A közösségi szabadalom létrehozásának célja, hogy lehetővé tegye a feltalálók számára az Európai Unió egész területén jogszerűen érvényes, egységes szabadalom megszerzését. Egy ilyen szabadalom létrehozásával jelentősen csökkenthetők a szabadalmaztatási költségek (elsősorban a fordítás és a benyújtás költségei), valamint egy egységes eljárásnak, illetve egy egységes és központosított jogvita-rendezési rendszer felállításának köszönhetően egyszerűbbé válik a találmányok Európa egész területére kiterjedő oltalma.

Javaslat: a Tanács rendelete (2000. augusztus 1.) a közösségi szabadalomról.

Az Európai Unióban a szabadalmi oltalmat jelenleg két rendszer biztosítja, amelyek egyike sem közösségi jogi eszközön alapszik: a nemzeti szabadalmi rendszerek és az európai szabadalmi rendszer.

A nemzeti szabadalom harmonizációja a gyakorlatban már megtörtént több nemzetközi egyezmény, köztük az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. évi egyezmény (müncheni egyezmény) aláírásával, amely utóbbihoz az Unió valamennyi tagállama csatlakozott.

A müncheni egyezmény bevezeti az európai szabadalmak megadásával kapcsolatos egységes eljárást. Emellett létrehozta az Európai Szabadalmi Hivatalt (a továbbiakban: a Hivatal). A Hivatal által megadott szabadalmak a nemzeti szabályok hatálya alá tartozó nemzeti szabadalommá válnak. Az Európai Szabadalmi Hivatal jelenleg 31 tagországot számlál.

Noha a müncheni egyezmény létrehozta a szabadalmak megadásának egységes rendszerét, a közösségi jogrend részét képező közösségi szabadalom továbbra sem létezik. Egy ilyen, a Közösség egésze számára egységes szabadalom segítségével Európa iparági és kereskedelmi előnyre válthatná a kutatási eredményeket, valamint az új tudományos és műszaki ismereteket. További célkitűzés, hogy Európa behozza az Egyesült Államokkal és Japánnal szemben a magánberuházások és a K+F terén fennálló lemaradását.

A rendeletre irányuló javaslat a közösségi szabadalomról és az európai szabadalmi rendszerről szóló 1997. júniusi zöld könyvhöz kapcsolódó egyeztetések eredménye. Az egyeztetésről nagy vonalakban beszámol a Bizottság 1999. februári, „A közösségi szabadalomról és az európai szabadalmi rendszerről szóló zöld könyvet követő szükséges intézkedések” című közleménye.

A javasolt rendszer célja nem az, hogy a nemzeti rendszerek és a meglévő európai rendszer helyébe lépjen, hanem hogy ezekkel párhuzamosan működjön. A feltalálók továbbra is szabadon megválaszthatják az oltalom számukra legkedvezőbb formáját.

E javaslat lényege az, hogy „szimbiózist” teremtsen a két rendszer: a közösségi szabadalomról szóló rendeletben, illetve a müncheni egyezményben foglalt rendszer között.

A rendelet kiegészíti a müncheni egyezményt. A közösségi szabadalmat európai szabadalomként a Hivatal adja meg, az egyes tagállamok helyett a Közösség egész területére vonatkozóan. E rendelet alkalmazása megkívánja, hogy a Közösség aláírja a müncheni egyezményt, valamint ennek az egyezménynek a felülvizsgálatát is annak érdekében, hogy a Hivatal jogosulttá váljon közösségi szabadalmak megadására.

E rendelet elfogadását követően a közösségi szabadalommal kapcsolatos külső hatáskör a Közösség kizárólagos hatáskörébe fog tartozni.

A közösségi szabadalom egységes és önálló jellegű, ami azt jelenti, hogy a Közösség egész területén azonos joghatásokkal bír. Kizárólag a Közösség egészére vonatkozóan adható meg, ruházható át vagy érvényteleníthető.

A szabadalom megadásának feltételeit, például a szabadalmaztathatósági kritériumokat a müncheni egyezmény állapítja meg.

