Fehér könyv az általános érdekű szolgáltatásokról

Az általános érdekű szolgáltatásokról szóló zöld könyv folytatásaként létrehozott európai bizottsági fehér könyv meghatározza az Európai Unió által a kiváló minőségű általános érdekű szolgáltatások kifejlesztésének elősegítése érdekében kialakított megközelítést. Közzéteszi a minden uniós polgár és vállalkozás kiváló minőségű és megfizethető szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítását célzó stratégia fő elemeit.

JOGI AKTUS

Bizottsági közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2004. május 12.) – Fehér Könyv az általános érdekű szolgáltatásokról [COM(2004) 374 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a fehér könyv a zöld könyv alapján indított széles körű nyilvános konzultációból (DE) (EN) (FR) levont bizottsági következtetéseket ismerteti. A vita jelentős különbségeket mutatott ki a nézetekben és elképzelésekben. Mégis úgy tűnik, konszenzus alakult ki a piaci mechanizmusok és közfeladatok harmonikus kombinációja biztosításának szükségességéről. A fehér könyv meghatározza a Bizottság megközelítését az Európai Unió pozitív szerepének kialakítására a kiváló minőségű általános érdekű szolgáltatások kifejlesztésének elősegítésében, és közzéteszi a minden uniós polgár és vállalkozás kiváló minőségű és megfizethető szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítását célzó stratégia fő elemeit.

E fehér könyv előterjesztésével a Bizottság nem kívánja az európai szinten kialakult vitát eldönteni. Célja, hogy hozzájáruljon a folyamatban lévő eszmecseréhez, és hogy azt elmélyítse az Unió szerepének, illetve az e szolgáltatások megfelelő működését szolgáló keretek meghatározásával.

ÁLTALÁNOS ÉRDEKŰ SZOLGÁLTATÁSOK: AZ EURÓPAI MODELL LÉNYEGES ÖSSZETEVŐJE ÉS A HATÓSÁGOK MEGOSZTOTT FELELŐSSÉGE AZ EURÓPAI UNIÓBAN

A zöld könyv nyomatékosan megerősíti az általános érdekű szolgáltatások jelentőségét, mint az európai társadalommodell egyik pillérét, valamint annak szükségességét, hogy az Európai Unió minden polgára és vállalkozása számára biztosítani kell kiváló minőségű és megfizethető általános érdekű szolgáltatások nyújtását. Az Unióban az általános érdekű szolgáltatások továbbra is lényegesek maradnak a társadalmi és területi kohézió biztosításában, illetve az európai gazdaság versenyképességére nézve.

Míg az általános érdekű szolgáltatások biztosítása a magánszektorral együttműködve megszervezhető, illetve magán- vagy közvállalkozásokra bízható, a közszolgálati kötelezettségek és feladatok meghatározása a megfelelő szinten a hatóságok feladata marad. Az illetékes hatóságok ugyancsak felelősek a piac szabályozásáért és annak biztosításáért, hogy a szereplők a rájuk bízott közfeladatokat végrehajtsák.

Ebben az összefüggésben a fehér könyv kimondja, hogy az általános érdekű szolgáltatásokért az Európai Uniót és a tagállamokat megosztott felelősség terheli. Ez a megosztott felelősség az EK-Szerződés 16. cikkének rendelkezése alapjául szolgáló fogalom, amelynek értelmében a Közösség és a tagállamok saját hatáskörükben gondoskodnak arról, hogy politikáikkal lehetővé tegyék az általános érdekű szolgáltatások üzemeltetőinek feladataik teljesítését. Az EK-Szerződés 86. cikke (2) bekezdése hallgatólagosan szintén elismeri a tagállamok azon jogát, hogy kijelöljenek a gazdasági szereplőknek meghatározott közszolgáltatási kötelezettségeket, illetve, hogy ezek teljesítését biztosítsák.

Az EK-Szerződés a Közösség számára eszközök széles választékát nyújtja a felhasználóknak a kiváló minőségű és megfizethető általános érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítására az Európai Unióban. E tekintetben a Bizottság úgy véli, a Közösségre ruházott hatáskörök megfelelőek és elegendőek ahhoz, hogy az Unióban mindenütt biztosítani lehessen a jól működő szolgáltatások fenntarthatóságát és kialakíthatóságát. Mindazonáltal úgy ítéli meg, hogy az általános érdekű szolgáltatások meghatározása, megszervezése, finanszírozása és felügyelete elsősorban az illetékes nemzeti, regionális és helyi hatóságok feladata.

