Bálnavadászat

A Bizottság javasolja, hogy az Európai Unió és tagállamai fogadjanak el egy nemzetközi szintű, összehangolt megközelítést a bálnák hatékony védelmének garantálása érdekében, elsősorban a kereskedelmi célú bálnavadászat ellen.

JAVASLAT

A Tanács határozati javaslata (2007. december 19.) az Európai Közösség Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság ülésein képviselt álláspontjának elfogadásáról.

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (2007. december 19.) a bálnavadászattal kapcsolatos közösségi fellépésről [COM(2007) 823 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió (EU) intézkedéseket fogadott el a cetfélék (bálnák, delfinek stb.) védelme érdekében, valamint vadászatuk, begyűjtésük és fogva tartásuk, szándékos zavarásuk és kereskedelmi cseréjük ellen, beleértve az ezekből az állatokból készült, harmadik országokból behozott termékeket is.

A cetfajták európai szintű védelmét több jogalkotási aktus és stratégiai biztosítja, úgy mint:

• az élőhelyekről szóló irányelv, amely bevezette a Natura 2000 hálózatot;
• a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmének szabályozása (CITES);
• a tengervédelmi stratégia;
• a halászati erőforrások megőrzéséről és fenntartható kiaknázásáról szóló szabályozás; és
• a földközi-tengeri halászati erőforrások megőrzéséről és fenntartható kiaknázásáról szóló szabályozás.

Mindazonáltal a bálnák vándorló állatok, és védelmük csak akkor lehet hatékony, ha az EU szintjén meghozott, védelmüket szolgáló intézkedésekkel egyenértékű intézkedéseket hoznak nemzetközi szinten is.

Nemzetközi szinten az 1985/1986-os idénytől tilos a bálnavadászat. A bálnavadászati moratóriumot a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) vezette be a világ bálnaállományokkal kapcsolatban rendelkezésre álló tudományos adatainak bizonytalansága miatt.

Az IWC a bálnaállomány védelméért és kezeléséért felelős nemzetközi szervezet, melyet az 1946-ban megkötött, a bálnavadászat szabályairól szóló nemzetközi egyezmény hívott életre. A 2011. novemberi adatok szerint 89 taggal rendelkezik, az Európai Unió pedig megfigyelőként vesz részt a munkájában.

Bizonyos országokban több kivétel is engedélyezett az IWC bálnavadászatra vonatkozó moratóriuma alól. Így az 1946-os egyezménynek megfelelően Izland és Norvégia nem esnek a moratórium hatálya alá, mivel kifogással vagy fenntartással éltek. Emellett bálnavadászat a nemzeti hatóságok külön engedélyével tudományos célból folytatható. Japán „tudományos” programokat hajt végre, majd az e programok keretében fogott bálnák húsát a nemzeti piacokon értékesítheti. Végül az őslakosok önfenntartást szolgáló bálnavadászata engedélyezett még.

Az IWC megbízatása egyébként a bálnavadászat szabályozását és a bálnák védelmét érinti. Ez a kettős megbízatás két egymással szöges ellentétben álló álláspont kialakulásához vezetett a bálnavadászatot ellenzők és támogatók között, ami hatással van a nemzetközi együttműködésre, és akadályozza a bálnafajok védelmét szolgáló hatékony rendszer kialakítását.

A bálnavédők pozíciójának erősítése érdekében az EU felszólítja a tagállamokat, hogy ha eddig még nem tették meg, csatlakozzanak az 1946-os egyezményhez. Az EU és tagállamai együttműködnek a többi országgal, hogy meggyőzzék őket arról, hogy ellenezzék a bálnavadászatot.

A Bizottság javasolja, hogy a tagállamok az IWC-ben közös uniós politikai álláspontot képviseljenek annak érdekében, hogy hatékony nemzetközi bálnavédelmi keretszabályozást lehessen létrehozni. Ezen álláspont szerint a tagállamoknak ellenezniük kell a bálnavadászati moratórium részleges vagy teljes feloldását és a titkos szavazás hatályának kiterjesztését az IWC-n belül. Támogatniuk kell továbbá az alábbiakat:

• védett területek kialakítása a bálnák számára;
• őslakosok önfenntartást szolgáló bálnavadászata, amennyiben az nem veszélyezteti az érintett állományt;
• globális szabályozás kialakítása a bálnavadászathoz, főként a tudományos célból történő bálnavadászathoz kapcsolódó tevékenységekre vonatkozóan;
• az EU álláspontjával összhangban lévő javaslatok a CITES-egyezménnyel és más nemzetközi egyezményekkel kapcsolatban, amelyeknek az EU is részese;
• a természetvédelmi bizottság tevékenységének folytatása, illetve a kisméretű cetfajok védelmére irányuló javaslatok;
• azok a tudományos adatgyűjtések, amelyeket a bálnák épségének megóvásával végeznek, valamint a bálnapopulációk megőrzésére irányuló tudományos adatgyűjtések.

Utolsó frissítés: 09.11.2011