Hetedik keretprogram: a Közös Kutatóközpont (KKK) által végzett tevékenységek

A Közös Kutatóközpont (KKK) fő célja tudományos és technikai támogatás nyújtása az Európai Unió politikáihoz. A KKK konkrétabban kapcsolódási pontként működik a technológiai kutatása és a kutatás közösségi politikák terén való gyakorlati alkalmazásai között. A hetedik keretprogram előkészítése során elkészült a KKK tevékenységeit meghatározó, egyedi program. Ez a dokumentum a program sajátosságait, általános célkitűzéseit, valamint fő tevékenységeit írja le.

JOGI AKTUS

A Tanács 2006/975/EK határozata (2006. december 19.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának a keretében a Közös Kutatóközpont által közvetlen cselekvések révén végrehajtandó egyedi programról (2007–2013) [Hivatalos Lap L 400., 2006.12.30.].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Közös Kutatóközpont (KKK) alapkutatásokat végez, valamint know-how-t, tudományos és technikai támogatást nyújt az Európai Unió szakpolitikái részére. Egyik fontos funkciója, hogy, mind az ipari hozzáadott érték létrehozásának, mind a közösségi innovációs politikák támogatása érdekében előmozdítsa a kutatási eredményekkel kapcsolatos technológia transzfert. A központot azért hozták létre 43 évvel ezelőtt, hogy európai szakértelmet biztosítson a nukleáris energia területén, idővel pedig nagy, változatos és többfunkciós kutatóintézetté vált, amely teljesen integrálódott a Bizottságba.

JELLEMZŐK ÉS ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEK

Az egyedi program keretében az a KKK feladata, hogy nagyobb szerepet adjon a felhasználóknak a közösségi szakpolitikák megszövegezésében, megvalósításában és nyomon követésében, hogy támogassa és elősegítse ezt a folyamatot, ugyanakkor reagáljon az új felkérésekre is.

Ami a megközelítést illeti, a hangsúlyt egyrészt az új lisszaboni stratégiában meghatározott, „a szabályozás javítása” követelményre, másrészt a megjelenő kihívásokkal foglalkozó eszközök és képességek fejlesztésére helyezi. Emellett az alábbiak segítségével fogja erősíteni a tudományos közösség hálózatépítését:

• rugalmas reakció az EU politikai döntéshozóinak fejlesztési igényeire és követelményeire;
• az olyan fontos társadalmi kihívásokra való összpontosítás, amelyek mind tudományos, mind közösségi dimenzióval rendelkeznek;
• partnerkapcsolatok fejlesztése az EU-tagállamok és harmadik országok kutatóintézeteivel, egyetemeivel, iparával, állami hatóságaival és szabályozó testületeivel, valamint nemzetközi testületekkel;
• képességeinek kiterjesztése és létesítményeinek fejlesztése;
• együttműködés az uniós ügynökségekkel, más uniós intézményekkel és a tagállamok illetékes hatóságaival.

Ezen egyedi program egyik különleges jellemzője az integrált megközelítésében rejlik, amelynek célja, hogy tudományos és technológiai támogatást nyújtson a szakpolitikák számára. Ez számos területen hozzájárul egyrészt a technológia és a tudomány, az innováció és a versenyképesség fejlesztései közötti kölcsönhatások, másrészt a különböző szabályozási és politikai megközelítések jobb megértéséhez.

Az Igazgatótanács felel a KKK munkaprogramjának éves szinten történő nyomon követéséért és értékeléséért. A KKK minden évben felméri az eredményeket és a végrehajtott tevékenységek hatásait. Mindeközben a felhasználói elégedettségi felméréseket – amelyeket eddig kétévente készítettek el – minden valószínűség szerint felváltja egy, a hozzászólásokat folyamatosan gyűjtő rendszer. Emellett az értékelési tevékenységeire vonatkozó közösségi szabályokkal és a legjobb gyakorlatokkal összhangban félidős felülvizsgálatra kerül sor (három és fél évvel a kutatási keretprogram indulása után). Ezt a felülvizsgálatot külső szakértők fogják végrehajtani, és nagyrészt az egyes éves felülvizsgálatok során gyűjtött információkon fog alapulni. Végül, a hétéves keretprogram végén általános értékelésre kerül sor.

Az egyedi program végrehajtásához szükséges, becsült költségvetés 1 751 millió euró a 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig tejedő időszakra.

Megjegyzendő, hogy a hetedik keretprogramnak – beleértve az arra alapuló, különböző egyedi programokat és a kutatási tevékenységeket – tiszteletben kell tartania az alapvető etikai alapelveket és figyelembe kell vennie a társadalmi, jogi, társadalmi-gazdasági, kulturális és nemek közötti egyenlőség általános érvényesítési szempontjait.

TEVÉKENYSÉGEK

A KKK tevékenységei nagyrészt az alábbi szakpolitikai témákra helyezik a hangsúlyt:

• jólét egy fokozottan tudás-alapú társadalomban;
• szolidaritás és az erőforrásokkal való felelős gazdálkodás;
• biztonság és szabadság;
• Európa mint globális partner.

