Választójog és választhatóság az európai parlamenti választásokon
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:
MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?
Az irányelv részletes rendelkezéseket fektet le arra vonatkozóan, hogy az Európai Unió azon polgárai, akik állampolgárságuktól eltérő uniós államban laknak, miként gyakorolhatják ezen tagállamban aktív és passzív választójogukat az európai parlamenti (EP) választásokon.
FŐBB PONTOK
Teljesítendő kritériumok
Az irányelv meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket egy másik uniós ország állampolgárának teljesítenie kell ahhoz, hogy a lakóhelye szerinti tagállamban gyakorolhassa aktív vagy passzív választójogát. Egy ilyen személynek:
Egyszerűbb eljárások a jelöltek kérelmének benyújtására vonatkozóan
Az irányelvet 2013-ban módosították azon jelöltek kérelmének benyújtási eljárásának egyszerűsítése érdekében, akik olyan uniós országban rendelkeznek lakóhellyel, amelynek nem állampolgárai. Korábban azoknak az uniós polgároknak, akik a származási országuktól eltérő országban kívántak jelöltként indulni, igazolást kellett szerezniük származási országuktól arra vonatkozólag, hogy abban az országban nem fosztották meg őket attól a joguktól, hogy az európai parlamenti választásokon választhatók legyenek. 2014 óta a választásokon jelöltként induló uniós polgároknak az igazolás bemutatása helyett nyilatkozatot kell tenniük. A lakóhely szerinti uniós ország hatóságainak a nyilatkozat érvényességének ellenőrzése céljából egyeztetniük kell a származás szerinti országgal. A kommunikáció hatékonyságának érdekében az uniós országoknak ki kell jelölniük egy kapcsolattartó pontot, amely felelős az e jelöltekre vonatkozó információk biztosításáért.
Az aktív és passzív választójog gyakorlása
Az uniós polgárok vagy származásuk szerinti, vagy a lakóhelyük szerinti uniós országban gyakorolhatják aktív vagy passzív választójogukat. Senki nem szavazhat egynél többször, és nem is jelöltetheti magát ugyanazon választáson egynél több uniós országban.
Felvétel a választói névjegyzékbe
A választópolgárok csak akkor kerülhetnek fel a választói névjegyzékre a lakóhelyük szerinti országban, ha ezt előre kérelmezik. Azokban az uniós országokban, ahol az állampolgárok kötelesek szavazni, ez a kötelezettség azon külföldi állampolgár szavazókra is vonatkozik, akik kérik a választói névjegyzékbe történő felvételüket.
Ahhoz, hogy a külföldi állampolgár szavazók neve felkerülhessen a választói névjegyzékre, ugyanolyan okiratokat kell felmutatniuk, mint azoknak a választópolgároknak, akik az adott ország állampolgárai. Továbbá egyéb információkat is meg kell adniuk egy hivatalos nyilatkozat formájában.
Jogorvoslati lehetőségek
Az állampolgárok számára biztosított jogorvoslattal azok a külföldi állampolgárok is élhetnek, akiknek a szavazati névjegyzékbe való felvételét, illetve jelöltként való részvételre irányuló kérelmüket elutasították.
Az ország területén kívül élő állampolgárokra vonatkozó nemzeti szabályok
A 93/109/EK irányelv nem befolyásolhatja az egyes uniós országok azon állampolgárainak aktív vagy passzív választójogára vonatkozó nemzeti szabályait, akik az ország területén kívül élnek.
MIKORTÓL HATÁLYOS EZ AZ IRÁNYELV?
Az irányelv 1993. december 30. óta van érvényben. Az uniós országokban 1994. február 1-ig kellett ezt törvénybe foglalni.
HÁTTÉR
További információk itt találhatók:
FŐ DOKUMENTUM
A Tanács 93/109/EK irányelve (1993. december 6.) az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 329., 1993.12.30., 34–38. o.)
A 93/109/EK irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
utolsó frissítés 15.12.2017