Az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:
2532/98/EK rendelet az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről
Az Európai Központi Bank 2157/1999/EK rendelete az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről (EKB/1999/4)
MI A RENDELETEK CÉLJA?
- A 2532/98/EK és a 2157/1999/EK (EKB/1999/4) rendeletek meghatározzák azt a keretet, amelynek alapján az Európai Központi Bank (EKB) szankciókat* vethet ki pénzbírságok* vagy kényszerítő bírságok* formájában bármely olyan vállalkozásra*, amely nem felel meg az EKB és az Európai Unió (EU) jogi aktusaiból fakadó kötelezettségeknek az EKB különböző illetékességi területein.
FŐBB PONTOK
Az EKB által a vállalkozásokra jogsértés* miatt kiróható pénzbírság és kényszerítő bírság korlátai
- A vállalkozásokra kiszabható pénzbírság felső határa 500 000 EUR, illetve az EKB felügyeleti feladatai kapcsán kiszabott szankciók esetében a jogsértés miatt szerzett nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség kétszerese, vagy a vállalkozás teljes éves forgalmának 10 %-a.
- A kényszerítő bírságok felső határa 10 000 EUR a jogsértés minden egyes napjára, illetve az EKB felügyeleti feladatai kapcsán kiszabott szankciók esetében az átlagos napi forgalom 5 %-a a jogsértés minden egyes napjára. A kényszerítő bírságot az ilyen bírságot kiszabó határozatról történő értesítést követő legfeljebb 6 hónapos időszak tekintetében lehet kiróni.
Közzététel
- Az EKB a szankciókat kiszabó bármely határozatot az értesítést követően közzéteszi honlapján. A határozat anonimizált, amennyiben a közzététel:
- veszélyezteti vagy várhatóan veszélyezteti a pénzügyi piac stabilitását vagy egy folyamatban lévő nyomozást; vagy
- aránytalan kárt okoz vagy várhatóan aránytalan kárt okoz a szóban forgó vállalkozásnak;
- bizalmas információk közzétételéhez vezet (vagy várhatóan ahhoz vezet), amely a biztonság terén jogos közérdeket veszélyeztetne, például az euróbankjegyek biztonságának és integritásának védelmét vagy a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszereket* érintő kiber- vagy operatív kockázatok biztonságos kezelése terén (lásd az összefoglalót).
- Amennyiben az említett körülmények előreláthatólag észszerű időn belül meg fognak szűnni, a nyilvánosságra hozatal erre az időtartamra elhalasztható. Ha azonban a bizalmas információk közzététele a jogos közérdeket veszélyeztetné a biztonság terén, az EKB dönthet úgy, hogy nem tesz közzé szankciót kiszabó határozatot, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a biztonság terén jelentkező, a jogos közérdeket veszélyeztető kockázatot nem lehetséges a vonatkozó határozatok anonimizált formában történő közzétételével vagy a közzététel elhalasztásával enyhíteni.
- Ha Az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban van a bírságot kiszabó határozat elleni fellebbezés, az EKB indokolatlan késedelem nélkül közzéteszi hivatalos honlapján a szóban forgó fellebbezés állására vonatkozó információkat, valamint annak kimenetelét.
- A közzétett információk legalább 5 évig elérhetőek lesznek a honlapon.
A figyelembe vett kritériumok
A szankció mérlegelése során az EKB az arányosság elvének megfelelően jár el, és az alábbiakat veszi figyelembe:
- egyfelől az érintett vállalkozás jóhiszeműsége és nyitottsága, az általa mutatott gondosság és együttműködés mértéke vagy, másrészről a vállalkozás általi szándékos félrevezetés;
- a jogsértés hatásának súlyossága;
- a jogsértés ismétlődése, gyakorisága vagy időtartama;
- a vállalkozás által a jogsértésből szerzett nyereség;
- a vállalkozás gazdasági mérete;
- a vállalkozásra korábban ugyanezért a jogsértésért más illetékes hatóságok által kiszabott bármely szankció.
Jogsértési eljárások
- Az EKB saját kezdeményezésére vagy annak az uniós tagállamnak, amely joghatósága alatt a feltételezett jogsértés bekövetkezett, a nemzeti központi bankja által hozzá intézett ilyen értelmű indítványa alapján határoz a jogsértési eljárás kezdeményezéséről.
- Ugyanígy határozhat annak a tagállamnak a nemzeti központi bankja, amely joghatósága alatt a feltételezett jogsértés bekövetkezett, saját kezdeményezésére vagy az EKB által hozzá intézett ilyen értelmű indítvány alapján.
- A vállalkozásnak legalább harminc nap áll rendelkezésére a védekezésének benyújtására.
- Az Igazgatóság indokolással ellátott határozatot fogad el arról, hogy szankciókat rójon-e ki a vállalkozásra.
- Az indokolással ellátott határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a vállalkozás kérheti az EKB Kormányzótanácsát, hogy vizsgálja felül a határozatot. Amennyiben két hónapon belül nem történik határozathozatal, a határozat jogerőssé válik.
- A Kormányzótanács az érintett vállalkozást, az Igazgatóságot és az illetékes nemzeti központi bankot is felkérheti további információk szolgáltatására az Igazgatóság határozatának felülvizsgálata céljából. A Kormányzótanács módosíthatja az Igazgatóság határozatát, a kiszabandó szankció összegét, a jogsértést megalapozó okokat, valamint azt, hogy a szankciót közzétették-e, és ha igen, milyen mértékben.