A közösségi szabadalmi jog a feltalálót vagy jogutódját illeti. Amennyiben a feltaláló munkaviszonnyal rendelkezik, a szabadalmi jogot azon tagállam joga határozza meg, amelyben a feltaláló fő tevékenységét végzi, illetve ha a fő tevékenységének helye szerinti tagállam nem határozható meg, akkor a munkáltató létesítményének helye szerinti tagállam joga.

Rendelkezések vonatkoznak továbbá az együttes szabadalom megszerzésére és a közösségi szabadalom feletti tulajdonjog változására.

A kérelmet a müncheni egyezmény rendelkezéseivel összhangban kell benyújtani. A Hivatal megvizsgálja a kérelmet és a megadott szabadalommal együtt közzéteszi a Közösségi Szabadalmi Lajstromban és/vagy a Közösségi Szabadalmi Közlönyben.

A közösségi szabadalom értelmében a szabadalom jogosultja megakadályozhatja, hogy hozzájárulása nélkül:

A közösségi szabadalom által biztosított jogok nem terjednek ki a rendeletre irányuló javaslatban meghatározott néhány területre, különösen a magánjellegű és nem kereskedelmi célú tevékenységekre.

Ezenfelül az említett jogok nem terjednek ki az érintett szabadalom tárgyát képező termékkel kapcsolatos olyan tevékenységekre sem, amelyeket azt követően végeznek a tagállamok területén, hogy a szóban forgó terméket a szabadalom jogosultja vagy annak hozzájárulásával más személy a Közösségben forgalomba hozta, kivéve, ha ezt jogszerű indokok támasztják alá.

A szabadalmi jog a találmány korábbi használatára nem alkalmazandó. Következésképpen, ha valamely személy – jóhiszeműen és saját üzleti céljaira – a benyújtást megelőzően hasznosítja a találmányt vagy ennek érdekében komoly és tényleges előkészületeket tesz, ez a személy a tervezett módon folytathatja a szóban forgó találmány használatát vagy hasznosítását.

A közösségi szabadalom teljes egészében vagy részben a Közösség egész területére vagy egy részére érvényes engedély tárgyát képezheti. Ezek az engedélyek lehetnek kizárólagosak és nem kizárólagosak. A közösségi szabadalom által biztosított jogok hivatkozási alapul szolgálhatnak az engedélyezési szerződésben foglalt korlátozások bármelyikét megsértő engedélyessel szemben.

A közösségi szabadalom jogosultja a Bizottság által meghatározott ellenérték fejében bárki számára engedélyezheti a találmány hasznosítását. Az engedély a Hivatalhoz benyújtott írásbeli nyilatkozattal adható meg – és vonható vissza –, és a szabadalom éves fenntartási díjának csökkenését eredményezi.

A tagállamoknak nem áll jogában, hogy a közösségi szabadalomra vonatkozó jogosultságokat engedélyezzenek.

A Bizottság kötelező engedélyt adhat ki a közösségi szabadalom hasznosításának hiányára vagy elégtelen hasznosítására vonatkozóan, illetve függő szabadalmak esetén. Ezenfelül bizonyos konkrét esetekben engedélyezheti a közösségi szabadalom hasznosítását: válság idején, más szélsőségesen sürgős helyzetekben vagy akkor, ha bírósági vagy közigazgatási eljárásban a versenyjoggal ellentétesnek minősített gyakorlat orvosolására van szükség.

A közösségi szabadalmi oltalom fenntartásáért éves díjat kell fizetni a Hivatalnak. A díjak összegét egy a díjakról szóló rendelet útján határozzák meg, amelyet egy szabályozó bizottság fog elfogadni.

A közösségi szabadalom kizárólag teljes egészében vonható vissza. A visszavonásról a szabadalom jogosultjának a Hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozatot kell tennie, és az kizárólag a Közösségi Szabadalmi Lajstromba való bejegyzésétől hatályos.

A közösségi szabadalom a kérelem benyújtásának dátumától számított húsz évig érvényes. A szabadalom megsemmisül, ha az éves díjat vagy a pótdíjat határidőn belül nem fizetik meg.

