A kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatások

Ez az iránymutatás rögzíti azokat a feltételeket, amelyek mellett a kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatások összeegyeztethetők a közös piaccal.

JOGI AKTUS

Közösségi iránymutatás (2006. augusztus 18) a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról [Hivatalos Lap C 194., 2006.8.18.].

ÖSSZEFOGLALÓ

A kockázatitőke-piac sajáttőke-hiánytól szenved, amely a kis- és középvállalatokat (kkv-kat) bünteti, elsősorban azokat, amelyek nagy növekedési potenciállal rendelkeznek, valamint a csúcstechnológiai ágazatban működő vállalkozásokat. A sajáttőke-finanszírozás biztosítása alapvető fontosságú a vállalkozások fejlődése szempontjából, különösen a létrehozásukat követő időszakban. Ez a sajáttőke-hiány tehát bizonyos feltételek mellett indokolhatja az állami támogatások nyújtását a kockázati tőkéhez való hozzáférés javítása érdekében. Ez az iránymutatás a kkv-kat célzó kockázatitőke-befektetési támogatásokra vonatkozik. Nem vonatkozik a hajógyártásban, valamint a szén- és acéliparban tevékenykedő, valamint a nehézségekkel küszködő vállalkozásokra.

ÖSSZEVETŐ VIZSGÁLAT

A gazdasági szemlélet megerősítése alapvető fontosságú az állami támogatások elemzéséhez. Ezért olyan vizsgálatot alkalmaznak, amely összeveti a potenciális pozitív és negatív hatásokat. Az összevető vizsgálat három lépésből áll, amelyek arra keresik a választ, hogy a támogatási intézkedés:

tárgya közös érdekű célkitűzés-e, mint például a növekedés, a foglalkoztatás, a kohézió vagy a környezetvédelem;
közös érdekű célkitűzés megvalósítását célozza-e meg;
a verseny és a kereskedelem torzulásaihoz vezet-e.

Piaci hiányosságok

Nincsenek általános kockázatitőke-piaci hiányosságok Európában. Azonban léteznek piaci hiányosságok a vállalkozások fejlődésének bizonyos szakaszaiban, amelyek sajáttőke-hiányként jelennek meg, és kihívásokat jelentenek mind a befektetők, mind a kedvezményezettek szempontjából. Ennek orvoslására a befektetőknek elemezniük kell a felajánlott biztosítékokat és az üzleti stratégiát, nyomon kell követniük ezen stratégia megvalósítását, és olyan kilépési stratégiát kell tervezniük, amely biztosítja befektetésük megtérülését. A vállalkozásnak be kell vonnia a döntéshozatalba a külső befektetőt, és tisztában kell lennie az ilyen típusú befektetésekkel járó előnyökkel és kockázatokkal.

Ösztönző hatás és a támogatás arányossága

A kockázatitőke-befektetésre adott állami támogatásnak növelnie kell a magánbefektetők által eszközölt befektetéseket. Akkor van ösztönző hatása, ha teljesíti a jelen dokumentumban rögzített feltételeket. Az ösztönzők nyújtásának szükségessége a piaci hiányosságok nagyságrendjétől függ. A kiválasztott kritériumok a megcélzott vállalkozásonkénti befektetési részösszegek nagyságrendje, a magánbefektetők részvételi aránya, valamint a vállalkozás finanszírozott életszakasza és mérete.

Az állami támogatás akkor szükséges, ha olyan ösztönzők létrehozását célozza meg, melyek révén a kkv-k saját tőkéhez jutnak életciklusuk magvető, induló és korai szakaszában. Az állami támogatás nem szükséges, ha túlhalad a kockázati tőke generálásához szükséges mértéken.

A EUMSZ 107. CIKKE (1) BEKEZDÉSÉNEK ALKALMAZHATÓSÁGA

A Bizottság az állami támogatás megjelenését a befektetőknek, egy befektetési alapnak, befektetés eszköznek és/vagy a befektetés kezelőjének, valamint a befektetéssel megcélzott vállalkozásnak adott állami támogatás figyelembevételével állapítja meg.

Az olyan kockázati tőke formájában nyújtott finanszírozás, amely de minimis (csekély összegű) támogatásnak minősül, nem tartozik az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének (az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSZ) korábbi 87. cikke (1) bekezdésének) hatálya alá.

