Energiahatékonysági cselekvési terv (2007–2012)
A Bizottság elfogadott egy cselekvési tervet, amelynek célja, hogy 2020-ra 20%-kal csökkentse az energiafogyasztást. A cselekvési tervben foglalt intézkedések célja a termékek, az épületek és a szolgáltatások energiateljesítményének növelése, az energiatermelés és -elosztás hatékonyságának fokozása, a közlekedés energiafogyasztásra gyakorolt hatásának csökkentése, e területen a beruházások finanszírozásának és megvalósításának elősegítése, az energiafogyasztással kapcsolatos ésszerű magatartás ösztönzése és erősítése, valamint az energiahatékonysággal kapcsolatos nemzetközi fellépés megerősítése.
JOGI AKTUS
A Bizottság 2006. október 19-i közleménye – Energiahatékonysági cselekvési terv: A lehetőségek kihasználása [COM(2006) 545 végleges – Hivatalos Lap C 78., 2007.4.11.].
ÖSSZEFOGLALÓ
A cselekvési terv célja, hogy mozgósítsa a közvéleményt, az állami döntéshozókat és a piaci szereplőket, valamint hogy a belső energiapiacot oly módon alakítsa át, hogy világviszonylatban is energiahatékony infrastruktúra (beleértve az épületeket is), termékek (többek között berendezések és gépjárművek), eljárások és energetikai szolgáltatások álljanak az uniós polgárok rendelkezésére.
A cselekvési terv célja az energiaigény ellenőrzése és csökkentése, valamint célzott fellépés megvalósítása a fogyasztás és az energetikai szolgáltatás területén annak érdekében, hogy (a jelenlegi feltételek figyelembevételével 2020-ban várható energiafogyasztáshoz képest) 2020-ra megtakarítsák az éves elsődleges energiafogyasztás 20%-át. Ez a célkitűzés 2020-ig körülbelül évi 1,5%-os megtakarításnak felel meg.
A jelentékeny és tartós energiamegtakarítás egyrészt energiatakarékos technológiák, termékek és szolgáltatások kifejlesztésére, másrészt az energiával kapcsolatos magatartás megváltoztatására van szükség annak érdekében, hogy ugyanolyan életminőség mellett kevesebb energiát használjunk. A terv e célkitűzés megvalósítása érdekében egy sor rövid és hosszú távú intézkedést határoz meg.
A cselekvési terv a 2007. január 1-jétől 2012. december 31-ig terjedő hatéves időszakot fedi le. A Bizottság véleménye szerint ez az időszak elegendő lesz az általa javasolt intézkedések többségének elfogadásához és átültetéséhez. A félidős értékelést 2009-ben végzik el.
LEHETŐSÉGEK AZ ENERGIAMEGTAKARÍTÁS TERÉN
A Bizottság véleménye szerint a legnagyobb energiamegtakarítás a következő ágazatokban érhető el: a lakóépületek és kereskedelmi épületek (szolgáltatási ágazat), amelyek potenciális energiamegtakarítását 27%-ra, illetve 30%-ra értékelik; a feldolgozóipar, amelynek lehetséges megtakarítása 25%; és a közlekedési ágazat, ahol a fogyasztás csökkenését 26%-osra becsülik.
Az energiafogyasztás ágazati csökkentései évi 390 millió tonna kőolaj-egyenértékű átfogó megtakarításnak, azaz 2020-ig évente 100 milliárd euró összegnek felelnek meg. E csökkentéseknek köszönhetően ezenkívül évi 780 millió tonnával csökkenne a szén-dioxid-kibocsátás.
E potenciális megtakarítások a fogyasztásban bekövetkező évi 1,8%-os vagy 470 tonna kőolaj-egyenértéknyi csökkenésen – amely többek között a már megtett intézkedéseknek és az anyagok szokásos cserélődésének tulajdonítható – felül jelennének meg.
A 20%-os csökkentésre vonatkozó célkitűzés megvalósításával mérséklődne az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás és az Unió függősége a fosszilis tüzelőanyagok behozatalától. A cselekvési terv olyan előnyökkel járna, mint az ipar megerősített versenyképessége, az új technológiák exportlehetőségeinek növekedése, valamint a foglalkoztatásra gyakorolt pozitív hatások. Az elért megtakarítások ezenkívül kompenzálnák az innovációs technológiákba való beruházásokat.
A CSELEKVÉSI TERVBEN JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK
A Bizottság által kiválasztott és a cselekvési tervben bemutatott intézkedések teszik lehetővé a legnagyobb költséghatékonyságot, azaz környezetvédelmi szempontból esetükben a legalacsonyabb az élettartamköltség, ugyanakkor nem lépik túl a tervezett energetikai beruházásokat. Egyes intézkedések prioritással bírnak, amelyeket azonnal végre kell hajtani, míg más intézkedéseket a cselekvési terv hatéves időszakában kell foganatosítani.