- Az érintett vállalkozást írásban értesítik a határozatról és tájékoztatják felülvizsgálati jogáról.
- A jogsértési eljárást a jogsértés fennállásának az EKB vagy a szabálysértés helye szerinti joghatóság nemzeti központi bankja számára történő ismertté válásától számított egy éven belül és a jogsértés bekövetkezésétől számított öt éven belül kell indítani. A jogsértés miatt történő szankcionálásra vonatkozó határozat meghozatalára való jog az eljárás megindításáról szóló határozat meghozatalától számított egy év elteltével lejár.
- Az EKB felügyeleti feladatainak gyakorlása során kiszabott szankciókra egyedi szabályok vonatkoznak. A vizsgálat befejezésekor az EKB tájékoztatja az érintett vállalkozást, észszerű határidőt szab a dokumentumok benyújtására, további szóbeli meghallgatásra is felkérheti. Az EKB Felügyeleti Testülete határozattervezetet nyújt be a Kormányzótanácshoz. Az elfogadást követően a határozatot a Felülvizsgálati Testület vizsgálhatja felül.
- Az EKB által felügyeleti feladatai végrehajtása során kiszabott szankciók határideje 5 év. Ezt az időszakot az EKB által az eljárás kapcsán végrehajtott intézkedések megszakíthatják és meghosszabbíthatják.
MIKORTÓL ALKALMAZANDÓK A RENDELETEK?
- A 2532/98/EK rendelet 1999. január 1-jén lépett hatályba, kivéve a 6. cikk (2) bekezdését, amely 1998. november 27-én lépett hatályba.
- A 6. cikk (2) bekezdése lehetővé tette az EKB számára, hogy tovább pontosítsa azokat az intézkedéseket, amelyek révén szankciókat lehet kiróni, valamint iránymutatásokat hozzon a jogsértési eljárás lefolytatásával összefüggő eljárások koordinálásra és összehangolására.
- A 2157/1999/EK (EKB/1999/4) rendelet 1999. szeptember 23. óta hatályos.
HÁTTÉR
A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányának 34.3. cikke alapján az Európai Unió Tanácsa által elfogadott korlátokon belül és feltételek mellett az EKB pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabhat ki a vállalkozásokra, ha azok elmulasztják teljesíteni a rendeletekben és határozatokban előírt kötelezettségeiket. A rendeletek célja, hogy egységes megközelítést biztosítsanak a szankciók kiszabására vonatkozóan az EKB különböző illetékességi területein, és meghatározzák az ilyen szankciók kirovására vonatkozó elveket és eljárásokat.
További információk:
KULCSFOGALMAK
Szankciók. Pénzbírság és kényszerítő bírság.
Pénzbírság. Egyszeri pénzösszeg, amelyet a vállalkozás köteles szankcióként kifizetni.
Kényszerítő bírság. Azok a pénzösszegek, amelyeket valamely vállalkozás folyamatos jogsértés esetén vagy büntetésként, vagy pedig az érintett személyeknek az EKB felügyeleti rendeleteiben és határozataiban foglaltaknak való megfelelésre való kötelezésére tekintettel köteles megfizetni.
Vállalkozások. Azok a természetes vagy jogi személyek, magán- vagy köztulajdonban lévők – a közhatalmi jogkörüket gyakorló közintézmények kivételével –, akik az EKB-rendeletekből és -határozatokból fakadó kötelezettségek hatálya alá tartoznak.
Jogsértés. Az EKB rendeletből vagy határozatokból fakadó kötelezettségek teljesítésének valamely vállalkozás általi elmulasztása.
Rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerek. A TARGET2-höz hasonló nagy fizetési rendszerek, amely lehetővé teszi az uniós bankok számára, hogy egymás között valós időben utaljanak pénzeszközöket (lásd az
összefoglalót).
FŐ DOKUMENTUMOK
A Tanács 2532/98/EK rendelete (1998. november 23.) az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről (HL L 318., 1998.11.27., 4–7. o.)
Az 2532/98/EK rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
Az Európai Központi Bank 2157/1999/EK rendelete (1999. szeptember 23.) az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről (EKB/1999/4) (HL L 264., 1999.10.12., 21–26. o.)
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
Az Európai Központi Bank (EU) 2021/1815 határozata (2021. október 7.) a tartalékképzési kötelezettség és a kapcsolódó kötelező tartalékképzési követelmények be nem tartása esetén alkalmazott szankciók számításának módszeréről (EKB/2021/45) (HL L 367., 2021.10.15., 4–8. o.)
Az Európai Központi Bank (EU) 2017/2097 határozata (2017. november 3.) a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekre vonatkozó felvigyázási követelmények megsértése esetén kiszabható szankciók kiszámítására vonatkozó módszertanról (EKB/2017/35) (HL L 299., 2017.11.16., 31–33. o.)
Az Európai Központi Bank 795/2014/EU rendelete (2014. július 3.) a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekre vonatkozó felvigyázási követelményekről (EKB/2014/28) (HL L 217., 2014.7.23., 16–30. o.)
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
Az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról (EFM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (HL L 141., 2014.5.14., 1–50. o.)
A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63–89. o.)
utolsó frissítés 06.10.2023