A szabványosítás szerepe Európában

A szabványosítás a kölcsönös elismerés alapelvével kiegészülve központi szerepet játszik a belső piac megfelelő működésében. A harmonizált európai szabványok segítenek biztosítani az áruk szabad mozgását a belső piacon, és lehetővé teszik az Európai Unió (EU) területén működő vállalatok versenyképességének megerősítését. Ezenkívül hozzájárulnak az európai fogyasztók egészségének és biztonságának védelméhez, valamint a környezetvédelemhez is.

JOGI AKTUS

Council Resolution of 28 October 1999 on the role of standardisation in Europe [Official Journal C 141 of 19.05.2000] (A Tanács állásfoglalása [1999. október 28.] a szabványosítás szerepéről Európában).

ÖSSZEFOGLALÓ

A Tanács elismeri, hogy erős szabványosítási rendszer alakult ki Európában az ún. „új megközelítés” keretében, amint erről a Bizottságnak az európai szabványosítás hatékonyságával és legitimitásával kapcsolatos 1998. évi jelentése is tanúskodik. Ezek az erőfeszítések fontos szerepet játszottak a belső piac megfelelő működésében, ezen belül is főleg az áruk és a szolgáltatások szabad áramlásának biztosításában. A rendszer ezenkívül hozzájárult az egészség és a biztonság védelméhez, az ipar versenyképességéhez, valamint a nemzetközi kereskedelem előmozdításához.

Szabványosítási alapelvek

Az önkéntesség elvén működő szabványosítási folyamat konszenzusra épül, és valamennyi érdekelt fél részvételével zajlik. A Tanács arra ösztönzi az európai szabványügyi testületeket, hogy új politikákat dolgozzanak ki a piacok szükségleteinek való megfelelés érdekében. Ez az alábbiakat jelenti:

• az érdekelt feleknek kínált termékek és szolgáltatások diverzifikálása;
• termékek hierarchizált rendszerének kialakítása a hivatalos szabványok keretein kívül, például kidolgozási és konzultációs eljárások formájában.

A Bizottságnak meg kell vizsgálnia a hivatalos szabványnak nem minősülő előírások használatát érintő közösségi elvi keretrendszer létrehozásának a lehetőségét. A Bizottságnak ezenkívül meg kell vizsgálnia, hogy az információs és kommunikációs technológiák és az egyéb ágazatok szabványosítása közötti különbözőségek nem vetnek-e fel bizonyos problémákat.

Bővítés

A Tanács örömmel fogadta a tagjelölt országok arra irányuló intézkedéseit, hogy szabványügyi infrastruktúrákat hozzanak létre az európai szabványosítási folyamatban való teljes körű és hatékony részvételük érdekében.

A hatóságok szerepe

Tekintettel az európai szintű szabványosításnak a társadalmakra gyakorolt hatására, a hatóságoknak jogos érdekeik fűződnek ehhez a területhez. A Tanács ezért arra kéri a hatóságokat, hogy ismerjék el az európai szabványosítás stratégiai jelentőségét, és olyan stabil és átlátható jogi, politikai és pénzügyi feltételeket biztosítsanak, amelyek elősegítik a szabványosítási folyamatok fejlesztését. Ezenkívül a Tanács annak megvizsgálására is kéri a Bizottságot, hogy vajon az „új megközelítés” elvei alkalmazhatók lennének-e más ágazatokban is a jogalkotás fejlesztésének és egyszerűsítésének eszközeként. A Tanács továbbá arra kéri a Bizottságot, a hatóságokat és a szabványügyi testületeket, hogy egymás között olyan eljárásokat alakítsanak ki, amelyek segítenek megoldani a védzáradék alkalmazásából eredő problémákat.

Hatékonyság

A szabványügyi testületeknek rendszeresen frissíteniük kell stratégiáikat a szabványosítási folyamat hatékonyabbá tétele érdekében. Így biztosítható, hogy a kiadott szabványok megfeleljenek a piac követelményeinek (beleértve többek között a kis- és középvállalkozások érdekeit is). A Bizottságnak tanulmányoznia kell a szabványosítás globális hatásait, és segítséget kell nyújtania egy, a szabványügyi testületek teljesítményét értékelő rendszer bevezetéséhez.

