Az Európai Unió elsődleges joga

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Az uniós elsődleges jog

MI AZ ELSŐDLEGES JOG?

• Az elsődleges jog az Európai Unióban (EU) a legmagasabb szintű jogforrás. Alapvetően az alapító szerződéseket foglalja magában, nevezetesen a Római Szerződést (amely az Európai Unió működéséről szóló szerződéssé fejlődött) és a Maastrichti Szerződést (amelyet az Európai Unióról szóló szerződésnek is neveznek).
• Az elsődleges jog határozza meg a hatáskörök megosztását (az EU és tagállamai között). Ez biztosítja azt a jogi környezetet, amelyen belül az uniós intézmények a szakpolitikákat kialakítják és megvalósítják.

FŐBB PONTOK

Az elsődleges jog, más néven az elsődleges források, az EU-ban a következők:

• 1.

  alapító szerződések;

• 2.

  módosító szerződések;

• 3.

  csatlakozási szerződések;

• 4.

  az említett szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvek;

• 5.

  kiegészítő szerződések az alapító szerződések bizonyos szakaszainak módosításáról;

• 6.

  az Európai Unió Alapjogi Chartája (a Lisszaboni Szerződés óta)

• Az alapító szerződések a következők:
  • a Párizsi Szerződés az Európai Szén- és Acélközösség létrehozásáról (1951);
  • a Római Szerződés az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom létrehozásáról (1957);
  • az Euratom-Szerződés (1957);
  • a Maastrichti Szerződés (1992).
• A módosító szerződések az alábbiak:
  • az Egységes Európai Okmány (1986);
  • az Amszterdami Szerződés (1997);
  • a Nizzai Szerződés (2001);
  • a Lisszaboni Szerződés (2007).
• A csatlakozási szerződések az alábbi tagállamokat érintik:
  • Dánia, Írország és az Egyesült Királyság (1) (1972);
  • Görögország (1979);
  • Spanyolország, Portugália (1985);
  • Ausztria, Finnország, Svédország (1994);
  • Cseh Köztársaság, Ciprus, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia (2003);
  • Románia, Bulgária (2005);
  • Horvátország (2012).
• A kiegészítő megállapodások a következők:
  • a Brüsszeli Szerződés (egyesítési szerződés) (1965);
  • A közösségi szerződések egyes költségvetési rendelkezéseit módosító szerződés (1970);
  • az Európai Gazdasági Közösségeket létrehozó szerződések és az Európai Közösségek egységes Tanácsának és egységes Bizottságának létrehozásáról szóló szerződés egyes pénzügyi rendelkezéseit módosító szerződés (1975);
  • a Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló Okmány (1976).

Az elsődleges jog hatálya

• Földrajzi:
  • tagállamok;
  • az EU legkülső régiói.
• Időbeli: a szerződés hatálybalépésétől kezdve.

HÁTTÉR

Az elsődleges jog mellett az uniós jog másodlagos és kiegészítő forrásokon alapul:

• A másodlagos forrásokat ötféle jogi aktus alkotja: rendeletek, irányelvek, határozatok, vélemények és ajánlások.
• A kiegészítő források közé tartozik az EU Bíróságának (EUB) ítélkezési gyakorlata és az általános jogelvek.

A nem uniós országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel megkötött nemzetközi megállapodások szintén az uniós jog szerves részét képezik. Ezek a megállapodások elkülönülnek az elsődleges és másodlagos jogtól, és egy sui generis kategóriát képeznek (azaz külön kategóriát alkotnak) Az EUB Demirel kontra Stadt Schwäbisch Gmünd ügyben hozott ítélete szerint a nemzetközi megállapodások közvetlen hatályúak lehetnek, és jogi erejük elsőbbséget élvez a másodlagos joggal szemben, amelynek ezért meg kell felelnie e megállapodásoknak. Egy nemzetközi megállapodás abban az esetben közvetlen hatályú, ha olyan egyértelmű és pontos kötelezettséget tartalmaz, amely nem függ semmilyen későbbi intézkedés elfogadásától.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Jegyzőkönyvek – Az Európai Unió működéséről szóló szerződés mellékletei – A 2007. december 13-án aláírt Lisszaboni Szerződést elfogadó kormányközi konferencia zárónyilatkozatához csatolt nyilatkozatok – Megfelelési táblázatok (HL C 202., 2016.6.7.,1–388. o.)

utolsó frissítés 12.10.2022

(1) Az Egyesült Királyság 2020. február 1-jén kilépett az Európai Unióból, és harmadik országgá (nem uniós tagállammá) vált.