A BIZOTTSÁGI MEGKÖZELÍTÉS VEZÉRELVEI

A bizottsági megközelítés számos, a Közösség ágazati politikáiban tükröződő elven alapszik, amelyek a zöld könyv vitájának eredménye alapján pontosíthatók:

• a hatóságok polgárokhoz közeli működésének lehetővé tétele:a Bizottság tiszteletben tartja a tagállamok, valamint a regionális és helyi hatóságok lényeges szerepét az általános érdekű szolgáltatások területén. A Közösség általános érdekű szolgáltatásokkal kapcsolatos politikája a szubszidiaritás elvének megfelelően az intézkedések különböző fokán és különböző eszközök használatán alapszik;
• közszolgálati célkitűzések elérése nyitott versenypiacokon:a nyitott belső versenypiac és a kiváló minőségű, elérhető és megfizethető általános érdekű szolgáltatások kifejlesztésének célkitűzései összeegyeztethetőek;
• a kohézió és az egyetemes hozzáférés biztosítása:minden polgár és vállalkozás megfizethető, kiváló minőségű általános érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférése lényeges a tagállamok teljes területén az Európai Unió társadalmi és területi kohéziójának előmozdítása, ezen belül a legelszigeteltebb régiók rossz megközelíthetőségéből származó hátrányok csökkentése szempontjából;
• a minőség, az ellátás biztonságának és a biztonságosság magas szintjének fenntartása: a kiváló minőségű általános érdekű szolgáltatások nyújtásán túl a Bizottság garantálni kívánja a fogyasztók és a felhasználók, e szolgáltatások termelésében és nyújtásában részt vevő minden személy, valamint a nagyközönség testi épségét, ideértve az esetleges terrortámadások vagy környezeti katasztrófák elleni védelmet is;
• a fogyasztói és felhasználói jogok biztosítása: e jogok között értendő nevezetesen a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, beleértve a határokon átnyúló szolgáltatásokhoz való hozzáférést, az Unió teljes területén és a lakosság minden csoportjára nézve; a szolgáltatások megfizethetősége, beleértve a különleges programokat alacsony keresetű személyek részére; testi épség; biztonság és megbízhatóság; folytonosság; jó minőség; választék; átláthatóság és hozzáférés a szolgáltatók és szabályozók által nyújtott tájékoztatáshoz;
• a teljesítmény felügyelete és értékelése: a Bizottság szerint a rendszeres értékelés és felügyelet a kiváló minőségű, elérhető, megfizethető és hatékony általános érdekű szolgáltatások fenntartásának és fejlesztésének létfontosságú eszköze az Európai Unióban. Az értékelésnek több dimenziósnak kell lennie, és minden vonatkozó jogi, gazdasági, szociális és környezeti szempontra ki kell terjednie. Ezenfelül számításba kell vennie az értékelt ágazat speciális jellemzőit, valamint a tagállamokban és régiókban fennálló különböző helyzeteket;
• a szolgáltatások és helyzetek sokféleségének tiszteletben tartása: tekintettel arra, hogy különböző gazdasági, társadalmi, földrajzi vagy kulturális helyzetükből adódóan a felhasználók és fogyasztók szükségletei és preferenciái eltérőek, továbbra is fenn kell tartani a szolgáltatások változatos jellegét. Erre elsősorban a szociális és egészségügyi szolgáltatások, illetve a műsorszolgáltatás terén van szükség;
• az átláthatóság növelése: az átláthatóság elve kulcsfontosságú fogalom az általános érdekű szolgáltatásokra vonatkozó közérdekű politikák kialakításában és végrehajtásában. Biztosítja a hatóságok képességét felelősségük gyakorlására és a demokratikus döntéshozatalt, valamint ezek tiszteletben tartását. Az elvet a végrehajtási eljárás valamennyi szempontjára alkalmazni kell, és annak vonatkoznia kell a közszolgálati feladatok meghatározására, a szolgáltatások megszervezésére, finanszírozására és szabályozására, csakúgy mint azok előállítására és értékelésére, beleértve a panaszkezelő rendszert;
• jogbiztonság nyújtása: a Bizottság tudatában van annak, hogy a közösségi jog általános érdekű szolgáltatásokra történő alkalmazása komplex kérdéseket vethet fel. Ezért folyamatos erőfeszítéseket tesz a jogbiztonság javításáért a közösségi jog általános érdekű szolgáltatások nyújtására történő alkalmazásának tekintetében. A Bizottság már megvalósította a létező közbeszerzési szabályok korszerűsítését, és kezdeményezéseket indított az állami támogatások területén, valamint a köz-magán társulásokra tekintettel.

ÚJ IRÁNYOK A KOHERENS POLITIKA ÉRDEKÉBEN

Az egyik kulcskérdés, amelyet a nyilvános konzultáció felvetett, az általános érdekű szolgáltatásokról szóló keretirányelv szükségességére vonatkozott. A nyilvános konzultáción a témában kifejtett nézetek megosztottak maradtak, mivel számos tagállam és az Európai Parlament szkeptikus volt e kérdésben.