A szabadalom megsemmisítése visszamenőleges hatályú, kivéve a bitorlás tárgyában hozott jogerős ítélet esetében, ha azt a megsemmisítés tárgyában hozott határozatot megelőzően végrehajtották. A megsemmisítés visszamenőleges hatálya a megsemmisítés tárgyában hozott határozatot megelőzően megkötött és teljesedésbe ment szerződéseket sem érinti. Bizonyos helyzetekben ugyanakkor a szerződés alapján már megfizetett összegek visszakövetelhetők.

A megsemmisítést bármely személy kérheti, kivéve, ha a jogosultnak a szabadalom megszerzésére vonatkozó jogát vitatják. Ebben az esetben a megsemmisítést kérelmezőnek jogosultnak kell lennie arra, hogy a Közösségi Szabadalmi Lajstromban a szabadalom jogosultjaként vagy – bármely más, társjogosultságra jogosult személlyel együtt – annak társjogosultjaként bejegyezzék.

Megsemmisítési eljárás már érvénytelen szabadalom esetén is kezdeményezhető.

A javaslat a szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó központosított közösségi bíróság létrehozását javasolja, hogy ezáltal biztosítsa a jogi egységességet és az ítélkezési gyakorlat következetességét. A bíróság két szintet foglalna magában: az elsőfokú és a fellebbviteli bíróságot.

A központosított bíróság bizonyos intézkedések, többek között a közösségi szabadalom bitorlásával és érvényességével kapcsolatos perek tekintetében kizárólagos jogkörökkel rendelkezik majd. A bíróság elsősorban magánjogi peres ügyekben fog eljárni, és szankciókat írhat elő, valamint kártérítés fizetésére kötelezhet.

Bitorlási per a szabadalom által biztosított jogok feltételezett megsértése alapján indítható. A pert kezdeményezheti a szabadalom jogosultja, illetve bizonyos esetekben az engedély kedvezményezettje.

A jogosult kérésére a közösségi szabadalom az igénypontok, a leírás vagy a rajzok módosításának formájában végrehajtott korlátozás tárgyát képezheti. Ehhez valamely dologi jog kedvezményezettjének vagy a Közösségi Szabadalmi Lajstromban bejegyzett engedély jogosultjának a beleegyezése szükséges.

A Bizottságnak jogában áll egy ügyben eljárni, ha az a Közösség érdekeit veszélyezteti. A bíróságnál kezdeményezheti a szabadalom megsemmisítését, és valamennyi folyamatban lévő bírósági eljárásban részt vehet.

A közösségi bíróság többféle szankcióval élhet. Bitorlás esetén elrendelheti például:

A nemzeti bíróságok rendelkeznek hatáskörrel minden olyan kérdésben, amely nem tartozik az Európai Bíróság, illetve a szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó közösségi bíróság kizárólagos hatáskörébe. A nemzeti bíróságok tehát többek között az alábbiak területén illetékesek:

A tagállamok választottbíróságra vonatkozó nemzeti szabályai alkalmazandók.

Választottbírósági eljárásban közösségi szabadalom nem semmisíthető meg, illetve nem érvényteleníthető.

A szabadalmat a müncheni egyezménnyel összhangban a Hivatal valamely eljárási nyelvén (angolul, németül vagy franciául) kell megadni, és ezen a nyelven kell közzétenni, a kérelmeket pedig a másik két eljárási nyelvre (olaszra és spanyolra) is le kell fordítani.

A szabadalmat nem szükséges a közösség valamennyi nyelvére lefordítani, noha a szabadalom jogosultja a szabadalom fordítását a tagállamok más hivatalos nyelvein is elkészítheti és benyújthatja. Ezeket a fordításokat a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják. Ennek az intézkedésnek a célja, hogy megelőzze a magas költségeket, amelyek visszatartanának a közösségi szabadalom használatától.

