Az Európai Unió az e területre vonatkozó hatályos jogszabály egyszerűsítése érdekében átdolgozza az életbiztosítás területén nyújtott szolgáltatások szabadságával kapcsolatos egyes különleges rendelkezéseket.

Ez az irányelv a tagállamokban letelepedett vagy ott letelepedni kívánó vállalkozások által önállóan végzett közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozik. Többek között a szerződéses alapú életbiztosításokra és egyes szerződéses alapú megtakarítási műveletekre alkalmazandó.

A közvetlen biztosítási tevékenység megkezdéséhez szükséges a vonatkozó engedély előzetes beszerzése. A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságaitól kért engedély az Európai Unió egész területén érvényes és lehetővé teszi a biztosítóintézet számára, hogy ott a letelepedés joga vagy a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján üzleti tevékenységet folytasson.

Engedélyt az a biztosítóintézet igényelhet és kaphat, amely megfelel az alábbi követelményeknek: megfelelő társasági formával és minimális biztonsági tőkével rendelkezik, valamint rendelkezésre bocsátja az ellenőrző hatóságok által kért információkat. Az engedély kiadásának megtagadását meg kell indokolni, és arról az érintett biztosítóintézetet értesíteni kell. Ilyen esetben a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága tájékoztatja a többi tagállam illetékes hatóságait, amelyek meghozzák a szükséges intézkedéseket.

Az Unión kívüli székhellyel rendelkező vállalkozások Unión belül létesített képviseletei és fióktelepei részére akkor adható meg az engedély, ha teljesülnek többek között az alábbi feltételek: a nemzeti jog szerint jogosult tevékenysége végzésére, képviseletet vagy fióktelepet létesít a tagállam területén és általános képviselőt jelöl ki, akit az illetékes hatóságnak kell jóváhagynia.

A pénzügyi felügyelet a székhely szerinti tagállam hatóságainak hatáskörébe tartozik. E hatóságok ellenőrzik a biztosítóintézet teljes üzletmenetét, valamint fizetőképességi állapotát. Ezenfelül megbizonyosodnak a biztosítástechnikai tartalékok megképzéséről, a biztosítóintézeten belüli megbízható ügyviteli és számviteli eljárások, valamint a megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusok meglétéről.

Az irányelv többek között előírja, hogy az illetékes hatóságok az alábbi kritériumok alapján értékelik a részesedést szerezni kívánó személy alkalmasságát és a szándékolt részesedésszerzés pénzügyi megbízhatóságát:

Az irányelv szigorúan meghatározza a bizalmas információk felhasználásának feltételeit: az illetékes hatóságok feladataik ellátása során ezeket nem használhatják fel, és az illetékes hatóságoknál munkaviszonyban álló személyeket szakmai titoktartás kötelezettsége köti.

A biztosítóintézetek kötelesek biztosítástechnikai tartalékot képezni, amelynek összegét előretekintő biztosításmatematikai értékeléssel számítják ki, míg az alkalmazott kamatlábat a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága határozza meg. A biztosítóintézetek kötelesek a nyilvánosság rendelkezésére bocsátani a biztosítástechnikai tartalékok számítása során alkalmazott alapokat és módszereket.

Az irányelv előírja, hogy a biztosítóintézetek gondoskodjanak befektetéseik sokféleségéről: ezzel összefüggésben meghatározza azokat a határértékeket, amelyeket a biztosítástechnikai tartalékokat fedező eszközök befektetésekor figyelembe kell venni.

Valamennyi biztosítóintézetnek szavatoló tőkét kell képeznie. Ez a szavatoló tőke állhat a biztosítóintézet eszközeiből – ideértve a befizetett részvénytőkét, a tartalékokat és a nyereséget vagy a veszteséget –, illetve annak más pénzügyi eszközeiből.

A szavatoló tőke egyharmada alkotja a biztonsági tőkét, amelynek összege legalább 3 millió euró. A biztonsági tőke összegét évente felülvizsgálják.

Az ezen irányelvben említett szerződésekre alkalmazandó jog a kötelezettségvállalás szerinti tagállam joga. Bizonyos rendelkezések ugyanakkor szavatolják, hogy a felek másik szerződési jogot is választhassanak. Az a biztosított, aki saját kezdeményezésére egyéni életbiztosítási szerződést köt, 14–30 nap közötti határidőn belül elállhat a szerződéstől.

Az a biztosítóintézet, amely egy másik tagállam területén kíván fióktelepet létrehozni, illetve a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján egy vagy több tagállamban kíván tevékenységet folytatni, értesíti a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát, és a rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat. Amennyiben az érintett tagállam a területén működő biztosítóintézet részéről szabálytalanságot állapít meg, meghozza a szabálytalan helyzet orvosolásához szükséges intézkedéseket.

A biztosítóintézetek ellenőrzésének megkönnyítése érdekében a tagállamok illetékes hatóságai szorosan együttműködnek a Bizottsággal, amelynek munkáját a biztosítási bizottság segíti.

Hivatkozások

Jogi aktus	Hatálybalépés	Az átültetés határideje a tagállamokban	Hivatalos Lap
A 2002/83/EK irányelv	2002.12.19.	A cikkek szerint:2004.6.19.2002.11.17.2003.9.20.	HL L 345., 2002.12.19.

Módosító jogszabályok	Hatálybalépés	Az átültetés határideje a tagállamokban	Hivatalos Lap
A 2004/66/EK irányelv	2004.5.1.	2004.5.1.	HL L 168., 2004.5.1.
A 2005/1/EK irányelv	2005.4.13.	2005.5.13.	HL L 79., 2005.3.24.
A 2005/68/EK irányelv	2005.12.10.	2007.12.10.	HL L 323., 2005.12.9.
A 2006/101/EK irányelv	2007.1.1.	2007.1.1.	HL L 363., 2006.12.20.
A 2007/44/EK irányelv	2007.9.21.	2009.3.20.	HL L 247., 2007.9.21.
A 2008/19/EK irányelv	2008.3.20.	–	HL L 76., 2008.3.19.

A 2002/83/EK irányelv későbbi módosításait és helyesbítéseit belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.