Ennek eredményeként kétséges, hogy a keretirányelv lenne a jelen stádiumban a legmegfelelőbb, az ügyet előrevivő módszer, valamint hogy hozzáadott értéket képviselne. A Bizottság ezért helyénvalónak véli, hogy jelen pillanatban nem terjeszt elő javaslatot. Általános szabályként, az egyes ágazatok speciális követelményeinek és helyzetének számításba vételét megengedő ágazatspecifikus szabályokra tett javaslataival, az ágazati megközelítést fogja követni és fejleszteni, ahol ez szükséges.

A Bizottság a későbbiekben felülvizsgálja, hogy szükséges és megvalósítható-e az általános érdekű szolgáltatásokkal kapcsolatos keretjogszabály; erre az Alkotmányszerződés és különösen a III-6. cikket bevezető új jogalap hatálybalépésekor kerül majd sor. A III-6. cikk a következőképpen szól: „A III-55., III-56. és III-136. cikk sérelme nélkül, és figyelemmel az általános gazdasági érdekű szolgáltatásoknak az Unió egésze számára elismert értékére, valamint a társadalmi és területi kohézióban játszott szerepére, az Unió és a tagállamok, saját hatáskörük és az Alkotmány alkalmazási körének határain belül, gondoskodnak arról, hogy ezek a szolgáltatások olyan — így különösen gazdasági és pénzügyi — elvek alapján és feltételek mellett működjenek, amelyek lehetővé teszik rendeltetésük teljesítését. Ezeket az elveket és feltételeket európai törvény állapítja meg.” Ezenfelül a Bizottság 2005-ben felülvizsgálja az általános érdekű szolgáltatások helyzetét az Európai Unióban és az esetleges horizontális intézkedések szükségességét. Tervei szerint megállapításairól 2005 vége előtt jelentést tesz.

A nyilvános konzultáció eredményeinek fényében a Bizottság szintén szükségesnek tartja a közszolgálati kötelezettségek finanszírozására (az ellentételezésre) vonatkozó jogi keret pontosítását és egyszerűsítését. Legkésőbb 2005. júliusig egy sor vonatkozó intézkedést kíván elfogadni. Projektek formájában ezen intézkedéscsomag legtöbb elemét már konzultációra bocsátották.

Ezenkívül a nyilvános vita rávilágított, hogy az általános érdekű szolgáltatásokkal megbízott vállalkozások kiválasztása tekintetében egyértelmű és átlátható keretrendszerre van szükség. A Bizottság felül fogja vizsgálni a szolgáltatási koncessziók átlátható odaítélését biztosító közösségi jogszabályokat. E célból konzultációt indított a köz-magán társulások közbeszerzéssel kapcsolatos kérdéseiről.

A zöld könyv a szociális és egészségügyi szolgáltatások terén érdekelt felek körében is nagyfokú érdeklődést váltott ki, akik jelezték, hogy e szolgáltatások zökkenőmentes fejlődésének biztosításához elengedhetetlen a nagyobb pontosság és előreláthatóság. A Bizottság nézete szerint hasznos lenne rendszerező megközelítés kialakítása az általános érdekű szociális és egészségügyi szolgáltatások sajátos jellemzőinek azonosítása és felismerése, valamint azon keret pontosítása érdekében, amelyben ezek működnek és modernizálhatóak. Ezt a megközelítést egy, az általános érdekű szociális szolgáltatásokról, többek között az egészségügyi szolgáltatásokról szóló közlemény fogja meghatározni, amelynek elfogadására 2005. során kerül majd sor.

A teljesítmény értékelése közösségi szinten, valamint nemzeti szinten, döntő fontosságú a kiváló minőségű, elérhető és megfizethető általános érdekű szolgáltatások kifejlesztésének biztosításához egy folyamatosan változó környezetben. A Bizottság továbbá vállalja, hogy növelni és javítani fogja az általános érdekű szolgáltatások terén folytatott értékelést célzó erőfeszítéseit.

Uniós szinten a közösségi szintű ágazatspecifikus szabályozás lényegében a nagy hálózatokat működtető iparágakra vonatkozik. A Bizottság nézete szerint a zöld könyvről indított nyilvános konzultáció megerősítette ezt a megközelítést. A Bizottság a különböző ágazatok esetében előírt felülvizsgálatok során számításba fogja venni a konzultáció eredményeit.

