Külső Határok Alap (2007–2013)

Ez a határozat a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében létrehozza a 2007–2013 közötti időszakban 1,82 milliárd euró költségvetéssel rendelkező Külső Határok Alapot.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 574/2007/EK határozata (2007. május 23.) a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében a 2007–2013-as időszakra a Külső Határok Alap létrehozásáról.

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a határozat meghatározza a Külső Határok Alap célkitűzéseit és igazgatási szabályait, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat és azok elosztásának kritériumait.

A Külső Határok Alap célkitűzései

Az alapnak négy célja van:

• hatékony adminisztratív szervezet, amely különös figyelmet fordít az információcserét szolgáló rendszerekre, statisztikai adatok gyűjtésére és a határátkelőhelyek munkájának fokozott összehangolására, valamint a külső határok mentén folytatott ellenőrzésekre, felügyeleti feladatokra és nyilvántartási mechanizmusokra;
• a személyek áramlásának hatékony kezelése a külső határok mentén – különös tekintettel az európai információs rendszerek (SIS és VIS) hatékony alkalmazására –, valamint a hamisított vagy hamis úti okmányokra vonatkozó, fokozott együttműködés;
• az uniós jogszabályok egységes végrehajtása, például a határőrök számára készült gyakorlati kézikönyv és a külső határok felügyeletét szolgáló, mindenkori legfejlettebb technika alkalmazásának előmozdítása révén;
• a konzulátusok tevékenységének javítása, beleértve a bevándorlási összekötő tisztviselői hálózat operatív kapacitásának megerősítését és a közös konzuli hivatalok kialakítását.

Támogatható intézkedések

A Külső Határok Alap nemzeti és transznacionális intézkedéseket, valamint a Közösség egészének érdekében álló intézkedéseket („közösségi fellépéseket”) finanszírozhat. A nemzeti intézkedéseket a tagállamok hajtják végre saját többéves programozásuk keretében, amely összhangban áll az alap fellépéseit meghatározó, közösségi stratégiai iránymutatásokkal (megosztott igazgatás). A közösségi intézkedésekre biztosított költségvetést a Bizottság kezeli (közvetlen igazgatás).

A Külső Határok Alap a következő tárgyú nemzeti fellépéseket támogathatja:

• határőrizeti infrastruktúrák a külső határok mentén és a határátkelőhelyeken;
• megfigyelőberendezések;
• szállítási eszközök;
• beruházások a mindenkori legfejlettebb technikába;
• a személyzet képzése és tapasztalatcserék;
• adatok cseréjét szolgáló berendezések és rendszerek;
• a helyes gyakorlatok megvalósítására vonatkozó tanulmányok és kísérleti projektek.

A Külső Határok Alapból bizonyos, a speciális átutazási dokumentumok kiállításával kapcsolatos költségek is megtéríthetők a tagállamoknak.

A Külső Határok Alap transznacionális és közösségi fellépéseket is támogathat:

• a vámügyi, állat- és növény-egészségügyi tevékenységek fokozatos beépítésének támogatása az integrált határigazgatásba;
• támogató szolgáltatások biztosítása vészhelyzetben;
• a közösségi jogszabályok egységes alkalmazásának elősegítése a külső határok mentén;
• statisztikai eszközök fejlesztésének elősegítése;
• az információcsere és a helyes gyakorlatok megszilárdításának elősegítése;
• az együttműködés új formáiról szóló tanulmányok és kísérleti projektek felállításának elősegítése, különös tekintettel a közös konzuli hivatalokra.

A Külső Határok Alap fellépéseit meghatározó elvek

Az EU által kijelölt prioritásokkal és célkitűzésekkel összhangban az alapból csak olyan nonprofit jellegű intézkedések támogathatók, amelyekre már állami vagy magánforrásokból rendelkezésre állnak társfinanszírozási források.

A Külső Határok Alap által nyújtott támogatás nem haladhatja meg a nemzeti fellépések összköltségének 50%-át. Ez az arány a stratégiai iránymutatásokban megállapított konkrét prioritásokra vonatkozó projektek esetén kivételesen 75%-ra növelhető. A Közösség hozzájárulásának aránya a Kohéziós Alapba tartozó tagállamok esetében 75%-ra emelkedik.