Jólét egy fokozottan tudásalapú társadalomban

Ez a terület öt különböző menetrendre bontható, melyek a következőkhöz kapcsolódnak:

• versenyképesség és innováció;
• az Európai Kutatási Térség;
• energia és közlekedés;
• információs társadalom;
• élettudományok és biotechnológia.

A versenyképességet és az innovációt számos módon segítik majd elő:

• nemzetközileg elfogadott referenciák készítése és terjesztése;
• közös európai mérési rendszer megvalósítása;
• a nemzetközi kereskedelemről szóló uniós szakpolitika kialakításának támogatása (a fenntartható fejlődésről és a versenyképességről szóló kereskedelem-politika hatásának értékelése);
• az oktatás biztosítása és a tudományos közösség szükségletei közti kapcsolat, az oktatás méltányosságára ható tényezők, valamint annak jobb megértése, hogy hogyan lehet az oktatási forrásokat hatékonyan felhasználni;
• az öko-hatékony technológiák meghatározása és értékelése, valamint azok fejlesztési körülményeinek tanulmányozása.

A KKK a következők révén közvetlenül támogatja az Európai Kutatási Térséget:

• tudományos hálózatépítés, képzés és mobilitás kutatók részére;
• a kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférés javítása;
• kutatási együttműködések fejlesztése;
• a kutatási politika megvalósításának támogatása;
• a kutatási prioritások technológiai értékelése egyedi tematikus területeken *;
• tudományos és technológiai előrejelzési módszerek létrehozása és alkalmazása.

Az energiaügy területén a KKK-nak három fő célkitűzése van:

• fenntartható energiaügyi referenciarendszer biztosítása;
• referenciaközpontként való működés (az eredmények validálása, a technológiák minősítése stb.);
• az európai energiaellátás megbízhatóságáról szóló információk biztosítása.

A közlekedés területén az alábbiakra összpontosítanak a KKK tevékenységei:

• a fenntartható közlekedés fejlesztése és a környezetvédelem közti egyensúly;
• az új üzemanyagok és motorok technikai és gazdaságossági dimenziói;
• a társadalmi dimenzió (területrendezés, egészségügy stb.), valamint a légi, szárazföldi és tengeri közlekedés biztonságára és védelmére vonatkozó szempontok.

A KKK hozzá fog járulni az információs társadalmi technológiák szakpolitikáinak és eszközeinek létrehozásához. A KKK olyan uniós szakpolitikák megvalósításában is részt fog venni, amelyekre ezen technológiák fejlesztése hatással van (pl. e-üzletvitel, személyes biztonság, e-kormányzat stb.), vagy amelyek az átfogó, növekedéssel, társadalmi integrációval és életminőséggel kapcsolatos európai stratégiákhoz kötődnek. Végül a KKK erőfeszítéseit az alkalmazások „konvergenciájára” fogja koncentrálni az egészségügy, a biztonság és a környezetvédelem területén. A cél a tudomány és az információs technológia potenciális hatásainak felmérése a versenyképesség, a magánélet, a tulajdon és a társadalmi integráció szempontjából.

A KKK társadalmi-gazdasági hatástanulmányok végzése, valamint új stratégiák és folyamatok megvalósítása révén fogja kiterjeszteni készségeit az élettudományok és a biotechnológia területén. A biotechnológia területén, az egészségüggyel és a mezőgazdasággal kapcsolatos tevékenységeket is fog folytatni (az élelmiszeripart is beleértve).

Szolidaritás és az erőforrásokkal való felelős gazdálkodás

Ez a terület négy különböző menetrendre bontható, amelyek a következőkhöz kapcsolódnak:

• vidékfejlesztés, mezőgazdaság és halászat;
• természeti erőforrások;
• környezet és egészségügy;
• éghajlatváltozás.

A KKK három szinten, a termelésre, a környezeti szempontokra és a termelők és a fogyasztók közti kapcsolatokra vonatkozóan fogja támogatni a vidékfejlesztési, mezőgazdasági és halászati szakpolitikát. Az egyedi program továbbá javítani szándékozik a tudományos adatok minőségét és hozzáférhetőségét, valamint fejleszteni kívánja a politikai irányítási lehetőségek gazdasági és társadalmi hatásának értékelési folyamatait.

Ami a természeti erőforrásokat illeti, a KKK tevékenységei az alábbiakra összpontosítanak majd:

• vízgazdálkodás (az európai belvizek és part menti vizek környezeti minősége, szennyezőanyagok körforgása stb.);
• talajvédelem és megfigyelés;
• az erőforrások életciklusának elemzése a kinyeréstől kezdve, a felhasználáson és az újrahasznosításon át, azok végső ártalmatlanításáig;
• a természeti erőforrások és anyagok fenntartható kitermelése és fogyasztása;
• a termékek előállításának környezeti hatása és fenntarthatósága különféle technológiai és politikai forgatókönyvek szerint;
• erdészet (biodiverzitás, erdőtüzek, erőforrások, éghajlatváltozás stb.);
• technikai támogatás a közös uniós környezeti információs rendszer, az INSPIRE (EN) fejlesztésében;
• a strukturális és kohéziós programok hatásának elemzése és a regionális politikák támogatása.