Nemzetközi szinten a Bizottság teljes mértékben elkötelezett az iránt, hogy biztosítsa a belső közösségi szabályozási keret, illetve a Közösség és tagállamai által a nemzetközi kereskedelmi megállapodások keretében vállalt kötelezettségek összeegyeztethetőségét. Ezenfelül határozott célja, hogy a fejlesztési együttműködés területén is előmozdítsa az általános érdekű szolgáltatások ügyét.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament állásfoglalása (2004. január 13.) az általános érdekű szolgáltatásokról szóló zöld könyvről [A5-0484/2003]. A Parlament üdvözli a bizottsági zöld könyv közzétételét, és felkéri a Bizottságot, hogy legkésőbb 2004 áprilisáig vizsgálja meg az e területen tett előrehaladást. A Parlament úgy véli, hogy az általános érdekű szolgáltatásokat, például az egészségügyi, oktatási és szociális lakhatási szolgáltatásokat, illetve azokat az általános érdekű szolgáltatásokat, amelyek célja a tájékoztatás pluralizmusának és a kulturális sokféleségnek a fenntartása vagy megerősítése, ki kell zárni a versenyjogi szabályok hatálya alól. Ezenfelül arra kéri a Bizottságot, hogy a Kereskedelmi Világszervezeten belül, valamint a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezménnyel összefüggésben folytatott tárgyalások során képviselje ezt az álláspontot. A Parlament véleménye szerint nem lehetséges, és nem is indokolt az általános érdekű szolgáltatások és az azokból eredő közszolgáltatási kötelezettségek közös fogalommeghatározásának kidolgozása, ugyanakkor az Uniónak közös elveket kell meghatároznia, úgymint: egyetemes és egyenlő hozzáférés, folytonosság, biztonság, alkalmazkodóképesség, minőség, eredményesség, díjszabásbeli elérhetőség, átláthatóság, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok védelme, a felhasználók, a fogyasztók és a környezet védelme és polgári szerepvállalás, elismerve, hogy az ágazati sajátosságokat figyelembe kell venni. A Parlament továbbá hangsúlyozza a versenyjogi szabályok és a közszolgálatok kötelezettségeinek összeegyeztethetőségét, valamint egyértelműen ellenzi a vízellátás liberalizációját. A Parlament nézete szerint a vízügyi és a hulladékágazat szolgáltatásai tekintetében nincs szükség európai uniós ágazati irányelv létrehozására, de megerősíti, hogy az Uniónak fenn kell tartania az említett ágazatokban érvényes minőségbiztosítási és környezetvédelmi normák tekintetében vállalt felelősségét.

Commission Green Paper of 21 mai 2003 on services of general interest [COM(2003) 270 final – Official Journal C 76 of 25.03.2004] (A Bizottság zöld könyve (2003. május 21.) az általános érdekű szolgáltatásokról). Zöld könyvében a Bizottság vállalja, hogy teljeskörűen felülvizsgálja az általános érdekű szolgáltatásokkal kapcsolatos politikáit. Egyik célkitűzéseként nyílt vitát kíván indítani arra vonatkozóan, milyen átfogó szerepet játszik az Unió az ilyen szolgáltatások által szolgált általános érdekű célkitűzések meghatározásában, valamint arról, hogyan történik ezek szervezése, finanszírozása és értékelése. Ezzel egyidejűleg a zöld könyv megerősíti, hogy a belső piac és a versenyjogi szabályok jelentős szerepet játszanak számos közszolgáltatás minőségének és hatékonyságának javításában, ami az európai polgárok és vállalkozások javát szolgálja. Ebben az összefüggésben a zöld könyv megemlíti a globalizációt és a liberalizációt is, valamint felveti a kérdést, vajon indokolt-e az általános érdekű szolgáltatásokra vonatkozó átfogó, közösségi szintű jogi keret létrehozása. A fenti problémák megoldására való törekvés jegyében kérdéseket fogalmaz meg az alábbiakkal kapcsolatban: a Szerződés végrehajtását célzó további közösségi kezdeményezések esetleges hatása, a szubszidiaritás elvének teljes körű tiszteletben tartása mellett; az általános érdekű szolgáltatásokról szóló jövőbeli keretjogszabályban várhatóan megjelenő elvek és egy ilyen jogszabály hozzáadott értéke; az általános érdekű szolgáltatások szervezésével, szabályozásával, finanszírozásával és értékelésével kapcsolatos helyes irányítás meghatározása; valamennyi olyan új intézkedés vizsgálata, amelyet a jogbiztonság erősítése, valamint a kiváló minőségű általános érdekű szolgáltatások célkitűzése és a versenyjogi és belső piaci szabályok szigorú alkalmazása közötti következetes és harmonikus összhang előmozdítása érdekében várhatóan meghoznak.

Utolsó frissítés: 07.06.2007