A biológiai sokféleséggel kapcsolatos cselekvési terv

A Bizottság cselekvési tervet hoz létre, amely tartalmazza a biológiai sokféleség hanyatlásának megállítására vonatkozó célkitűzést és azokat az intézkedéseket, amelyekkel ez a cél 2010-ig megvalósítható. A cselekvési terv alapja a biológiai sokféleség európai és világszintű hanyatlásáról készült értékelés, valamint a probléma leküzdése érdekében már meghozott uniós intézkedések.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2006. május 22.) – A Biológiai sokféleség csökkenésének megállítása 2010-ig és azon túl – Az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartása az emberi jólét érdekében [COM(2006) 216 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Bizottság cselekvési tervet dolgozott ki, amellyel célja a biológiai sokféleség * védelme és hanyatlásának megállítása az Európai Unión belül és nemzetközi szinten egyaránt.

Valóban fontos, hogy felszámoljuk az ökoszisztémákat * érő károkat, és ezáltal védjük a természetet annak önmagáért való értéke (rekreációs és kulturális érték) és az általa nyújtott szolgáltatások (ökoszisztéma-szolgáltatások *) érdekében. Ezek a szolgáltatások nélkülözhetetlenek a versenyképességhez, a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz, valamint az életszínvonal javításához világszerte.

A cselekvési terv tíz kiemelt célkitűzést határozott meg, amelyek négy fő politikaterület (biológiai sokféleség az EU-ban, a világ biológiai sokfélesége, a biológiai sokféleség és az éghajlatváltozás, a tudásalap) szerint csoportosíthatók. Emellett négy fő támogató intézkedésről (finanszírozás, döntéshozatal, partnerségek kiépítése, valamint a polgárok tájékozottságának, tudatosságának és részvételének megteremtése), illetve monitorozási, értékelési és felülvizsgálati intézkedésekről rendelkezik. A cselekvési tervnek egyaránt címzettjei az Unió és a tagállamok. A megfelelő intézkedéseket 2010-ig meg kell hozni, és azok ezt követően is folytatódnak.

Biológiai sokféleség az Európai Unióban

A cselekvési terv előírja az Európai Unió legfontosabb élőhelyeinek és fajainak védelmét. E célkitűzés eléréséhez fokozni kell a Natura 2000 hálózat végrehajtását (a védett területek kijelölése, a hálózat összefüggésének és összekapcsolhatóságának erősítése), meg kell óvni a leginkább veszélyeztetett fajokat, valamint a legkülső régiókban is szükség van védelmi intézkedésekre.

A biológiai sokféleség védelme túlmutat a Natura 2000 hálózatokon és a veszélyeztetett fajokon. A cselekvési terv ezért előirányozza a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzését és helyreállítását az EU tágabb vidéki tájain, amely sajátos eszközökkel történik. Ide tartozik többek között a közös agrárpolitika (KAP) rendelkezéseinek lehető leghatékonyabb alkalmazása, a nagy természeti értéket képviselő mezőgazdasági földterületek és az erdők védelme érdekében.

A cselekvési terv hasonlóképpen előirányozza a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzését és helyreállítását az EU tágabb tengeri környezetében. Ennek módja a halállományok helyreállítása, illetve a nem célfajokra és a tengeri élőhelyekre kifejtett hatás korlátozása elsősorban a közös halászati politika keretében.

A cselekvési terv további kiemelt célja a biológiai sokféleséggel összeegyeztethető regionális és területfejlesztés megteremtése az Unión belül. Ez mindenekelőtt a jobb nemzeti, regionális és helyi szintű tervezéssel valósítható meg, amely fokozottabban figyelembe veszi a biológiai sokféleséget (környezeti vizsgálatok, közösségi alapokból finanszírozott projektek, a tervezők és a fejlesztők közötti partnerségek kialakítása).