Az alapból évente rendelkezésre álló forrásokból a határ típusától függően (30%-ot a külső szárazföldi határok, 35%-ot a külső tengeri határok, 20%-ot a repülőterek és 15%-ot a konzuli hivatalok számára különítenek el), valamint a Frontex éves kockázatelemzési jelentésében meghatározott súlyozó tényezők alapján részesülnek a tagállamok, amely jelentés a tagállamok határellenőrzés során fellépő nehézségeit írja le.

A Bizottság fogadja el a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó stratégiai iránymutatásokat; ezek határozzák meg az alap egyes célkitűzéseihez kapcsolódó közösségi prioritásokat.

Szintén a Bizottság hagyja jóvá a tagállamok többéves programjait a stratégiai iránymutatások alapján; ezek tartalmazzák a célkitűzések elérését szolgáló fellépések leírását és a rájuk vonatkozó stratégiát, valamint a projektfinanszírozásra vonatkozó további információkat. A Bizottság ezenkívül minden évben elfogadja a többéves program végrehajtását célzó, adott éves program jóváhagyásáról szóló finanszírozási határozatot.

Bizottság és felülvizsgálat

A Bizottságot a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” bizottság segíti. Az Európai Parlament és a Tanács ezt a határozatot 2013. június 30-ig felülvizsgálja.

Háttér

Ez a határozat előmozdítja a Bizottság 2002. május 7-i közleményén alapuló, 2002. június 14-i cselekvési terv értelmében bevezetett külső határigazgatás területére vonatkozó, közös európai politika végrehajtását. A 2005. április 6-án közzétett bizottsági közlemény nyomán létrejött „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” című általános program keretében működő Külső Határok Alap a 2007 és 2013 közötti időszakban összesen 1,82 milliárd euró forrással rendelkezik.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság 2008/456/EK határozata (2008. március 5.) a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében a 2007–2013-as időszakra a Külső Határok Alap létrehozásáról szóló 574/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak a tagállamok igazgatási és ellenőrzési rendszerei, az igazgatási és pénzügyi irányításra vonatkozó szabályok, valamint az alap által társfinanszírozott projektek kiadásainak támogathatósága tekintetében történő végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról (Hivatalos Lap L 167., 2008.6.27.). Ez a határozat a Külső Határok Alap hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében közös szabályokat állapít meg a tagállamok számára a következőkre vonatkozóan:

• kijelölt hatóságok;
• igazgatási és ellenőrzési rendszerek;
• az alap felhasználására vonatkozóan a Bizottsággal közlendő adatok;
• a szabálytalanságok Bizottságnak való jelentésére vonatkozó eljárások;
• a kedvezményezettek és a nyilvánosság tájékoztatása;
• a személyes adatok védelme;
• elektronikus dokumentumcsere a Bizottsággal.

A Bizottság 2007/599/EK határozata (2007. augusztus 27.) az 574/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó stratégiai iránymutatások elfogadása tekintetében történő végrehajtásáról (Hivatalos Lap L 233., 2007.9.5.). Ez a határozat írja elő a Külső Határok Alap támogatási rendszerét meghatározó stratégiai iránymutatásokat. A következő prioritásokat határozza meg, amelyekkel foglalkozniuk kell a tagállamoknak ahhoz, hogy az alapból további (legfeljebb 75%-os) finanszírozáshoz juthassanak:

• közös integrált határigazgatási rendszer felállítása;
• európai határőrizeti rendszer és partiőrség-hálózat kialakítása és megvalósítása;
• az illegális bevándorlás elleni küzdelem a tagállamok harmadik országokban folytatott konzulátusi tevékenységének javítása révén;
• informatikai rendszerek felállítása az Európai Unió törvényes külső határvédelmi és vízumeszközeinek megvalósítása érdekében;
• az uniós jogi eszközök, nevezetesen a Schengeni határ-ellenőrzési kódex és az Európai vízumkódex hatékony alkalmazása.

Utolsó frissítés: 06.01.2010