A kommunikációról szóló fehér könyv

A Bizottság úgy döntött, hogy az Európai Unió és az európai polgárok közötti kommunikációs szakadék megszüntetésének érdekében önálló politikává teszi a kommunikációt. A fehér könyv célja tehát, hogy közös európai teret hozzon létre, és ennek érdekében öt területet jelöl ki, amelyeken intézkedésekkel kívánja segíteni az uniós polgárokat az információszerzésben és véleményük kifejezésre juttatásában.

JOGI AKTUS

A Bizottság „Fehér könyv az európai kommunikációs politikáról” című közleménye (2006. február 1.) [COM(2006) 35 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a fehér könyv lehetővé tette, hogy széles körű konzultációs folyamat vegye kezdetét a kommunikácó javítására és a nyilvános vita intenzívebbé tételére. Az EU intézményeinek, polgárainak és minden érintett félnek hat hónapon keresztül lehetősége volt arra, hogy hangot adjon az európai kommunikációs politikára vonatkozó nézeteiről.

A Bizottság öt olyan területet határozott meg, ahol intézkedésekre van szükség. Mindegyik területen olyan konkrét végrehajtási javaslatokat terjesztettek elő, amelyeket a konzultáció során kívántak megvitatni. A Bizottság fórumokat is szervezett az érintettek számára, amelyek során konkrét érdekcsoportok kaptak lehetőséget arra, hogy ezekben a kérdésekben kifejtsék nézeteiket. Végül 2006 tavaszától kezdve közzéteszi az Eurobarometer felméréseit.

Közös alapelvek lefektetése

Az Európai Unió kommunikációs politikája számos alapelvre épül, mint például a tájékoztatáshoz való jog és a véleménynyilvánítás szabadsága, valamennyi polgár bevonása a nyilvános vitákba, a sokféleség és a részvétel.

A Bizottság ezen elvek gyakorlatba való átültetése érdekében az alábbi intézkedéseket terjeszti elő konzultációra:

• egy kommunikációról szóló európai charta vagy magatartási kódex megszövegezése: Ez a dokumentum összegyűjti a kommunikációra vonatkozó közös elveket, és felszólítja az összes érintettet, hogy ehhez tartsa magát;
• Internetes fórum indítása: Ez a fórum lehetőséget ad arra, hogy konzultációkat folytassanak az uniós polgárokkal a kommunikációról szóló európai charta vagy magatartási kódex tartalmáról.

A polgárok felhatalmazása

Az európai polgári ismeretek oktatásának, valamint a polgárok és a közintézmények közötti kapcsolat javítása: ha jobban be akarjuk vonni a polgárokat, akkor ezeket a célokat kell teljesítenünk. Az Európai Unió az olyan programok révén tud támogatást nyújtani a tagállamoknak az európai polgári ismeretek oktatásában, mint a Leonardo da Vinci, a Socrates, az Erasmus, a Cselekvő ifjúság, valamint az információs technológiák területén indított programok.

Az európai polgárokkal folytatott kommunikáció javítása érdekében ösztönözni kell a polgárok és az EU közötti közvetlen, de az olyan közvetett kapcsolatok kiépítését is, mint például az internetes fórumok. A Bizottság valójában megtervezte a „Európa a polgárokért” című programot, amely lehetővé teszi az uniós polgárok számára, hogy találkozzanak és Európáról szóló nyilvános vitákat szervezzenek. Célja az is, hogy számba vegye a meglévő rendszereket, és teljes mértékben kiaknázza a bennük rejlő lehetőségeket.

Végül az európai intézményeknek elérhetőbbé és átláthatóbbá kell válniuk ahhoz, hogy az uniós polgárok kapcsolatot teremthessenek a közintézményekkel. Az Európai Parlament és a Tanács jelentős erőfeszítéseket tett ebbe az irányba. Ami a Bizottságot illeti, minimális normákat hozott létre a konzultációkra vonatkozóan, elindította saját európai átláthatósági kezdeményezését, és határozott erőfeszítéseket készül tenni a többnyelvűség előmozdítására.

A Bizottság az uniós polgárokkal való kapcsolattartás érdekében az alábbi területeken tesz lépéseket:

• az európai polgári ismeretekre vonatkozó, legjobb gyakorlatok cseréjének ösztönzése, közös oktatási eszközök kifejlesztése, valamint a polgári ismereteket tanító európai tanárok hálózatának kialakítása;
• valamennyi európai könyvtár digitális összeköttetésének megteremtése;
• új találkozóhelyek létrehozása az európai polgárok számára;
• a programok kiterjesztése, amelyek lehetővé teszik a polgárok számára, hogy látogatást tegyenek az uniós intézményeknél;
• az EU honlapjainak online fórumokkal való kiegészítése;
• a konzultációkra vonatkozó minimális normák felülvizsgálata az érdekcsoportok kiegyensúlyozottabb képviselete érdekében;
• közös nyílt viták szervezése, amelyek során a három fő uniós intézmény válaszolna a közönség kérdéseire.

A média és az új technológiák bevonása

A média nem foglalkozik eleget az európai kérdésekkel. A Bizottság azzal kezdené a helyzet javítását, hogy Európát emberarcúbbá teszi. Az EU-t gyakran tartják „arctalannak”, mivel nincs a nyilvánosság előtt kialakult identitása. Az európai ügyeket sokkal inkább nemzeti, regionális és helyi kontextusban kell megvitatni. Nem csak a szaksajtónak kellene ezekkel a kérdésekkel foglalkoznia, hanem nemzeti és helyi szinten is vitákat kellene folytatni róluk. Az európai intézményeknek helyi kontextusba kellene helyezniük az európai politikákat. Végezetül jobban ki kellene aknázni az új technológiák adta lehetőségeket. Nem csupán ösztönözni kell az új technológiákat, mint a határokon átívelő demokrácia egyik eszközét, hanem szélesebb körben elterjedtté is tenni annak érdekében, hogy mindenki hozzáférhessen azokhoz.

