Madárinfluenza

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2005/94/EK irányelv – a madárinfluenza elleni védekezésre irányuló uniós intézkedések

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Meghatározza a madárinfluenza elleni védekezést szolgáló és a betegség gyanújának felmerülésétől alkalmazandó intézkedéseket.

FŐBB PONTOK

Az EU létrehozza a madárinfluenza elleni védekezést szolgáló és a betegség gyanújának felmerülésétől alkalmazandó intézkedéseket.

Az uniós országok felelnek az alábbiakért:

• megfigyelési programok létrehozása, amelyek célja a vírus kimutatása és a kérdéssel kapcsolatos tudatosság növelése;
• annak biztosítása, hogy a madárinfluenza előfordulását az illetékes hatóság felé bejelentsék, és hogy a járványügyi nyomozásokat az Európai Bizottság által jóváhagyott készenléti tervnek megfelelően folytassák le.

Járványkitörés gyanúja esetén az illetékes hatóság haladéktalanul megkezdi a vizsgálatot a betegség jelenlétének megállapítására vagy kizárására klinikai vizsgálatok, valamint laboratóriumi vizsgálati célú mintavételek útján.

A hatóság a járványkitörés gyanújával érintett gazdaságot hatósági megfigyelés alá helyezi és elvégez egy sor intézkedést, köztük az alábbiakat:

• az állatok megszámlálása;
• a megbetegedett, elhullott vagy valószínűleg megfertőződött állatok nyilvántartásba vétele;
• a gazdaság elszigeteltségbe helyezése;
• a baromfik, baromfitermékek, takarmány és trágya be- vagy kiszállításának megtiltása;
• a személyek és járművek mozgásának korlátozása;
• a gazdaság fertőtlenítése.

Amennyiben a betegség gyanúját hivatalosan kizárják, az intézkedéseket megszüntetik.

Az illetékes hatóságok ezenkívül járványügyi nyomozásokat végeznek el a kontaktgazdaságok és a vírus esetleges további terjedésének azonosítása érdekében.

Ez az irányelv meghatározza a konkrét intézkedéseket a betegség típusától függően.

A magas patogenitású madárinfluenza (HPAI)

A magas patogenitású madárinfluenza kitörésének megerősítése esetén az illetékes hatóság biztosítja a következő intézkedések végrehajtását:

• minden baromfit és más, fogságban tartott madarat* le kell ölni;
• a tetemeket hatósági felügyelet mellett ártalmatlanítani kell;
• az első intézkedések végrehajtása előtt begyűjtött tojásokból kikelt baromfikat felügyelet alá kell helyezni;
• az első intézkedések végrehajtása előtt levágott baromfi húsát, illetve az ekkor begyűjtött tojásokat azonosítani és ártalmatlanítani kell;
• a vírussal történt kontaminációra gyanús anyagokat megfelelően kezelni kell;
• a trágyát, hígtrágyát (állati eredetű hulladékot és más, nem használható szerves anyagot), almot és bármely más anyagot, amely megfertőződhetett, meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell;
• követni kell a gazdaságba bevitt és onnan kivitt állatok mozgását;
• a vírust izolálni kell a leginkább megfelelő laboratóriumi eljárással.

Ezenkívül egy legalább 3 km sugarú körben egy „védőkörzetet”, valamint egy legalább 10 km sugarú körben egy ezt körülvevő „megfigyelési körzetet” kell létrehozni. Az ezekben a körzetekben alkalmazandó intézkedések:

• állományfelmérés a baromfitartó gazdaságokban;
• a hatósági állatorvos általi látogatások;
• a baromfik, tojások, baromfihús és tetemek szállításának korlátozásai.

Ezeket az intézkedéseket az előzetes takarítás napjától számított legalább 21 napig kell fenntartani a védelmi körzetekben, és 30 napig a megfigyelési körzetben.

Az alacsony patogenitású madárinfluenza (LPAI)

Az alacsony patogenitású madárinfluenza kitörésének megerősítése esetén az illetékes hatóság biztosítja a megfelelő kockázatértékelésen alapuló intézkedések végrehajtását. A betegség felszámolását célzó intézkedések meghatározott szempontok – köztük az érintett fajok, az érintett körzetben található gazdaságok száma, a vágóhidak elhelyezkedése és a biológiai biztonsági intézkedések*– alapján változnak. Az alkalmazandó intézkedések:

• a gazdaságban található minden baromfit és egyéb, fogságban tartott madarat vagy az adott helyszínen le kell ölni, vagy valamely zárt helyen való tartást és a betegségre vonatkozóan elvégzett laboratóriumi vizsgálatok pozitív eredményének kézhezvételét követően közvetlenül a vágóhídra kell szállítani. Ezeket a műveleteket az állatok levágása vagy leölése során az azok védelmére vonatkozó közös minimumkövetelményeknek megfelelően kell lebonyolítani;
• a tetemek és a keltetőtojások ártalmatlanítását hatósági felügyelet mellett kell elvégezni;
• az első intézkedések végrehajtása előtt begyűjtött keltetőtojásokat és az ilyen tojásokból kikelt baromfikat felügyelet alá kell helyezni;
• a gazdaságból a kiürítés előtti időszakból származó étkezési tojás ártalmatlanítása vagy valamely csomagolóközpontba vagy tojástermékek gyártásával foglalkozó létesítménybe történő szállítása;
• valamennyi vírussal történt kontaminációra gyanús anyag ártalmatlanítása;
• a vírussal történt kontaminációra gyanús trágyát, hígtrágyát és almot, valamint épületeket és eszközöket takarítani és fertőtleníteni kell;
• meg kell tiltani a háziasított emlősök gazdaságba történő bevitelét vagy onnan történő kihozatalát;
• a vírust izolálni kell.

