Nemzetközi megállapodások: uniós elfogadási eljárások
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:
ÖSSZEFOGLALÓ
MI A CIKK CÉLJA?
FŐBB PONTOK
A cikk rögzíti a Tanács, az Európai Bizottság vagy az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, az Európai Parlament, valamint az Európai Unió Bírósága jogköreit a folyamatban.
Általában véve a Tanács jogosult a tárgyalások megkezdésére, a tárgyalási irányelvek elfogadására, valamint a megállapodások aláírására és megkötésére.
A Bizottság (vagy az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az Unió közös kül- és biztonságpolitikáját érintő kérdésekben) benyújtja az ajánlásait a Tanács részére egy megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások megkezdésére.
Az Európai Parlament egyetértése szükséges, mielőtt a Tanács bizonyos típusú megállapodásokat megköthetne, ideértve az alábbiakat:
Minden egyéb típusú megállapodás esetén az Európai Parlamenttel konzultációt kell folytatni.
Egy uniós ország, a Tanács, a Bizottság vagy a Parlament kérésére a Bíróság véleményezheti, hogy a tervezett megállapodás összeegyeztethető-e az uniós Szerződésekkel.
A Tanács tagjainak minősített többsége alapján járhat el, kivéve az olyan területeket, ahol általában egyhangúságra van szükség, ideértve például az Uniónak az EJEE-hez történő csatlakozására irányuló megállapodás esetében.
MIKORTÓL HATÁLYOS EZ A CIKK?
A cikk 1958. január 1 -től hatályos.
JOGI AKTUS
Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata, Ötödik rész — Az Unió külső tevékenysége, V. cím — Nemzetközi megállapodások, 218. cikk (korábban az Európai Közösséget létrehozó szerződés 300. cikke)
utolsó frissítés 21.03.2016