Helsinki Egyezmény: a nemzetközi vízfolyások és tavak szennyezésének megelőzése
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:
95/308/EK határozat a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló egyezménynek a megkötéséről
A határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló egyezmény
MI A HATÁROZAT ÉS AZ EGYEZMÉNY CÉLJA?
Az 95/308/EK határozattal az Európai Közösség (mai nevén EU) csatlakozik a határokat átlépő vízfolyások* és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló egyezményhez (ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága — ENSZ EGB vízi egyezmény).
Ezen egyezményt a Helsinki egyezményként tartjuk számon, amelyet ott írtak alá 1992-ben.
FŐBB PONTOK
- Az egyezmény jogi keretet biztosít, amelynek keretében 2 vagy több részes fél együttműködhet annak érdekében, hogy:
- megelőzzék és ellenőrzés alatt tartsák a határt átlépő vízfolyások szennyezését;
- biztosítsák a határokat átlépő vizek észszerű és pártatlan használatát.
- A feleknek meg kell tenniük a határokat átlépő vizekre vonatkozó megfelelő intézkedéseket, hogy:
- megelőzzék, ellenőrzés alatt tartsák és csökkentsék a jelenlegi vagy potenciális szennyezést;
- biztosítsák az ökológiailag megbízható vízgazdálkodást, az erőforrások megőrzését és a környezet védelmét, ideértve, adott esetben, az ökoszisztémák visszaállítását;
- biztosítsák az erőforrások észszerű és pártatlan használatát.
- A felek kötelessége:
- alkalmazni az elővigyázatosság elvét, azaz nem mulaszthatják el a cselekvést, csak mert a tudomány még nem támasztotta alá az ok-okozati összefüggést bizonyos anyagok és a szennyezés között;
- alkalmazni a „szennyező fizet” elvet, azaz a szennyezés megelőzésének, ellenőrzésének és csökkentésének költségei a szennyezőt terhelik;
- úgy gazdálkodni a vízkészletekkel, hogy azzal ne ártsanak a jövő generációi szükségleteinek;
- kialakítani a határokat átlépő vizek megfigyelésére irányuló programokat;
- együttműködni egymással, különösen a határokat átlépő szennyezés megelőzésére, ellenőrzésére és csökkentésére irányuló hatékony technikák kidolgozását szolgáló információcsere és kutatás szempontjából;
- támogatni azokat a nemzetközi törekvéseket, amelyek bármilyen szennyezés okozásáért való felelősség megállapítását szolgáló előírások, szempontok és eljárások kidolgozására irányulnak.
- Az intézkedések(et):
- lehetőség szerint a szennyezés forrásánál kell meghozni;
- közvetlenül vagy közvetetten ne vigyék át a szennyezést a környezet egyéb részeire.
- A 2 vagy több részes fél közötti megállapodások a következő szempontokra terjedhetnek ki:
- adatok gyűjtése és rendszerezése;
- közös monitoringprogramok kidolgozása;
- szennyvíz-kibocsátási határértékek elfogadása és közös vízminőségi célállapotok meghatározása;
- jelző és riasztó eljárások kidolgozása;
- környezeti hatásvizsgálatok használata.
- A megállapodás részes feleinek kötelessége:
- segítségnyújtás biztosítása erre vonatkozó igény esetén;
- biztosítani, hogy a határokat átlépő vízfolyások állapotára, valamint a megtett intézkedésekre vonatkozó információk elérhetők legyenek a nyilvánosság számára.
- 2003-ban az egyezményt módosították, hogy lehetővé tegyék az Európán kívüli országok csatlakozását. A módosítás 2013. február 6-án lépett hatályba és a 2013/790/EU határozat jelezte annak elfogadását. 2016. március óta az ENSZ tagállamai csatlakozhatnak.
HATÁLYBALÉPÉS NAPJA
Az egyezmény 1996. október 6-án lépett hatályba.
HÁTTÉR
A legtöbb környezetvédelmi probléma túllépi a nemzeti határokat, és természetétől fogva akár globális is lehet. Ezért van az, hogy a Lisszaboni Szerződés (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikke) azzal bízza meg az Uniót, hogy nemzetközi szinten ösztönözze a regionális vagy világméretű környezeti problémák kezelésére irányuló intézkedéseket.
Az Unió illetékes tárgyalásokat folytatni a nemzetközi környezetvédelmi egyezményekről, valamint aláírni azokat. Számos területen megtette már ezt, például az Egyesült Nemzetek Szervezetének égisze alatt, illetve regionális vagy körzeti szinten egyaránt. Hat vízzel kapcsolatos egyezményt ratifikált már.
További információk:
KULCSFOGALMAK
Határokat átlépő vízfolyások: felszíni vagy felszín alatti víz, amely két vagy több ország között jelöli vagy keresztezi a határokat, illetőleg azokon halad.
FŐ DOKUMENTUMOK
A Tanács 95/308/EK határozata (1995. július 24.) a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló egyezménynek a Közösség részéről történő megkötéséről (HL L 186., 1995.8.5., 42–58. o.)
Egyezmény a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról (HL L 186., 1995.8.5., 44–58. o.)
Az eredeti dokumentum tartalmazza az egyezmény további módosításait. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztatási jellegű.
utolsó frissítés 10.07.2020