A cselekvési terv célul tűzi még ki az inváziós idegen fajok és idegen genotípusok által az EU biológiai sokféleségére gyakorolt hatás számottevő csökkentését. E kérdésben átfogó stratégiát kell kidolgozni, különleges intézkedésekkel, többek között korai előrejelző rendszerrel kiegészítve.

Az EU és a világ biológiai sokfélesége

A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos nemzetközi kormányzás hatékonyságának jelentős erősítése érdekében a cselekvési terv azt javasolja, hogy erőteljesebben összpontosítsunk a Biológiai Sokféleség Egyezmény és a kapcsolódó megállapodások hatékonyabb végrehajtására.

Ezen túl a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások támogatásának jelentős növelését irányozza elő az EU külső segítségnyújtásában, pénzügyi szinten, valamint az ágazati és területi programokban.

Mindemellett sürgősen jelentős mértékben csökkenteni kell a nemzetközi kereskedelemnek a világ biológiai sokféleségére és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatásait, különösen a trópusi esőerdők pusztulásának megfékezése érdekében.

Fokozni kell az összhangot három terület: a kormányzás, a kereskedelem és a fejlesztési együttműködés között. Ezenfelül az uniós fellépés hitelessége szempontjából nélkülözhetetlen a tagállamok tengerentúli országait és területeit érintő intézkedések meghozatala.

A biológiai sokféleség és az éghajlatváltozás

A cselekvési terület hangsúlyozza, hogy a biológiai sokféleség a szén-dioxid-elkülönítés mechanizmusának köszönhetően hozzájárulhat a légkörben található üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentéséhez. Felhívja a figyelmet az éghajlatváltozás biológiai sokféleségre gyakorolt hatására is; a cselekvési terv ezért szorgalmazza az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését, hogy ezáltal korlátozni lehessen a biológiai sokféleséget érintő jövőbeni környezetterhelést. Ezenkívül javasolja a biológiai sokféleség éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának támogatását, ami a Natura 2000 hálózat összefüggésének biztosításával és a biológiai sokféleséget érő, az éghajlatváltozás mérséklését célzó intézkedésekből eredő potenciális károk minimalizálásával érhető el.

A tudásalap

Cselekvési tervében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Európai Unióban és világszinten egyaránt jelentősen meg kell erősíteni a biológiai sokféleség védelmével és fenntartható használatával kapcsolatos tudásalapot. Ez többek között megköveteli az Európai Kutatási Térség, a kutatási infrastruktúrák, az adatok közlésének és átadhatóságának megerősítését, valamint független tudományos szakvélemények összegyűjtését és a tudományos ajánlások figyelembevételét a politikaalkotásban. A Bizottság ezzel összefüggésben a tudományos szakvélemények összegyűjtésére szolgáló mechanizmus felállítását irányozza elő.

A cselekvési terv hatékony támogatási kerete

A cselekvési tervben megfogalmazott célkitűzések elérésének biztosítása érdekében a Bizottság négy fő végrehajtandó támogató intézkedést határozott meg:

• a megfelelő finanszírozás biztosítása a rendelkezésre álló közösségi eszközök révén, a 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi terv keretében;
• a közösségi döntéshozatal megerősítése, különösen az európai, nemzeti és regionális szintű döntéshozatal összehangolása és egymást kiegészítő jellege, valamint a biológiai sokféleség és a környezeti költségek figyelembevétele tekintetében;
• partnerségek kiépítése a kormány, a pénzügyi ágazat, az oktatási ágazat és a magánszektor között (ideértve a földtulajdonosokat és a természetvédelmi szakembereket is);
• a nyilvánosság tájékozottságának, tudatosságának és részvételének megteremtése.

A biológiai sokféleséggel kapcsolatos hosszú távú elképzelések

A cselekvési tervben 2010-re kitűzött célokon túl a Bizottság vita indítását javasolja a biológiai sokféleséggel mint szakpolitikai kerettel kapcsolatos hosszabb távú elképzelésekről. E megközelítés értelmében a közösségi politikák kidolgozásakor és alkalmazásakor el kell ismerni a természet és az emberiség között fennálló kölcsönös függőséget, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés, illetve a természet világának védelme közötti új egyensúly szükségességét.

