLALÓ

A káros adóverseny elleni adócsomag keretében az EU 2003-ban egy irányelvet fogadott el, amely a kamatjövedelem formájában megvalósuló megtakarítási jövedelmekre érvényes jelenlegi adózási rendszer meglévő torzulásainak csökkentését célozza.

Az irányelv célja, hogy lehetővé tegye az egyik uniós országban egy másik uniós országban illetőséggel bíró természetes személy (haszonhúzó) részére kifizetett kamatnak az ország törvényeinek megfelelő tényleges adóztatását.

Hatály

Az irányelv a megtakarításokból származó kamatjövedelmek (követelésekből eredő kamat formájában történő kifizetések) megadóztatására korlátozódik, és kizárja a nyugdíj- és a biztosítási juttatások adózásával kapcsolatos kérdéseket. Területi szinten ezen irányelvet az EU területén belül letelepedett kifizető - azaz valamely, a haszonhúzó részére kamatot fizető vagy jóváíró gazdasági szereplő (például pénzügyi intézmény bank vagy befektetési alap) - által kifizetett kamatra kell alkalmazni. Az irányelv értelmében kifizetőnek minősül valamely uniós országban letelepedett bármely olyan szervezet, amelynek a haszonhúzó javára kamatot fizetnek vagy írnak jóvá. A kifizető ennélfogva a közvetítők utolsó tagja, aki a haszonhúzó javára közvetlenül fizeti a kamatot.

AZ ÁLTALÁNOS RENDSZER: AZ INFORMÁCIÓCSERE

Kifizető általi információszolgáltatás

Amennyiben a haszonhúzó a kifizetőétől eltérő uniós országban bír illetőséggel, az irányelv előírja a kifizető által, a letelepedése szerinti uniós ország illetékes hatósága részére kötelezően szolgáltatott információ minimális tartalmát, úgy mint a haszonhúzó személyazonossága és illetősége, a kifizető neve és címe, a haszonhúzó számlaszáma vagy ennek hiányában a kamatot eredményező követelés meghatározása, illetve a kamatkifizetésre vonatkozó információk.

A kifizető által a kamatkifizetéssel kapcsolatosan megadandó információk minimális tartalmának a kamatokat el kell különítenie az irányelvben felsorolt kamattípusoknak megfelelően. Az uniós országok ugyanakkor korlátozhatják az információk kötelező minimális tartalmát, például a kamat vagy a jövedelem teljes összegére.

Automatikus információcsere

Az irányelv előírja a kifizető uniós országának illetékes hatósága számára, hogy legalább évente tájékoztassa a haszonhúzó illetősége szerinti uniós ország illetékes hatóságot. E tájékoztatásnak a kifizető uniós ország adóévzárásától számított hat hónapon belül kell megtörténnie.

2016. JANUÁR 1-JÉTŐL HATÁLYOS ÚJ SZABÁLYOK

Bebizonyosodott, hogy a 2003/48/EK irányelv nem terjed ki a kamatozó értékpapírokkal egyenértékű egyes pénzügyi eszközökre és a kamatozó értékpapírok közvetett birtoklására szolgáló egyes módokra. Ennélfogva elfogadták a 2014/48/EU új irányelvet, amelyet az uniós országoknak a fennálló helyzet orvoslása céljából 2016. január 1-jéig kell átültetniük.

Az irányelv céljai a következők:

• A kamatjövedelemmel kapcsolatos információcserére vonatkozó meglévő szabályok megerősítése a csalás és adóelkerülés elleni, uniós országok általi megfelelőbb küzdelem lehetővé tétele érdekében.
• Az ügyfél-átvilágításra irányuló kötelezettségen alapuló olyan átlátható megközelítés előmozdítása, amely megakadályozza, hogy a természetes személyek megkerüljék az irányelvet egy olyan, EU-n kívüli országban lévő közbenső jogi szervezet (például alapítvány) vagy jogi konstrukció (például vagyonkezelő társaság) közbeiktatásával, amely nem biztosítja e jogi szervezet/konstrukció tényleges adóztatását az irányelv hatálya alá tartozó pénzügyi termékekből származó jövedelmek után.
• Azon szabályok javítása, amelyek annak megakadályozására irányulnak, hogy a természetes személyek valamely uniós országban található közbenső jogi szervezet (alapítvány) vagy jogi konstrukció (vagyonkezelő társaság) közbeiktatásával megkerüljék az irányelvet. Ezen a szabályok az e jogi szervezet vagy konstrukció általi tájékoztatást is magukban foglalják.
• Az irányelv hatályának a követelésekéhez hasonló jellemzőkkel bíró - jogilag azonban nem akként osztályozott - pénzügyi termékekre (például a fix hozamú vagy hozamgaranciával bíró értékpapírokra vagy egyes életbiztosítási termékekre) történő kiterjesztése.
• A 85/611/EGK irányelvnek (ÁÉKBV) megfelelően engedélyezett átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokból származó jövedelmeken kívül az EU-n belül és kívül letelepedett befektetési alapokból származó valamennyi jövedelem figyelembe vétele.

Utolsó frissítés: 25.01.2015