Az EU versenyjogi szabályainak végrehajtása: az EUMSZ 101. és 102. cikkének alkalmazása

A fogyasztók és a vállalkozások érdekében az Európai Unió (EU) jogszabályaiban jogellenesnek minősíti a kartelleket, amelyek rögzítik az árakat, vagy felosztják a versenytársak között a piacokat. Az EU igyekszik azt is megelőzni, hogy a vállalkozások tisztességtelen árakkal vagy a termelés korlátozásával visszaéljenek egy adott piacon meglévő erőfölényükkel.

A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról.

Végrehajtja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) (a versenyt korlátozó, összehangolt magatartásokra vonatkozó) 101. és (az erőfölénnyel történő visszaélésről szóló) 102. cikkét (korábban az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSz.) 81. és 82. cikke). Olyan szabályokat vezetett be, amelyek mindenekelőtt megváltoztatták az EU-versenypolitika végrehajtási szempontjait.

Lehetővé teszi, hogy az Európai Bizottság által korábban alkalmazott versenyjogi szabályokat az uniós országok versenyhatóságai decentralizált alapon érvényesíthessék. Ily módon megnövelte a nemzeti trösztellenes hatóságok és bíróságok uniós versenyjogi szabályozás végrehajtásában betöltött szerepét. Lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a forrásait a legsúlyosabb, határokon átnyúló versenyjogi szabályszegésekre összpontosítsa.

A versenykorlátozó megállapodásokra (például kartellekre) irányuló vizsgálati ügyeket az alábbiak indíthatják el:

Ahol az Európai Bizottság vizsgálatot indít, ott rendszerint széles jogkörrel rendelkezik. Ez magában foglalja a vállalatoktól történő információbekérés jogát, de arra is jogosult, hogy belépjen a vállalatok telephelyeire, lefoglalja az irataikat és kikérdezze azok képviselőit.

Amennyiben a kezdeti vizsgálódás alapján a Bizottság egy részletekre kiterjedő vizsgálat lefolytatása mellett dönt, összeállít egy kifogásközlést (SO), amelyet elküld a szóban forgó vállalatoknak.

A vizsgálat alá eső vállalatok hozzáférhetnek a Bizottság fájljához, és választ adhatnak az SO-ra. Meghallgatást is kérhetnek. Ha a Bizottság ezután is meg van győződve arról, hogy jogsértés történt, jogsértést megállapító határozatot bocsáthat ki, amely a felekre kiszabott bírságokat is tartalmazhat.

A Bizottság határozhat úgy is, hogy a kötelezettségvállalási határozat lehetőségével él, amelyben nem szab ki bírságokat. Ebben az esetben a felek vállalják, hogy rendszerint egy meghatározott időtartamon belül felelnek a Bizottság versenyjogi aggályaira. Amennyiben megszegik az adott kötelezettségvállalást, bírság szabható ki rájuk.

A 2014/104/EU irányelv alapján a kartellek vagy a versenyjogi szabályszegések sértettjei kártérítésben részesülhetnek.

Egy nemzeti versenyhatóság vagy a Bizottság saját kezdeményezésre, vagy egy panaszbeadványra reagálva vizsgálatot indíthat.

Az ilyen esetekben a legfontosabb első lépés annak megállapítása, hogy a szóban forgó vállalkozás rendelkezik-e „erőfölénnyel”. Ez magában foglalja a piaca meghatározását, a beszállított termék(ek) és az alapján, hogy melyik földrajzi területen történik azok értékesítése. Főszabályként, ha a piaci részesedés 40% alatti, kevésbé valószínű az erőfölény.

Egyéb tényezőket is tekintetbe vesznek, mint például azt, hogy korlátozza-e bármi a piacra újonnan belépőket, illetve hogy milyen mértékben van jelen a vizsgált vállalkozás a beszállítói lánc különböző szintjein („vertikális integráció”).

A következő lépés annak kiderítése, hogy történik-e visszaélés ezzel az erőfölénnyel olyan módszerekkel, mint amilyen a ragadozó árképzési gyakorlat is (a versenytársak árai alá kínált árképzés), vagy az ahhoz történő ragaszkodás, hogy a vállalkozás a kizárólagos beszállító, stb.

A versenyhatóságok ugyanolyan vizsgálati jogkörrel rendelkeznek, mint amelyek a 101. cikkben kerültek meghatározásra. Az olyan szempontok, mint a védelemhez való jog, az SO-k rendszere, a kötelezettségvállalási határozatok, bírságok és kártérítés szintén azonosak.

Végezetül a nemzeti versenyhatóságokból és a Bizottságból álló európai versenyjogi hálózat lehetőséget biztosít az információcserére, a bizalmas információkat is beleértve, hogy ezáltal is segítse a versenyjogi szabályok megszegéséért járó büntetés végrehajtását.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus	Hatálybalépés	Az átültetés határideje a tagállamokban	Az Európai Unió Hivatalos Lapja
1/2003/EK rendelet	2003.01.24.	-	HL L 1., 2003.1.4., 1-25. o.

Módosító jogszabály(ok)	Hatálybalépés	Az átültetés határideje a tagállamokban	Az Európai Unió Hivatalos Lapja
411/2004/EK rendelet	2004.3.9.	-	HL L 68., 2004.3.6., 1-2. o.
1419/2006/EK rendelet	2006.10.18.	-	HL L 269., 2006.9.28., 13. o.
169/2009/EK rendelet	2009.3.25.	-	HL L 61., 2009.3.5., 1-5. o.
246/2009/EK rendelet	2009.4.14.	-	HL L 79., 2009.3.25., 1-4. o.
487/2009/EK rendelet	2009.7.1.	-	HL L 148., 2009.6.11., 1-4. o.

Az 1/2003/EK rendelet későbbi módosításait és helyesbítéseit belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/104/EU irányelve (2014. november 26.) a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes szabályokról (EGT-vonatkozású szöveg) (Hivatalos Lap L 349., 2014.12.5., 1-19. o.).