Az energiateljesítmény javítása
Az energiafelhasználó eszközök és készülékek esetében az eszközökre vonatkozó energiahatékonysági normák és a fogyasztóknak szóló megfelelő címkézési és teljesítményosztályozási rendszer kombinációja jelenti a hatékony fellépést.
E célból a cselekvési terv a környezetbarát tervezéssel kapcsolatos minimumkövetelmények elfogadását írja elő 14 termékcsoport (köztük a kazánok, a televíziók és a világítótestek) energiateljesítményének javítása érdekében, valamint hosszú távon más termékek esetében is. A Bizottság ezenkívül – különösen az osztályozások rendszeres frissítése és e szabályok más berendezésekre való kiterjesztése útján – meg kívánja erősíteni a címkézési szabályokat.
Az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a Bizottság iránymutatások, egy magatartási kódex és egy valamennyi ágazatra alkalmazandó tanúsítási eljárás kialakítását tervezi.
Az épületek hőveszteségének jelentős csökkentése érdekében a cselekvési terv az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv alkalmazásának kisebb épületekre való kiterjesztését, valamint az új és felújított épületekre alkalmazandó, az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények kialakítását és az ún. passzív házak előmozdítását javasolja.
Az energiaátalakítás javítása
Az energiaátalakítás ágazata felelős az elsődleges energiafelhasználás mintegy harmadáért, míg az átalakító létesítmények átlagos energiahatékonysága 40% körüli. Nagy lehetőségek kínálkoznak az energiahatékonyság javítása terén, ami jelentősen csökkenthetné az energiaveszteséget. Az energiaszállítás és -elosztás szintén energiaveszteségek forrása, és e területeken is fel lehet lépni.
A Bizottság kidolgozza azokat a kötelező jellegű energiahatékonysági követelményeket, amelyek a 20 MW-nál alacsonyabb villamosenergia-, fűtési és hűtési kapacitású létesítményekre, és esetlegesen az ennél nagyobb teljesítményű létesítményekre vonatkoznak.
A Bizottság ezenkívül az ágazat szakembereivel együttműködve a bevált gyakorlatokra vonatkozó iránymutatások kidolgozását tervezi a már meglévő létesítmények, valamint az energiaforgalmazók és -elosztók számára. Megerősítik továbbá a kapcsolt energiatermelés támogatását, és ösztönzik a decentralizált termelés összekapcsolását.
A közlekedéssel összefüggő költségek mérséklése
Az energiafelhasználás szempontjából leggyorsabban fejlődő ágazatként a teljes elsődleges energiafogyasztás közel 20%-áért felelős közlekedés egyszerre jelent hatalmas kockázatot a környezetre (üvegházhatásúgáz-kibocsátás) és képezi a fosszilistüzelőanyag-importtól való függés fő okát. E problémák megoldásának elengedhetetlen elemei a gépjárművek fogyasztására vonatkozó fellépés és a tisztább, alternatív közlekedési módok előmozdítása.
A Bizottság a gépjárművek szennyezéskibocsátásának csökkentésére vonatkozó kötelező erejű célérték előírását tervezi, amellyel 2012-re elérhető a 120 g CO2/km-ben meghatározott szint. A Bizottság ezenkívül a gépjárművek alkatrészei – így a klímaberendezés vagy a gumiabroncsok – tekintetében is fel kíván lépni, különösen a gördülési ellenállásra vonatkozó uniós norma és a gumiabroncsnyomás ellenőrzésének előmozdítása útján. A járművek címkézési szabályainak szigorítása útján emellett támogatni lehetne a fogyasztás szempontjából legjobb teljesítményű járműveket, valamint a tudatosság növelését célzó megfelelő kampányokat és a tiszta járművek hatóságok általi beszerzését.
Ezenkívül egy zöld könyv foglalkozik majd a városi közlekedéssel; a zöld könyv célja a szerzett tapasztalatok megosztása annak érdekében, hogy a gépkocsi alternatíváinak – mint a tömegközlekedés, a nem motorizált közlekedési módok vagy a távmunka – használatára ösztönözzenek.
Emellett tanulmányozzák az egyéb közlekedési módok – vasúti, légi és vízi közlekedés – energiafogyasztásának csökkentését. A cselekvési terv így megemlíti többek között a légi közlekedési ágazatnak a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe való felvételét célzó kezdeményezést, a légiforgalmi irányítás javítását (SESAR), a harmadik vasúti csomag végrehajtását, valamint horgonyzó hajók elektromos hálózathoz való csatlakozását.
Finanszírozás, ösztönzők és árképzés
A cselekvési terv több intézkedéstípust foglal magában az energiahatékonyság javítását célzó beruházások könnyítése érdekében.
A Bizottság így fel kívánja szólítani a banki ágazatot arra, hogy kínáljanak a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k), valamint a hatékonysági megoldásokat kínáló társaságokra (energetikai szolgáltató társaságok) szabott finanszírozási lehetőségeket. Ezenkívül a magánbanki ágazattal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), az Európai Beruházási Bankkal (EBB) és egyéb nemzetközi pénzügyi intézményekkel együttműködve elősegítik majd a köz- és magánszféra közötti partnerségek kialakítását.
