Elsőbbségi összekapcsolási terv

A belső energiapiac megfelelő működése, valamint az Unió fenntartható fejlődésre, a versenyképességre, és az energiaellátás biztonságára vonatkozó célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából nélkülözhetetlen a hatékony energetikai infrastruktúra. Ehhez nagyszabású beruházásokra van szükség a meglévő villamosenergia- és gázhálózatok terén, valamint mielőbb össze kell kapcsolni ezeket a hálózatokat.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2007. január 10.) a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: Elsőbbségi összekapcsolási terv [COM(2006) 846 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A hálózatok összekapcsolása lehetővé teszi az elsősorban nemzeti szinten szervezett piacok közötti villamosenergia- és gázszállítást, valamint kulcsfontosságú a transzeurópai gáz- és villamosenergia-hálózatok létrehozása szempontjából.

A megfelelően összekapcsolt hálózatok nélkülözhetetlenek az egészséges verseny fejlődése szempontjából, és előfeltételei a belső energiapiac megvalósulásának. A források diverzifikálásával lehetővé teszik, hogy csökkenjen az ellátás hiányának veszélye. A villamos energia esetében például a megújuló energiaforrásokból származó környezetkímélő energia felhasználásának megkönnyítésével.

Az európai energetikai struktúra fejlődése

A transzeurópai hálózatok fejlődése továbbra sem elégséges, hiányoznak a szükséges beruházások. Bizonyos üzemzavarok azt mutatják, hogy hiányzik a nemzeti energiahálózatok közötti együttműködés, és így a termelési, szállítási és elosztási feladatok tényleges szétválasztása is. A vertikálisan integrált vállalathoz tartozó hálózatüzemeltetők valójában nem éreznek késztetést arra, hogy össze legyenek kapcsolva más hálózatokkal, és hogy ezáltal új szereplőkkel keljenek versenyre a termelés és a szállítás szintjén.

A hálózatok egyre közelebb kerülnek fizikai teljesítőképességük határához, amely lassítja a piacok növekedéséhez elengedhetetlenül szükséges kiegészítő energiaforrások hálózatba integrálását. Ennek megfelelően a megújuló energiaforrásokból származó energia-tömegtermelés kompromisszumot jelenthetne bizonyos régiókban. A hálózatok túlterheltsége az ellátás időszakos megszakadásának és az energiaárak emelkedésének veszélyét is magában rejti. Számos régió egyébként energetikai szempontból továbbra is „szigetként” működik, el van vágva vagy rosszul van összekapcsolva a belső piaccal.

Az elsőbbségi összekapcsolási terv (PIP) a 2006-ban elfogadott transzeurópai energiahálózatokra (TEN-E) vonatkozó iránymutatásokban szereplő 42 európai érdekűnek nyilvánított projekt előmenetelét mutatja be részletesen.

A villamosenergia-hálózatokra vonatkozó projektek 60%-ának késik a megvalósítása a tervezés és az engedélyezési eljárások összehangolásának bonyolultsága és elmaradása miatt. A finanszírozási nehézségek, valamint a környezetvédelmi és egészségügyi alapon emelt kifogások is akadályt jelentenek.

Bár az európai érdekű földgázprojektek előrehaladása sokkal kielégítőbb, a cseppfolyósítottföldgáz- (LNG) terminál és -tárolólétesítmény kivitelezésében ugyanakkor komoly fennakadások vannak egyes tagállamokban, ahol több projektet abbahagytak vagy felfüggesztettek. Kiemelt figyelmet érdemelnek a külső összeköttetések, melyek több mint 50%-át adják az ellátásnak, és amelyek egyre nagyobb politikai jelentőséggel bírnak.

A beruházásoknak kedvező feltételeket teremtő kiemelt fellépések

A PIP öt kiemelt fellépést javasol, amelyek hozzájárulhatnak a beruházásoknak kedvező feltételek kialakításához:

• a belső piac megvalósításához feltétlenül szükséges projektek azonosítása és alapos felügyelete annak érdekében, hogy legalább a feltételezhetően több nehézséggel járó európai érdekű projektek (PEI) kivitelezése megfelelően és nagyobb késedelem nélkül megtörténjen;
• koordinátorok kijelölése a PEI-khez, először a következő négy projekthez: villamosenergia-összeköttetés Németország, Lengyelország és Litvánia között, az északi-tengeri szélerőműparkok összekapcsolása, villamosenergia-összeköttetés Franciaország és Spanyolország között, valamint a Kaszpi-tenger és az Északi-tenger medencéit az Európai Unióval összekötő déli gázfolyosó, beleértve a Törökországból induló, Bulgárián, Románián, Magyarországon át Ausztriában végződő Nabucco gázvezetékre vonatkozó projektet;
• hálózatok tervezése a fogyasztói szükségleteknek megfelelően regionális szintű megközelítéssel, amely a fejlesztési tervek és befektetések elemzésével és felügyeletével megbízott szállítói hálózatok üzemeltetőinek szorosabb együttműködését teszi szükségessé;
• a tervezési és engedélyezési eljárások felgyorsítása egyszerűsítésük és harmonizációjuk elősegítésével, és a tagállamok arra kötelezésével, hogy olyan nemzeti eljárásokat alakítsanak ki, amelyek előírják, hogy az európai érdekű projektek tervezését és engedélyezését öt éven belül le kell zárni;
• meg kell vizsgálni a közösségi finanszírozás növelésének hasznosságát, és ösztönözni kell az európai bankokat (EBB és EBRD), hogy kiemelten finanszírozzák az energetikai összeköttetéseket.

Tényállás

A PIP megvalósítása lehetővé teszi egy valódi egységes energiapiac kialakítását, ahol az árak valamennyi fogyasztói csoport számára elfogadhatók, amely a túlterheltség és a kimaradás veszélyeinek csökkentése mellett biztosítja a külső ellátást és a belső cserét, biztosítja a folyamatosan növekvő villamosenergia- és gázfogyasztás kielégítéséhez szükséges kapacitást, megfelel a szén-dioxid csökkentésével kapcsolatos célkitűzéseknek, mivel nagy mértékben integrálja az új, megújuló energiaforrásokat, valamint megfelel a kohéziós célkitűzéseknek, mivel az elszigetelt és ritkábban lakott régiókban is garantálja a szükséges kapacitást.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 1364/2006/EK határozata (2006. szeptember 6.) a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatások megállapításáról és a 96/391/EK és az 1229/2003/EK határozat hatályon kívül helyezéséről. [Hivatalos Lap L 262., 2006.9.22.].

A Bizottság közleménye (2007. január 10.) a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: A földgáz és a villamos energia belső piacának jövőbeni lehetőségeiről [COM(2006) 841 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Az Európai Parlament és a Tanács 2005/89/EK irányelve (2006. január 18.) a villamosenergia-ellátás biztonságát és az infrastrukturális beruházások védelmét célzó intézkedésekről [Hivatalos Lap L 33., 2006.2.4.].

A Tanács 2004/67/EK irányelve (2004. április 26.) a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről [Hivatalos Lap L 127., 2004.4.29.].

Utolsó frissítés: 14.03.2008