Rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) Európában: lépések egy politikai keret felé

A rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) elterjedése jelentős előnyöket biztosíthat az európai polgároknak, azonban fontos kérdéseket is felvet, elsősorban a biztonság és a magánélet védelme tekintetében. Az Európai Bizottság a technológia elterjesztésének támogatására közleményt fogadott el, amely uniós szintű fellépéseket javasol a megfelelő szakpolitikai és jogi keret kidolgozásának megkönnyítése érdekében.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2007. március 15.) az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) Európában: lépések egy politikai keret felé [COM(2007) 96 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) olyan információcsere-rendszer, amely egy bármilyen alanyba beültethető jeladóból (elektronikus címkéből) * és egy leolvasóból, azaz egy olyan vezeték nélküli berendezésből áll, amely rádiófrekvenciák révén képes ezeknek az információknak az azonosítására. A technológia hatékonyságát tovább növeli, ha a leolvasó olyan kommunikációs hálózatokhoz (például az internethez) kapcsolódik, amelyek ezeket az információkat bevezetik a globális informatikai hálózatba.

Az RFID elterjedése fontos lépést jelenthet számos ágazat – így a közlekedés, az egészségügy és a kiskereskedelem – fejlesztésében. Alkalmazási lehetősége az élelmiszerek nyomon követhetőségétől az automatizált fizetésen keresztül az Alzheimer-kórban szenvedők megfigyeléséig számos területre kiterjed, ezáltal érezhetően javíthatja a polgárok életminőségét.

A technológia mindamellett aggályokat is felvet a magánélet védelme, az egészségvédelem és a környezetvédelem tekintetében.

Technológiai és kereskedelmi szempontból az RFID készen áll a széles körű elterjesztésre. Azonban számos kérdést kell még tisztázni a technológia jogi és szakpolitikai keretének kidolgozásával kapcsolatban.

Adatvédelem és biztonság

Az RFID-technológia felvet bizonyos kérdéseket és aggályokat az adatvédelem és a biztonság terén, mivel személyes adatok gyűjtésére és terjesztésére is felhasználható. Emiatt nem könnyű elnyerni a nyilvánosság támogatását, amely védőintézkedéseket követel. Ezért fontos, hogy ezen a területen kellőképpen figyelembe vegyék az RFID elterjesztésének különféle társadalmi, politikai, etikai és jogi vonzatait.

A jelenlegi jogszabályok értelmében a nemzeti hatóságok feladata annak biztosítása, hogy az adatkezelésre vonatkozó nemzeti rendelkezéseket az RFID-alkalmazások esetében is megfelelően alkalmazzák. Ami az RFID-rendszer biztonságosságát illeti, a Bizottságnak és a vállalkozásoknak együttesen kell fellépniük nemcsak a technológia, hanem a szervezetek és az üzleti folyamatok szintjén is. Ennek érdekében a Bizottság ösztönzi a helyes gyakorlatok meghatározását és előírását, valamint az RFID-technológia megalkotásával kapcsolatos olyan kritériumok kidolgozását, amelyek már a kezdettől fogva csökkentik annak kockázatait.

A biztonságot és a magánélet védelmét fenyegető kockázatok mérsékléséhez gondoskodni kell az RFID valamennyi vonatkozásának folyamatos figyelemmel követéséről. Ebben a tekintetben az egyes RFID-alkalmazások személyre szabott megközelítése hatékonyabbnak bizonyulhat, mint általános módszerek alkalmazása, mivel minden alkalmazás sajátos kockázatokkal és előnyökkel rendelkezik.

A tudatosságnövelő és tájékoztató kampányok kulcsszerepet játszhatnak a folyamatban. A Bizottság által folytatott nyilvános konzultációból az a tanulság szűrhető le, hogy a lakosság gyakran hiányos információkkal rendelkezik az RFID-ben rejlő lehetőségekről és kihívásokról.

Az Európai Unió (EU) teljes jogszabálykészletet dolgozott ki a személyes adatok védelméről. Mind az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) (16. cikk), mind az Európai Unió Alapjogi Chartája (8. cikk) elismeri ennek a kérdésnek a fontosságát. Az általános adatvédelmi irányelv és az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv tovább pontosítja a vonatkozó európai jogi keretet. Ezek az irányelvek garantálják a személyes adatok védelmét, figyelemmel az adatkezelés céljára alkalmazott eljárásokban bevezetendő újításokra.

Adatbázis-kezelés

Az adatok tárolása és az azokhoz való hozzáférés szintén szakpolitikai problémákat vet fel az RFID elterjedése kapcsán. Tekintettel arra, hogy az internet a közeljövőben új fejlesztési szakaszba lép, el kell gondolkodni az esetleges spontán hibákról és üzemzavarokról is, amelyeket egyesek saját céljaikra kihasználhatnak. Az ezzel kapcsolatos szakpolitikai vita az információs társadalmi csúcstalálkozó (EN) (ES) (FR) keretében is folytatható.

Rádióspektrum *

A rádióspektrumok hozzáférhetősége és azok felhasználási feltételeinek harmonizációja központi kérdések az RFID-alkalmazások európai működtetése szempontjából. A sugárzás 2002 óta új alapokon nyugszik, miután a Bizottság ésszerűsítette a rádióspektrumok használatát az Unióban.

Szabványok

Az RFID-re vonatkozó szabványoknak elő kell segíteniük a szolgáltatások zökkenőmentes használatba vételét, szem előtt tartva a technológiák gyors ütemű fejlődését. A konzultációban részt vevők észrevételei szerint a Bizottságnak aktívabb szerepet kellene vállalnia a nemzetközi szabványok átjárhatóságának és ésszerűsítésének előmozdításában.

Környezeti és egészségügyi kérdések

A környezettel kapcsolatos aggályok a hulladékkezeléssel és a veszélyes anyagok felhasználásával függenek össze. Ezeket a kérdéseket az elektromos és elektronikus berendezésekről szóló közösségi jogszabályok szabályozzák. Ami az egészségvédelmet illeti, noha az RFID-alkalmazások kapcsán a lakosság és a munkavállalók elektromágneses mezőknek (EMF) * való kitettsége kismértékűnek tekinthető, továbbra is széles körben aggodalmat szül. A jogi keret korlátozza az elektromágneses mezőknek való kitettség mértékét.

Háttér

Az RFID-megoldások elterjedése nyomán megerősödik az információs és kommunikációs technológiák (ikt) szerepe az európai gazdaság fejlődésében. Igen valószínű, hogy az ikt válik gazdaságunk egyik húzóágazatává.

A jogszabályban használt kulcsfogalmak

Utolsó frissítés: 04.07.2011