A Bizottság ezenkívül előírja, hogy a lehetséges mértékben szüntessék meg azokat a nemzeti jogi akadályokat, amelyek akadályozzák a közös megtakarítások, a harmadik fél általi finanszírozás, az energiahatékonysági szerződések és az energetikai szolgáltató társaságok igénybevételét.
A kohéziós strukturális alapok felhasználása útján szintén nyújtható támogatás – többek között a lakóépületekkel kapcsolatosan – az ezt igénylő régióknak, különösen az új tagállamokban.
Az adókivetés szintén hatékony ösztönzési eszköz. A Bizottság itt különösen a közvetett adóztatásról szóló zöld könyv elkészítésére, az energiaadóztatásról szóló irányelv felülvizsgálatára, a személygépkocsiknak az általuk okozott szennyezés függvényében való adóztatására, valamint annak lehetőségére utal, hogy a vállalkozások és a háztartások számára adójóváírást biztosítsanak.
Az energiával szembeni magatartás megváltozása
A cselekvési terv sikere alapvetően a fogyasztók vásárlási döntésein múlik. Az energiahatékonyság jelentőségével kapcsolatos tudatosság növelése érdekében a Bizottság több oktatási intézkedést kíván kialakítani, köztük az energiaügy és az éghajlatváltozás témakörét érintő képzési és oktatási programokat. A Bizottság verseny megszervezését javasolja a leginkább energiahatékony iskola címéért.
A Bizottság véleménye szerint ezenkívül a hatóságoknak példát kell mutatniuk. Így a Bizottság maga is tervezi, hogy a tulajdonában álló valamennyi épületre EMAS-tanúsítványt szerez, majd e fellépést ki kívánja terjeszteni az Unió valamennyi intézményére.
A Bizottság ezenkívül közbeszerzési iránymutatások elfogadását, valamint a beépített területek energiahatékonysága területén a bevált gyakorlatok városok közötti megosztására szolgáló hálózat létrehozását is tervezi.
A nemzetközi partnerségek átalakítása és fejlesztése
A Bizottság véleménye szerint az uniós fejlesztési és kereskedelempolitika, valamint a megállapodások, szerződések és a nemzetközi párbeszéd egyéb eszközei útján szintén előmozdítható az energiahatékony technológiák és technikák világszintű terjedése és alkalmazása.
A Bizottság ezenkívül nemzetközi konferenciát rendez az energiahatékonyságról szóló nemzetközi keretmegállapodás elfogadása érdekében, amelynek megkötésében részt vennének az Unió legfontosabb kereskedelmi partnerei és a fő nemzetközi szervezetek.
HÁTTÉR
Az „Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért” című zöld könyvben a Bizottság hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni az energiahatékonysági politikát. Az energiafogyasztás 20%–os csökkentésére vonatkozó, a cselekvési tervben foglalt célkitűzés emellett azon intézkedések részét képezi, amelyek megtételére az Európai Tanács 2006 márciusában szólított fel az uniós energiapolitika környezeti fenntarthatóságának biztosítása érdekében.
A cselekvési tervben foglalt politikák és intézkedések az energiahatékonyságról szóló 2005. évi zöld könyvön alapulnak.
KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK
A Bizottság Közleménye (2008. május 13.) az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az energiahatékonyság jelentette kihívás megválaszolása információs és kommunikációs technológiákkal [COM(2008) 241 végleges – A Hivatalos Lapban még nem tették közzé] A közlemény az integrált európai éghajlat- és energiapolitika központi elemévé teszi az információs és kommunikációs technológiákat (ikt). Az ikt tulajdonképpen az energiahatékonyság javításának eszköze a különböző gazdasági ágazatokban. Az egyéb cselekvési területeket meghatározó konzultációs és partnerségi folyamat megindítását megelőzően a hangsúlyt a nagy potenciállal rendelkező ágazatokra, így a villamosenergia-hálózatra, az energiatakarékos épületekre, az intelligens világosításra és az ikt-ra helyezik. E közlemény az ikt területén a kutatást és az innovációt, az együttműködést, a nemzeti és regionális kezdeményezéseket, valamint a bevált gyakorlatok terjesztését ösztönzi.
Az Európai Parlament és Tanács 2006/32/EK irányelve (2006. április 5.) az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről [Hivatalos Lap L 114., 2006.4.27.] Az Európai Unió jogi keretet fogadott el az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról. E keret magában foglal többek között egy, a tagállamokra alkalmazandó energiamegtakarítási célelőirányzatot, az energiatakarékosság és az energiahatékony beszerzések terén a nemzeti hatóságokra vonatkozó kötelezettségeket, valamint az energiahatékonyságot és az energetikai szolgáltatásokat elősegítő intézkedéseket.
Utolsó frissítés: 03.09.2008