A Bizottság az alábbiakat javasolja annak érdekében, hogy hatékonyabban bevonja a médiát az Európáról folytatott kommunikációba:

• olyan európai kommunikációs politika kidolgozása, amely a közhatóságokat arra ösztönzi, hogy szorosabban együttműködjenek a médiával;
• a legjobb kommunikációs eszközök és kapacitások biztosítása az uniós intézmények számára. Ennek megvalósítása érdekében a Europe by Satellite programot kell először továbbfejleszteni, de létre kell hozni egy, a nyilvános tájékoztatás területén képzést biztosító európai programot is, amely az európai és nemzeti intézmények tisztviselői számára adna kommunikációs képzést;
• a média számára biztosított információknak a helyi lakosságok szükségleteihez való igazítása;
• jelentés készítése az európai információs technológiákról és demokráciáról, aminek révén felmérhető, milyen mértékben férnek hozzá a polgárok az új kommunikációs eszközökhöz.

Az európai közvélemény megértése

Ezen a területen az Európai Bizottság már sikeresen kidolgozott az európai közvélemény elemzésére szolgáló olyan modern eszközöket, mint például az Eurobarométer-felmérések vagy az európai kérdésekkel kapcsolatos független társadalomkutatások. Ezenkívül most folyik az Eurobarometer felmérések módszertanának felülvizsgálata.

További lépéseket is lehetne tenni az európai közvélemény felmérése érdekében:

• az európai intézmények szorosabb együttműködése az Eurobarometer felméréseinek tervezésében és programozásában, illetve az eredmények terjesztésében;
• minden új Eurobarometer-felméréshez nyilvános viták kapcsolódhatnának;
• közvélemény-kutatások és felmérések szervezése az EU 2006 tavasza óta folytatott kommunikációjáról;
• közvéleménykutatással foglalkozó nemzeti szakértők hálózatának létrehozása;
• független európai közvélemény-megfigyelő intézet létrehozása.

Együttműködés

Valamennyi érintett fél elkötelezettsége szükséges ahhoz, hogy létrejöjjön egy európai közszféra: a tagállamok, az európai uniós intézmények, a helyi és regionális hatóságok, politikai pártok és a civil társadalmi szervezetek elkötelezettsége is szükséges. A Bizottság mindannyiuk érdekében egy sor olyan intézkedést terjeszt elő, amely lehetővé teszi az Európáról folytatott kommunikációban való intenzívebb részvételüket:

• a nemzeti és európai szintek közötti együttműködés javítása: az együttműködés lehet pénzügyi vagy operatív jellegű, mint például az európai információközvetítő hálózatok és központok bevonása. Meg kell szervezni a nemzeti miniszterek és az európai biztosok találkozóit. Végezetül a tagállamok nyilvános és parlamenti vitákat folytathatnának a Bizottság éves stratégiai prioritásairól;
• a nyilvános kommunikációval foglalkozó nemzeti hatóságok közötti együttműködés javítása közös kezdeményezések kidolgozása és a legjobb gyakorlatok megosztása érdekében;
• az EU-nak a világban betöltött szerepéről folytatott intenzívebb kommunikáció: ez hatékony módja annak, hogy bevonjuk Európa polgárait. Ennek eléréséhez több erőforrást szükséges a diplomáciára fordítani;
• javítani kell az európai intézmények közötti, a polgárok tájékoztatására irányuló együttműködést, például az Intézményközi Tájékoztatási Csoport szervezetének továbbfejlesztése révén;
• az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága erőfeszítéseinek fokozása annak érdekében, hogy regionális és helyi szintű eszmecseréket szervezzenek az európai ügyek témájában;
• a politikai pártok ösztönzése arra, hogy aktívabbak legyenek az európai politikai kérdéseket illetően;
• a civil társadalmi szervezetek bátorítása arra, hogy célzott együttműködési projekteket dolgozzanak ki a nyilvános tájékoztatás területén.

A konzultációs folyamat megszervezése

A fehér könyvről folytatott konzultációs folyamat a tervek szerint hat hónapot vesz igénybe (2006 februártól júliusig).

A konzultáció lezárása után a Bizottság és partnereinek képviselőiből álló munkacsoportok szerveződtek az egyes munkaterületre vonatkozóan, akik azt a feladatot kapták, hogy készítsenek konkrét cselekvési tervjavaslatokat. A Bizottság ezen közleményében több intézkedést is felvázolt annak a módnak a javítására, ahogyan az EU tájékoztatja a közvéleményt, és odafigyel annak véleményére. Ezek a fehér könyvre vonatkozó, széles körű konzultáció eredményei, amely 2006-ban vette kezdetét, és azóta több száz válasz érkezett.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2007. október 3.) – Partnerség az Európáról szóló kommunikációért [COM(2007) 569 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]

A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2005. október 13.) – Bizottság hozzájárulása az elméleti útkeresési szakasz munkájához, és azon túl: D-terv a Demokrácia, Dialógus és Diszkusszió érdekében [COM(2005) 494 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]

Közlemény a Bizottságnak (2005. július 20.) – „A Bizottság cselekvései terve az Európáról szóló kommunikáció javítására” [COM(2005) 985 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Utolsó frissítés: 22.03.2008