Az uniós tengeri információcsere-rendszer

Ez az európai uniós jog a hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információcsere-rendszert hoz létre. Célja, hogy ösztönözze a tengeri közlekedés biztonságát, a kikötői és tengeri biztonságot, a környezet védelmét és a szennyezés elleni fellépésre való felkészültséget. Lehetővé teszi továbbá a hatékony tengeri forgalmat és közlekedést elősegítő információk cseréjét és megosztását.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/59/EK irányelve (2002. június 27.) a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról és a 93/75/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről.

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez az európai uniós jog a hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információcsere-rendszert hoz létre. Célja, hogy ösztönözze a tengeri közlekedés biztonságát, a kikötői és tengeri biztonságot, a környezet védelmét és a szennyezés elleni fellépésre való felkészültséget. Lehetővé teszi továbbá a hatékony tengeri forgalmat és közlekedést elősegítő információk cseréjét és megosztását.

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Az irányelv létrehozza az Európa vizeit és partjait felügyelő - tengerfelügyeleti és helyzetismereti (hajók pozícióját meghatározó) - rendszert, támogatva az uniós országokat operatív feladataik elvégzésében.

A jogszabályt a tengeri területre kiterjedő helyzetismeret fejlesztése és az egyedi megoldások hatóságok számára történő biztosítása érdekében a 2014/100/EU bizottsági irányelvvel módosították. Ezáltal lehetővé vált, hogy az uniós tengeri információcsere-rendszer (SafeSeaNet [SSN]) keretében összegyűjtött és megosztott információkat integrálják - a CleanSeaNet-hez hasonló - uniós megfigyelő és nyomon követő rendszerekből, valamint egyéb külső rendszerekből (például az automatikus azonosító rendszerekből [AIS]) származó adatokkal.

Meghatározza az uniós országok, a tengerészeti hatóságok, a fuvaroztatók, a hajók üzemben tartói és parancsnokai felelősségi körét.

FŐBB PONTOK

Az irányelv valamennyi 300 BRT bruttó űrtartalmú vagy nagyobb hajóra alkalmazandó - függetlenül attól, hogy veszélyes árukat szállítanak-e - a következők kivételével:

hadihajók,

45 méternél nem hosszabb halászhajók, hagyományos hajók és kedvtelési célú hajók,

1000 tonna alatti üzemanyagtartály esetén.

Az uniós kikötőkbe tartó hajók üzemben tartóira vonatkozó követelmények

Bizonyos információkat (hajó azonosítására vonatkozó adatokat, a hajón tartózkodó személyek számát, a rendeltetési kikötőt, az érkezés becsült időpontját stb.) közölnie kell a tengerészeti egyablakos nemzeti ügyintézés felé (2015. június 1-je óta).

Felszerelések és berendezések

Valamely uniós ország kikötőjébe befutó hajókat a következőkkel kell felszerelni:

automatikus azonosító rendszer, és

a baleseteket követő vizsgálatok elősegítését szolgáló menetíró (VDR) rendszer („fekete doboz”).

Az EU és az Európai Gazdasági Térség (EGT) országainak rendelkezniük kell AIS fogadókkal, valamint össze kell kapcsolniuk a nemzeti egyablakos ügyintézést/nemzeti SSN-t a központi SSN rendszerekkel.

Veszélyes vagy szennyező anyagokat szállító hajók

Az efféle anyagok fedélzetre történő felvételét megelőzően a fuvaroztatóknak jelentést kell tenniük azokról a hajó üzemben tartója felé;

a hajó üzemben tartójának, ügynökének vagy parancsnokának közölnie kell többek között a hajó azonosítására vonatkozó általános információkat és a fuvaroztató által nyújtott egyéb információkat az illetékes hatósággal.

A veszélyes hajók megfigyelése és beavatkozás tengeri események és balesetek esetén

A hatóságoknak tájékoztatniuk kell az érintett uniós országokat, amennyiben értesítettek arról, hogy valamely hajó

korábban valamely tengeri esemény vagy baleset áldozata volt,

elmulasztotta az értesítési és jelentési kötelezettségei teljesítését,

szándékosan bocsátott ki szennyező anyagot, vagy

megtagadták tőle a kikötést.

A hajó parancsnokának haladéktalanul jelentenie kell:

a hajó biztonságát érintő bármely eseményt vagy balesetet,

a hajózás biztonságát veszélyeztető bármely eseményt vagy balesetet,

valamely uniós ország vizeinek vagy partjainak szennyezésével fenyegető helyzeteket,

a tenger felszínén észlelt úszó szennyezőanyag-foltokat és konténereket vagy bálákat.

Menedékhelyek

Valamennyi EU/EGT-országnak terveket kell kidolgozni a segítségre szoruló hajók menedékhelyeken történő elhelyezésére. Rendszeres időközönként találkozniuk kell a tapasztalatok megosztása és a közös javító intézkedések meghozatala céljából.

Az irányelvnek való megfelelés

Az uniós országoknak ellenőrizniük kell az információs rendszereik működését, és elrettentésképpen pénzbüntetési rendszert kell bevezetniük az irányelv követelményei teljesítésének esetleges elmulasztása esetére.

Irányítás

A rendszert az Európai Bizottság és az EU/EGT-országok fejlesztették, valamint azok irányítása alatt áll. Technikai működéséért az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség felel.

HÁTTÉR

Ez az irányelv a tengerészeti biztonsággal kapcsolatos uniós politika szerves részét képezi. A rendszer és a platform a biztonság, védelem és fenntarthatóság fenntartásán kívül központi szerepet játszik a korlátok nélküli egységes európai tengeri térség - az európai tengeri szállítási térség - kialakításában.

További információk a következő honlapokon állnak rendelkezésre:

az Európai Bizottság tengerügyi honlapja,

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus

Hatálybalépés

A végrehajtás határideje a tagállamokban

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2002/59/EK irányelv

2002.8.5.

2004.2.5.

HL L 208., 2002.8.5., 10-27. o.

Módosító jogszabály(ok)

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2009/17/EK irányelv

2009.5.31.

2010.11.31.

HL L 131., 2009.5.28., 101-113. o.

2011/15/EU bizottsági irányelv

2011.3.16.

2012.3.16.

HL L 49., 2011.2.24., 33-36. o.

2014/100/EU bizottsági irányelv

2014.11.18.

2015.11.18.

HL L 308., 2014.10.29., 82-87. o.

Utolsó frissítés: 23.04.2015