Ezenkívül specifikus intézkedéseket kell alkalmazni az úgynevezett „korlátozás alatt álló körzetekben”, amelyeket a fertőzött helyek körül legalább 1 km sugarú körben kell létrehozni.

Az ebben a körzetben alkalmazandó intézkedések az alábbiakra terjednek ki:

• állományfelmérés és vizsgálatok a gazdaságokban;
• a baromfik és más, fogságban tartott madarak, valamint tojások mozgásainak figyelemmel kísérése.

Ezeket az intézkedéseket különböző ideig kell fenntartani; erről az illetékes hatóság dönt.

A betegség átterjedése más fajokra

Amennyiben egy gazdaságban madárinfluenza-járvány jelenlétét állapítják meg, a fertőzöttségre gyanús más, emlős fajokat is vizsgálatoknak kell alávetni, különös tekintettel a sertésekre, és a hatóság csak akkor engedélyezheti e sertések más gazdaságokba vagy vágóhidakra való szállítását, ha a további vizsgálatok azt mutatják, hogy a vírus átterjedésének kockázata elhanyagolható.

Takarítás, fertőtlenítés és újratelepítés

Az uniós országoknak biztosítaniuk kell, hogy a vírussal való kontaminációra gyanús valamennyi tényezőt, többek között a gazdaságokat, a vágóhidakat, a járműveket, valamint minden más eszközt kitakarítsák és fertőtlenítsék. A gazdaságokban a baromfi újratelepítése a végső takarítás és fertőtlenítés befejezése után 21 nappal történhet meg.

Diagnosztikai eljárások

A 2006/437/EK határozattal elfogadott diagnosztikai kézikönyv meghatározza a diagnosztikai és a vágást követő klinikai vizsgálatokra vonatkozó kritériumokat és eljárásokat (lásd: „Kapcsolódó dokumentumok”). Ezeket a műveleteket kizárólag a jóváhagyott nemzeti laboratóriumokban lehet elvégezni.

Minden egyes uniós országnak ki kell jelölnie egy nemzeti szintű referencialaboratóriumot az uniós referencialaboratóriummal (egy 2019. január 1. napjától kijelölt új laboratóriummal) való együttműködésre. Az uniós referencialaboratórium felel a harmonizált diagnosztikai eljárások összehangolásáért (pl. évenkénti vizsgálatok elvégzése), valamint a Bizottság és az uniós országok számára a madárinfluenzával kapcsolatos tanácsadásért.

Védőoltások

A betegséggel kapcsolatos helyzettől, valamint a kockázatértékelés eredményétől függően az uniós országok dönthetnek a baromfik és a fogságban tartott madarak sürgősségi és megelőző védőoltásáról egy, a Bizottság által előzetesen jóváhagyandó oltási terv alapján. A beoltott madarakat tartó gazdaságokat szigorú megfigyelésnek kell alávetni, különösen akkor, ha sürgősségi oltásra került sor. Az irányelv meghatározza az említett intézkedések alkalmazásának részleteit, és lehetőséget ad oltóanyagbankok létrehozására.

Bizottsági eljárás

A Bizottságot a madárinfluenzával kapcsolatos intézkedések irányításában a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága segíti. Az állandó bizottság közreműködhet többek között a megelőző biológiai biztonsági intézkedések meghatározásában.

Hatályon kívül helyezés

Az irányelvet 2021. április 21. napján hatályon kívül helyezi és felváltja az EU új, (EU) 2016/429 számú állategészségügyi rendelete.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZEN IRÁNYELV?

Az irányelv 2006. február 3-a óta hatályos, az uniós országok nemzeti jogába pedig 2007. július 1-ig kellett átültetni.

HÁTTÉR

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

• Madárinfluenza (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács 2005/94/EK irányelve (2005. december 20.) a madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről és a 92/40/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 10., 2006.1.14., 16–65. o.)

A 2005/94/EK irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság (EU) 2017/263 végrehajtási határozata (2017. február 14.) a magas patogenitású madárinfluenza-vírusok baromfira történő átvitelét illetően a vadon élő madarak jelentette kockázatokkal kapcsolatos kockázatcsökkentési és megerősített biológiai biztonsági intézkedésekről, továbbá korai észlelő rendszerekről (HL L 39., 2017.2.16., 6–11. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állategészségügyi rendelet”) (HL L 84., 2016.3.31., 1–208. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság 2010/367/EU határozata (2010. június 25.) a baromfi és a vadon élő madarak madárinfluenzájára vonatkozó felügyeleti programok tagállami végrehajtásáról (HL L 166., 2010.7.1., 22–32. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság 2007/118/EK határozata (2007. február 16.) a 2002/99/EK irányelv alapján alternatív azonosító jelre vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 51., 2007.2.20., 19–21. o.)

A Bizottság 2007/598/EK határozata (2007. augusztus 28.) a tagállamokban állatkertekben és engedélyezett szervezeteknél, intézményekben vagy központokban tartott madarak körében a magas patogenitású madárinfluenza elterjedésének megelőzésével kapcsolatos intézkedésekről (HL L 230., 2007.9.1., 20–26. o.)

A Bizottság 2006/415/EK határozata (2006. június 14.) a Közösségben a baromfiknál előforduló magas patogenitású madárinfluenza H5N1 altípusával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekről és a 2006/135/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 164., 2006.6.16., 51–60. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 09.04.2018