Átfogó európai migrációs politika
A Bizottság intézkedéssorozatot terjeszt elő, amelyeknek célja egy átfogó európai migrációs politika kialakítása, amely a tagállamok közötti nagyobb szolidaritáson alapszik, és lehetővé teszi, hogy az Európai Unió (EU) megfelelőbb választ adjon a migráció kihívásaira.
JOGI AKTUS
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2011. május 4.): Közlemény a migrációról [COM(2011) 248 – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
ÖSSZEFOGLALÓ
A 2011 tavaszán zajló arab forradalmak jelentős számú bevándorlót eredményeztek a dél-mediterrán térségből, akik az olasz és máltai partokon keresztül illegálisan léptek az Európai Unió (EU) területére. Az EU erre a helyzetre sürgősségi intézkedéseket hozott válaszul. Ezek az események ugyanakkor megmutatták az EU migrációs ügyekben használt eszközeinek korlátait, valamint a tagállamok közötti nagyobb szolidaritás szükségességét ezen a téren.
A Bizottság ezért kezdeményezéseket terjeszt elő, amelyek célja átfogó európai migrációs politika kialakítása, továbbá válaszadás a migráció teremtette kihívásokra. E politikának tiszteletben kell tartania a menedék, illetve a védelem biztosítására vonatkozó európai hagyományokat, ugyanakkor meg kell akadályoznia az illegális határátlépéseket.
Ennek megfelelően a migrációt több szempontból is kezelik:
Hatékonnyá kell tenni az EU külső határainak ellenőrzését, amely így lehetővé teszi a magas szintű biztonságot, ugyanakkor az arra jogosultak számára egyszerűsíti az EU-ba való belépést. A Bizottság meg kívánja erősíteni a meglévő közös szabályokat. Európai határőrizeti rendszer létrehozását tervezi. Ösztönzi továbbá a nemzeti hatóságok közötti együttműködés, valamint a külső határokon történt bármely incidens esetén az operatív információcsere javításához, mégpedig az EUROSUR rendszernek köszönhetően. A Frontex ügynökség működési kapacitását is növelni kell.
A tagállamok által a schengeni szabályok alkalmazására vonatkozó értékelést uniós szinten kell elvégezni, a tagállamok és a Frontex szakértőinek részvételével és a Bizottság irányításával. Ez utóbbi szándéka egy olyan mechanizmus felállítása, amely lehetővé tesz egy európai szintű döntéshozatalt a kivételes jellegű belső határellenőrzés visszaállításáról.
Végezetül, az illegális bevándorlás megelőzése érdekében a Bizottság hangsúlyozza egy kiegyensúlyozott és hatékony európai visszatérési politika (a nemzetközi védelemre nem szoruló illegális bevándorlók visszaküldése saját országukba) szükségességét. Szorgalmazza, hogy valamennyi tagállam ültesse át nemzeti jogába az illegális bevándorlók visszatérésére vonatkozó közös előírásokról és eljárásokról szóló visszatérési irányelvet, valamint az illegálisan tartózkodók foglalkoztatásának szankcionálásáról szóló irányelvet. Végezetül a Bizottság elismeri a harmadik országokkal kötött visszafogadási megállapodások hatékonyságát, azonban úgy véli, hogy ezeket az EU és az érintett országok közötti globális kapcsolatok keretein belül kell vizsgálni, és olyan ösztönzőkkel kell társítani, amelyek segítik az országokat e megállapodások végrehajtásában.
A Bizottság támogatja az (európai Frontex ügynökségek és az Europol, valamint a vámhatóságok és a tagállamok rendőrségei közötti) együttműködésen és az új technológiákon alapuló jobban szervezett mobilitást. Egy európai belépési/kilépési rendszer ugyanis lehetővé tenné a hatóságok számára, hogy hozzáférjenek a harmadik országból érkező állampolgárok határsértésével kapcsolatos adatokhoz. Az utasok regisztrálására vonatkozó program lehetővé tenné a gyakran utazó személyek automatikus ellenőrzését a határnál.
A vízumpolitika a mobilitás ugyancsak fontos eszköze. A vízumliberalizációs rendszerekkel való visszaélések elkerülése érdekében a Bizottság javasolja egy védzáradék bevezetését, amely lehetővé teszi a vízumkötelezettség átmeneti visszaállítását a rendszer előnyeit élvező harmadik országok állampolgáraival szemben.
Ugyanakkor az Unió elismeri, hogy a bevándorlók nélkülözhetetlen munkaerőforrást jelentenek az EU-nak azokban az ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, illetve, hogy a bevándorlók magasan képzett munkaerőt jelentenek. Éppen ezért fontos elismerni képzettségüket és egyszerűsíteni az adminisztratív eljárásokat. A Bizottság bízik a harmadik országok állampolgárait egy tagállam területén történő tartózkodásra és munkavállalásra jogosító egységes engedélyre vonatkozó projekt sikerében, és felhívja az EU tagállamait, hogy ültessék át nemzeti jogukba az európai kék kártyáról szóló irányelvet, amely egyszerűsíti a magasan képzett személyek toborzását. A Bizottság javaslatokat terjesztett továbbá elő az idénymunkásokra és a vállalaton belül áthelyezett munkavállalókra vonatkozóan. Annak érdekében, hogy a bevándorlók egyértelmű és gyakorlati információkhoz juthassanak, a Bizottság ebben az évben elindítja az EU bevándorlásról szóló portálját.
Végezetül, a bevándorlók beilleszkedésének az európai társadalomba a bevándorlók jogai és a fogadó ország törvényei és kultúrája közötti egyensúly fenntartásával kell megvalósulnia. Ez mind a bevándorlók, mind a fogadó ország részéről erőfeszítéseket követel. Az egyének és a társadalmak számára a bevándorlásból eredő gazdasági, társadalmi és kulturális előnyök lehető legteljesebb kiaknázásához elengedhetetlen a sikeres integráció. A Bizottság 2011 júliusában előterjesztette a harmadik országbeli állampolgárok integrációjának európai programját.
A közös európai menekültügyi rendszert 2012-ig kell megvalósítani. A rendszer célja az EU tagállamai között a menedékkérelmek eredményeiben fennálló különbségek csökkentése, valamint közös jogok és eljárások biztosítása, és a menekültek helyzetére vonatkozó genfi egyezmény betartása. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal erősíti az e területen való együttműködést.
A Bizottság szorgalmazza, hogy a menekültek letelepítése (egy harmadik országban védelmet kapott menekült tartós letelepítése egy tagállamban) az európai menekültügyi politika szerves része legyen.
A migrációs kérdéseket integrálni kell az EU általános külkapcsolatai körébe. Javítani kell az egyensúlyt a legális migráció szervezése, az illegális migráció elleni küzdelem és a migráció és a fejlesztés közötti kölcsönös előnyök maximalizálása között. A migránsokra összpontosító megközelítés bevezetésével erősíteni kell az emberi dimenziót.
A dél-mediterrán térség országai tekintetében az EU strukturált párbeszéd létrehozását javasolta ezeknek az országoknak azzal a céllal, hogy a migrációs áramlatok kezelésében tanúsított együttműködésért cserében állampolgáraik EU-ba való bejutását egyszerűsítő mobilitási partnerségek kialakítására kerüljön sor. A Bizottság az ezekkel az országokkal szemben folytatott szomszédságpolitikát is felül fogja vizsgálni.
Utolsó frissítés: 09.10.2011