Jelenleg úgy tűnik, nehéz lesz végleges megállapodást elérni az aktáról. A legfőbb akadály a szabadalmi kérelmek fordításának kérdése. A szöveg értelmében a szabadalmi kérelmet – amely valójában a szabadalom legrövidebb, ugyanakkor legfontosabb része, mivel ez határozza meg az oltalom hatókörét – az EU minden hivatalos nyelvére le kell fordítani. Ezenkívül az európai miniszterek pillanatnyilag nem tudnak kompromisszumra jutni abban a kérdésben, ki határoz a fordítások jogszerűségéről, és hogyan kezelendők a hibás fordítás joghatásai.

Nézeteltérés mutatkozik annak meghatározását illetően is, hogy mennyi idő álljon rendelkezésre a fordítások benyújtásához. Ez a kérdés létfontosságú, ugyanis a javasolt szabályok értelmében amennyiben a fordításokat nem nyújtják be a meghatározott időn belül, a közösségi szabadalom érvényét veszíti.

Hivatkozások és eljárás

Javaslat	Hivatalos Lap	Eljárás
COM(2000) 412 végleges	HL C 337. E, 2000.11.28.	CNS/2000/0177 konzultációs eljárás

A Tanács 2011/167/EU határozata (2011. március 10.) az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködésre való felhatalmazásról [Hivatalos Lap L 76., 2011.3.22.].

Ez a határozat a 25 tagállam azon hajlandóságát tanúsítja, hogy az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megerősített együttműködést hozzanak létre.

Ezen együttműködés célja olyan egységes szabadalom létrehozása, amely a részt vevő tagállamok területén egységes oltalmat biztosít. A szabadalom fordításának részletes szabályai még megállapításra várnak.

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtásáról [COM(2011) 215 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

E javaslat célja az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén a 2011/167/EU határozatban foglalt felhatalmazásnak megfelelően megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtása. Meghatározza az európai szabadalmak jellemzőit annak érdekében, hogy azok a részt vevő tagállamokban egységes joghatással bírjanak.

Javaslat: a Tanács rendelete az alkalmazandó fordítási szabályok tekintetében az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtásáról [COM(2011) 216 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

E javaslat célja, hogy az egységes joghatással bíró európai szabadalmakra alkalmazandó fordítási szabályokra vonatkozóan egyszerűsített eljárást vezessen be. A szabadalmat az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) három hivatalos nyelvén teszik közzé, és két további nyelvre is lefordítható. Jogvita esetén, illetve ha a bejelentő az európai szabadalomra vonatkozó kérelmét az ESZH hivatalos nyelveitől eltérő nyelven nyújtotta be, a szabadalom az Unió más hivatalos nyelvére is lefordítható. Ebben az esetben a fordítás költségeit az ESZH által irányított kompenzációs rendszerben figyelembe veszik.

Proposal for a Council Decision of 23 December 2003 conferring jurisdiction on the Court of Justice in disputes relating to the Community patent [COM(2003) 827 final – not published in the Official Journal] (Javaslat: a Tanács határozata (2003. december 23.) a közösségi szabadalommal kapcsolatos jogviták rendezése tekintetében a Bíróság hatáskörrel való felruházásáról [COM(2003) 827 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).

Proposal for a Council Decision of 2 December 2003 establishing the Community Patent Court and concerning appeals before the Court of First Instance [COM(2003) 828 final – not published in the Official Journal]. (Javaslat: A Tanács határozata (2003. december 2.) a Közösségi Szabadalmi Bíróság létrehozásáról és az Elsőfokú Bíróság előtti fellebbezésekről [COM(2003) 828 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).

A közösségi szabadalom létrehozásával összefüggésben az Európai Bíróság égisze alá helyezett Közösségi Szabadalmi Bíróság létrehozásának célja, hogy kiegészítse az Unióban működő szabadalmi oltalmi rendszert. A Szabadalmi Bíróság létrehozásának egyik kedvező következménye, hogy lehetőség nyílik a peres eljárások központosítására és ezáltal a bitorlással és a közösségi szabadalmak érvényességével kapcsolatos jogviták eredményesebb rendezésére.