A biológiai sokféleség védelmének szükségessége

A biológiai sokféleség védelmét két ok indokolja:

• annak önmagáért való értéke: a természet élvezeti értéket képvisel és ihletforrást nyújt, valamint erre alapul a szabadidős, idegenforgalmi és kulturális ipar nagy része is;
• a természet által biztosított ökoszisztéma-szolgáltatások: a természet gondoskodik az életünkhöz és jólétünkhöz szükséges javakról (élelmiszer, gyógyszerek, víz, levegő stb.). Az emberi találékonyság és a technológia csak korlátozott mértékben helyettesítheti ezeket a természeti szolgáltatásokat.

A Bizottság rámutat arra, hogy az élőhelyek pusztulása és a fajok kihalása aggasztó méreteket ölt. Meghatározása szerint a biológiai sokféleségre nehezedő környezetterhelések a következők:

• a földhasználat változása, amely az élőhelyek feldarabolódásáshoz, szegényedéséhez és pusztulásához vezet. A földhasználat megváltoztatásának legfőbb oka a népességnövekedés és az egy főre jutó fogyasztás növekedése (e két hajtóerő a jövőben tovább erősödik majd, és tovább fokozza a környezetterhelést);
• az éghajlatváltozás, amely károsít bizonyos élőhelyeket és szervezeteket, megzavarja a szaporodási ciklust, és a költöző szervezeteket vonulásra kényszeríti stb.);
• további jelentős környezetterhelést jelent a biológiai erőforrások túlzott kiaknázása, az inváziós idegen fajok elterjedése, a természeti környezet és az élőhelyek szennyezése, a kereskedelmi nyomást erősítő globalizáció, valamint a helytelen kormányzás (amely képtelen felismerni a természeti tőke és az ökoszisztéma-szolgáltatások gazdasági értékét).

A biológiai sokféleség megőrzése a fenntartható fejlődési stratégia és a hatodik környezetvédelmi cselekvési program egyik fő célja.

Ezenfelül az Unió már elfogadott a biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedéseket:

• a közösségi környezetvédelmi politika keretében: a biológiai sokféleséggel kapcsolatos közösségi stratégiák és cselekvési tervek alkotják a biológiai sokféleséggel kapcsolatos fellépés általános keretét. A madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv létrehozza a „Natura 2000” hálózatot, amelynek célja az élőhelyek és a fajok védelme. További különleges rendelkezések szólnak a vadon élő állatok és növények védelméről;
• más uniós belső szakpolitikák keretében: a biológiai sokféleség szempontja érvényesül a közös agrárpolitikában (a közös agrárpolitika 2003. évi reformja, 2005. évi vidékfejlesztési rendelet), a regionális politikában (hatásvizsgálatok és stratégiai vizsgálatok), valamint a halászati politikában (a közös halászati politika reformja);
• az EU külpolitikája keretében: a Közösség és a tagállamok számos, a biológiai sokféleségről szóló nemzetközi egyezmény aláírói, ezek végrehajtását azonban fel kell gyorsítani. A Bizottság továbbá megemlíti, hogy növelni kell a biológiai sokféleséget érintő fejlesztési projektekhez nyújtott pénzügyi támogatást, valamint hogy a harmadik országokat célzó segítségnyújtás keretében figyelembe kell venni a biológiai sokféleséggel kapcsolatos megfontolásokat.

A cselekvési tervben szereplő célkitűzéseket és támogató intézkedéseket a szakértőkkel és a nyilvánossággal folytatott széles körű konzultáció alapján dolgozták ki.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye (2011. június 3.) – Életbiztosításunk, természeti tőkénk: a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia [COM(2011) 244 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Utolsó frissítés: 02.09.2011