Kockázat- és válságkezelés a mezőgazdasági ágazatban

Az egységes támogatási rendszer * bevezetése lehetőséget nyújt a termelőknek arra, hogy termelésre vonatkozó döntéseiket a gazdasági és agronómiai kritériumokhoz igazítsák. Ugyanakkor ők felelősek a kockázatok és a válságok kezeléséért is, amely korábban a piac- és ártámogatási politikákba volt beépítve. A közös agrárpolitika (KAP) reformjának keretében ezért a termelőknek új eszközökre van szükségük a kockázatok és válságok kezelése érdekében. A Bizottság vizsgálja ezt a problémát, és olyan intézkedések bevezetését tervezi, amelyek segítségével a termelők jobban tudják kezelni az ilyen helyzeteket.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2005. március 9.) a Tanácsnak a mezőgazdaságban a kockázat- és válságkezelésről [COM (2005) 74 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Bizottság ebben a közleményében olyan tervezett intézkedéseket fogalmaz meg, amelyek segíthetik a termelőket a kockázatok kezelésében és a válságokra való hatékonyabb reagálásban. A Bizottság által javasolt intézkedések három kategóriába sorolhatók.

Új kockázat- és válságkezelési eszközök alkalmazásának lehetősége

A (negatív kimenetellel kapcsolatos) kockázatok * és a válságok * súlyos gazdasági következményekkel járhatnak, hiszen kihatással lehetnek a vállalkozások jövedelmére. Az előre nem látható események kapcsán támogatást nyújtó eddigi eszközök többségükben eseti intézkedéseken alapultak.

A Bizottság megvizsgált néhány olyan eszközt, amelyek kiegészíthetik vagy részben helyettesíthetik a sürgősségi, eseti intézkedéseket. A Bizottság a következő három opciót javasolja:

A vidékfejlesztési programok keretében képzési intézkedéseket lehetne alkalmazni, amelyek segítenének az aktuális kockázatok tudatosításában és a kockázatkezelési stratégiák fejlesztésében.

Védelem piaci válság esetén

A piac és az árak befolyásolására, illetve az esetleges válságok kezelésére alkalmazott intézkedések az adott piacszervezéstől függően eltérőek. A közös agrárpolitika (KAP) reformját követően az abban érintett több ágazatban is elérhető maradt a válság esetén igénybe vehető biztonsági háló. Más ágazatokban jelenleg semmi nem indokolja egy kiegészítő, általános biztonsági eszköz létrehozását. A Bizottság tehát kizárja egy valamennyi piacszervezés esetén alkalmazható általános „védőháló”-záradék bevezetésének lehetőségét.

Kockázat- és válságkezelési intézkedések finanszírozása

Ezeket a kiegészítő kockázat- és válságkezelési intézkedéseket a Bizottság a vidékfejlesztési programok („versenyképességi” tengely) keretében a modulációra * vonatkozó százalékpont alapján tervezi finanszírozni. A moduláció, amely a Közösség számára nem jelentene többletkiadást, lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy ilyen célra korlátozott összegű vidékfejlesztési támogatást vegyenek igénybe. Az új tagállamok esetében, amelyeknél a moduláció nem alkalmazható, ki kell dolgozni egy olyan módszert, amely lehetővé tenné az ezt igénylők számára az említett intézkedéseket célzó támogatások igénybe vételét.

Az állami támogatás illetve a kiegészítő támogató intézkedések igénybe vétele az ilyen típusú intézkedéseknél a megfelelő közösségi versenyjogi szabályozás hatálya alá tartozik.

Háttér

A Bizottság 2001 januárjában készítette el a kockázatkezelési eszközökre vonatkozó első elemzését. A Tanács 2003 júniusában, a KAP reformjával kapcsolatban tartott luxemburgi ülésén a Bizottság nyilatkozatot adott ki ebben a témában. E nyilatkozatban a Bizottság bejelentette, hogy 2004 végéig megvizsgálja a kockázat- és válságkezelési célú specifikus intézkedések lehetőségeit.

A jogszabályban használt kulcsfogalmak

Utolsó frissítés: 24.01.2006