A közszolgáltatással járó ellentételezés formájában nyújtott állami támogatásról szóló közösségi keretszabály

E keretszabály célja annak biztosítása, hogy a közszolgáltatással járó ellentételezés formájában nyújtott állami támogatás összeegyeztethető legyen az általános gazdasági érdekű szolgáltatások meghatározásával.

JOGI AKTUS

Közösségi keretszabály a közszolgáltatással járó ellentételezés formájában nyújtott állami támogatásról [Hivatalos Lap C 297., 2005.11.29.].

ÖSSZEFOGLALÓ

A közszolgáltatással járó ellentételezés az Európai Unió (EU) országainak hatóságai által közszolgáltatási feladatokkal megbízott szolgáltatók költségeire vonatkozik.

Az évek során a Bizottság és az Európai Bíróság egyaránt meghatározták, hogy:

• mi az, ami állami támogatásnak tekintendő, de mentesül (lásd a 2005/842/EK határozatot);
• mi az, ami nem tekintendő állami támogatásnak és ezért mentesül (lásd a Bíróság Altmark Trans GmbH (DE) (EN) (FR) (2003) és Enirisorse SpA (DE) (EN) (FR) (2003) ügyekben hozott ítéleteit).

E keretszabály célja azon szabályok és elvek definiálása, amelyek meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek alapján a 2005/842/EK határozat hatálya alá nem tartozó közszolgáltatással járó ellentételezés összhangban van az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 106. cikkének (2) bekezdésével (az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSZ) korábbi 86. cikkének (2) bekezdésével). Ez a keret vonatkozik az EUMSZ által szabályozott minden tevékenységre, kivéve a közlekedést és a közszolgálati műsorszolgáltatást.

Mivel az EU-ban nagymértékben a tagállamok saját belátására van bízva, hogy milyen szolgáltatások tartoznak az általános gazdasági érdekű szolgáltatások kategóriájába, a Bizottság feladata annak biztosítása, hogy az EU-tagállamok ne térjenek el az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdésében rögzített meghatározástól.

E tekintetben a Bizottság azt javasolja, hogy a tagállamok nemzeti törvényhozásai egyértelműen határozzák meg az alábbiakat:

• a közszolgáltatási kötelezettségek pontos jellegét és időtartamát;
• az érintett vállalkozásokat és területet;
• a vállalkozásnak adott kizárólagos vagy speciális jogok jellegét;
• az ellentételezés kiszámításának, ellenőrzésének és felülvizsgálatának paramétereit;
• a túlkompenzáció elkerülésére és visszafizetésére hozott intézkedéseket.

Az ellentételezés nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek elvégzésének költségeit, és csak az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésére fordítható. A közszolgáltatással járó ellentételezés magában foglal minden, az állam által bármely formában odaítélt kedvezményt is.

Az ellentételezést az érintett általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetéséhez kell felhasználni. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokon kívüli működéshez felhasznált közszolgáltatási ellentételezés indokolatlan, és így a közös piaccal nem összeegyeztethető állami támogatásnak tekintendő. A figyelembe veendő költségek az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésekor felmerülő költségek.

A figyelembe veendő bevételnek legalább az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokból származó teljes bevételt tartalmaznia kell. A közszolgáltatással járó ellentételezésben részesülő vállalkozásnak azonban lehet ésszerű nyeresége. Az EU-tagállamok maguk határozhatják meg, hogy mi tekintendő ésszerű nyereségnek. E tekintetben a tagállamok ösztönző kritériumokat állapíthatnak meg, többek között a nyújtott szolgáltatás minősége és a termelési hatékonyság javulása tekintetében.

A túlkompenzáció a közös piaccal össze nem egyeztethető állami támogatást jelent, mivel nem szolgálja az általános gazdasági érdekű szolgáltatások funkcióit. Az EU-tagállamoknak ezért rendszeresen megelőző ellenőrzéseket kell végezniük.

Az éves ellentételezés összegének 10%-át meg nem haladó túlkompenzáció azonban átvihető a következő évre. Az éves ellentételezés összegének 10%-át meghaladó túlkompenzáció kivételes esetben indokolt lehet, ha a költségek változása miatt az általános gazdasági érdekű szolgáltatások funkcióit szolgálja. Ezt a kivételes helyzetet azonban rendszeresen felül kell vizsgálni, és nem tarthat tovább négy évnél.

A túlkompenzáció átcsoportosítható az egyazon vállalkozás által működtetett általános gazdasági érdekű szolgáltatások finanszírozására. Az EU-tagállamoknak biztosítaniuk kell ezen átcsoportosítások elszámolásának megfelelő ellenőrzését és átláthatóságát a 80/723/EGK irányelv szerint.

A közszolgáltatási ellentételezésre vonatkozik az előzetes bejelentési kötelezettség.

Ez a keretszabály az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hat évig alkalmazandó. Az EU-tagállamoknak a kihirdetést követő 18 hónapon belül kell összehangolniuk a közszolgáltatással járó ellentételezéssel kapcsolatos meglévő rendszerüket e keretszabállyal.

Utolsó frissítés: 03.11.2011