A TÁMOGATÁS ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE

A bizonyos gazdasági tevékenységek fejlesztését elősegíteni hivatott támogatást a közös piaccal összeegyeztethetőnek lehet tekinteni, amennyiben a támogatás nem érinti hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. Ez a szakasz rögzíti a fentiek szerinti összeegyeztethetőség értékelésének kritériumait.

A támogatás formája

Minden egyes európai uniós (EU-s) tagállam maga választhatja meg a nyújtandó állami támogatás formáját. A Bizottság a tagállamok ezen választását annak alapján értékeli, hogy meghatározza, hogy az adott támogatás ösztönzi-e a befektetőket, és hogy nyereségorientált-e. Négy értékelési kritérium van:

befektetési alapok létrehozása, amelyekben az állam partner, befektető vagy részt vevő;
garanciák a befektetőknek vagy vállalkozásitőke-alapoknak, amelyek fedezetet nyújtanak a befektetési veszteségek egy része vagy kölcsönök tekintetében;
pénzügyi instrumentumok a befektetők javára a befektetéshez többlettőke biztosításának ösztönzése céljából;
befektetésekre irányuló adózási ösztönzők a befektetők részére.

Az összeegyeztethetőség feltételei

Ahhoz, hogy egy kockázatitőke-befektetés a közös piaccal összeegyeztethető legyen, az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie:

a befektetési részösszegek nem haladhatják meg a 2,5 millió euró összeget vállalkozásonként és évenként;
az állami támogatás csak a növekedési vagy induló szakaszban levő kkv-k számára nyújtható;
a kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedés költségvetésének legalább 70%-át sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-befektetési eszközök formájában kell a kkv-k részére nyújtania;
a finanszírozás legalább 50%-át (támogatott területeken működő kkv-k esetén legalább 30%-át) magánbefektetőknek kell biztosítaniuk;
a befektetési döntéseknek nyereségorientáltnak kell lenniük;
a kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedést vagy alapot üzleti alapon kell vezetni.

A TÁMOGATÁS ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGÉNEK RÉSZLETES ÉRTÉKELÉSE

A részletes értékelésnek alávetendő támogatási intézkedések

Részletes értékelésnek vetendők alá a támogatási intézkedések, amennyiben:

a befektetési részösszegek meghaladják a 2,5 millió euró összeget vállalkozásonként és évenként;
nem támogatott területeken működő középvállalkozások növekedési életszakaszát finanszírozzák az intézkedések;
olyan társaságoknak nyújtanak kiegészítő befektetéseket, amely már kaptak tőkeinjekciókat;
a nem támogatott területeken 50% alatti, támogatott területeken 30% alatti magánbefektetői arányú támogatást nyújtanak;
olyan módon nyújtanak magvető tőkét kkv-k számára, hogy ennek során a magánbefektetők általi kisebb részvétellel számolnak, vagy az adósságbefektetési instrumentumok túlsúlyát tervezik a sajáttőkével szemben;
befektetési eszköz is magukban foglalnak;
a vállalatok első átvilágításával kapcsolatban a kellő gondosság szakaszáig bezárólag a befektetések tető alá hozását szolgáló felkutatási költségek merülnek fel.

A támogatás pozitív és negatív hatásai

A támogatás pozitív hatásai közé tartoznak a piaci hiányosságra vonatkozó bizonyítékok a kkv-nként és évenként 1,5 millió euró összeget meghaladó befektetések vonatkozásában. A Bizottság olyan további bizonyítékokat kérhet, amelyek például befektetési bizottság meglétére, az intézkedés vagy alap nagyságára, üzleti angyalok jelenlétére vagy ösztönző hatásra utalnak.

Mérlegelés és döntés

Az elemzés minden egyes esetben az állami támogatás előre látható pozitív és negatív hatásainak összesített értékelésére épül. A Bizottság ennek alapján meghatározza, hogy a potenciális torzulások olyan mértékben hátrányosan befolyásolhatják-e a kereskedelmi feltételeket, hogy az ellentétes a közös érdekkel.

Ez az iránymutatás 2013. december 31. napjáig alkalmazandó. A Bizottság 2010-ben kiadott egy közleményt ezen iránymutatás módosításáról.

Utolsó frissítés: 25.10.2011