A Tanács aggodalommal figyeli a bizonyos ágazatokban tapasztalható lemaradást. Az érdekelt feleknek ki kell dolgozniuk azokat a szükséges szabványokat, amelyek megkönnyítik az áruk szabad mozgását ezekben az ágazatokban.

Finanszírozás

A Tanács véleménye szerint a szabványok kidolgozásának költségeit alapvetően maguknak az érdekelt feleknek kellene viselniük. Mindazonáltal a Tanács újfent megerősíti, hogy szándékában áll közösségi pénzügyi támogatást nyújtani kifejezetten az európai szabványosítás céljára.

Nemzetközi szabványosítás

A Tanács ismét hangsúlyozza a kereskedelem technikai akadályairól szóló WTO-megállapodásból (WTO TBT-megállapodás) származó kötelezettségek fontosságát. A Tanács arra kéri Európa kereskedelmi partnereit, hogy kapcsolódjanak be a nemzetközi szabványosítási folyamatba, vezessenek be a szabványokkal összeegyeztethető szabályozási modelleket, és támogassák a nemzeti és nemzetközi szabványok összehangolását.

Amennyiben a szabványokat nemzetközi szinten dolgozzák ki, úgy az érdekelt feleknek –például a munkavállalói és fogyasztói érdekvédelmi szervezeteknek, illetve a környezetvédelmi érdekcsoportoknak– teljes mértékben részt kell venniük a munkában.

A Bizottság a tagállamokkal egyeztetve köteles kidolgozni egy, a nemzetközi viszonylatban alkalmazható uniós szabványosítási politikára vonatkozó iránymutatást.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács következtetései (2004. december 21–22.) a Bizottságnak a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez címzett, az európai politikák és jogszabályok keretében az európai szabványosítás szerepéről szóló közleményével (2004. október 18.) kapcsolatban [COM(2004) 674 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]. A Bizottságnak az európai politikák és jogszabályok keretében az európai szabványosítás szerepéről szóló közleménye alapján a Tanács 2004 decemberében következtetéseket fogalmazott meg, amelyekben a Tanács:

• elismeri, hogy az európai szabványosítás hozzájárulhat a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek megvalósításához és a fenntartható fejlődéshez;
• elismeri annak szükségességét, hogy további előrelépés történjen az új technológiák bevezetése és a szolgáltatások belső piacának megfelelő működése irányában;
• kijelenti, hogy az európai szabványosítás fontos szerepet játszhat az európai vállalatok versenyképessége, az innováció és a gazdaság bázisát képező tudásalap szempontjából.

A Tanács következtetései [2002. március 1.] a szabványosításról [Hivatalos Lapban C 66., 2002.3.15] . 2002. évi következtetéseiben a Tanács tudomásul veszi a Bizottság 2001. évi jelentését. A Tanács ismét hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a hatóságok ismerjék el a szabványosítás stratégiai fontosságát. A Tanács egyébként örömmel nyugtázza a tagjelölt államok és nemzeti szabványügyi testületeik által elért fejlődést.

Report from the Commission to the Council and the European Parliament on actions taken following the resolutions on european standardisation adopted by the Council and the European Parliament in 1999 [COM(2001) 527 final – not published in the Official Journal] (A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a Tanács és az Európai Parlament által 1999-ben elfogadott, európai szabványosítással kapcsolatos állásfoglalásokat követően megtett intézkedésekről [COM(2001) 527 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).

A Tanács állásfoglalása [1992. június 18.] az európai szabványosításnak az európai gazdaságban betöltött szerepéről [Hivatalos Lapban C 173., 1992.7.9.].

A Tanács állásfoglalása [1985. május 7.] a műszaki harmonizáció és a szabványosítás új megközelítéséről [Hivatalos Lapban C 136., 1985.6.4] .

Utolsó frissítés: 08.12.2005