A KKK ezenkívül a következők révén fog hozzájárulni a környezetvédelem és egészségügy közötti kapcsolat kialakításához:

• az emberi szervezet különféle expozíciója megfigyelésére vonatkozó módszerek fejlesztése és validálása (levegő, víz, élelmiszer, vegyszerek);
• a humán expozíció különböző formáinak egészségre gyakorolt hatásának értékelése;
• integrált környezeti rendszer létrehozása.

Ami az éghajlatváltozást illeti, a KKK tevékenységei az üvegházhatást okozó gázkibocsátás problémájára összpontosítanak. Feladata továbbá, hogy értékelje, milyen hatást gyakorol az éghajlat (árvíz, aszály, erdőtüzek, viharok stb.) európai gazdaság legsérülékenyebb ágazataira (különösen a mezőgazdaságra és az erdészetre). A KKK végül a klímával kapcsolatos politikák más ágazati szakpolitikákba való integrálásának kérdésével fog foglalkozni a Kyoto utáni időszak különféle lehetőségeinek elemzésének tükrében.

Biztonság és szabadság

Ez a terület három különböző menetrendre bontható, amelyek a következőkhöz kapcsolódnak:

• belső biztonság;
• katasztrófák és a rájuk adott válaszok;
• az élelmiszerek és a takarmányok biztonsága és minősége.

A KKK támogatja a belső biztonsághoz kapcsolódó EU-politikákat, különösen a rendszerelemzési kompetenciák alkalmazása révén az alábbi területeken:

• a bűnözés, a csalás és a csempészet elleni küzdelem;
• a létfontosságú infrastruktúrák védelme;
• terrorizmusellenes intézkedések;
• határbiztonság és migrációkezelés.

A KKK természeti katasztrófák és technológiai balesetek esetén a helyszínen is be fog avatkozni. Különösen az EU reagálási képességének javításához és a válságkezelés optimalizálásához fog hozzájárulni, a reagálás gyorsasága, a megfigyelés és a kárfelmérés tekintetében.

Ami az élelmiszeripart illeti, a KKK tevékenységei az „konyhaasztaltól a szántóföldig” koncepción fognak alapulni. A KKK pontosabban szólva validálni fogja a széleskörű élelmiszer- és takarmánytípusokra vonatkozó módszereket és harmonizált eljárásokat fogja validálni. Ezenkívül ki fogja alakítani az élelmiszerválságok kezelésére való képességét.

Európa mint globális partner

Az EU külkapcsolatainak témája két különböző menetrendből áll: globális biztonság és fejlesztési együttműködés.

Ami a globális biztonságot illeti, a KKK többek között az alábbi területeken fog technológiai támogatást nyújtani:

• „elfeledett válsághelyzetek” azonosítása;
• lehetséges válsághelyzetek korai felismerése;
• humanitárius igények felmérése és kielégítése;
• egységes válságkezelés;
• válság utáni kárfelmérés;
• gyors leképezési adatbázis létrehozása;
• határokon átnyúló stabilitás (a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása, a csempészet és terrorizmus elleni küzdelem).

A fejlesztési együttműködés tekintetében a KKK egy, a fenntartható fejlődéssel és környezettel foglalkozó megfigyelőközpont létrehozásában és működtetésében játszik majd szerepet. Ezt a rendszert kezdetben az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országokban fogják felállítani. Egy adatgyűjtő és kommunikációs rendszer fogja alkotni a megfigyelőközpont lényegét. A rendszer alapvetően az alábbi három szempontra fog összpontosítani:

• környezet állapotának felmérése és országprofilok;
• forgatókönyvek kidolgozása;
• politikák közötti kölcsönhatások.

A megfigyelőközpont munkája mindenekfelett a meglévő igényekre adott válaszokra fog összpontosítani. Olyan módon fogják megtervezni, hogy az a fejlődő országok által kezelhető legyen.

Háttér

1984 óta többéves keretprogramok képezik az Európai Unió kutatási és technológiai fejlesztési politikájának alapját. A hetedik keretprogram a lisszaboni stratégia 2000-es indítása óta a második program, és az elkövetkezendő években létfontosságú lesz az európai növekedés és foglalkoztatás szempontjából. A Bizottság elő kívánja mozdítani a kutatás, oktatás és innováció alkotta „tudásháromszöget”, hogy a tudást a gazdasági dinamizmus, valamint a társadalmi és környezeti haladás ösztönzésére használják.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács 2006. december 19-i 2006/977/Euratom határozata az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának a keretében a Közös Kutatóközpont által közvetlen cselekvések révén végrehajtandó egyedi programról (2007–2011) [Hivatalos Lap L 400., 2006.12.30.].

Ez a határozat a Közös Kutatóközpont (KKK) az Euratom egyedi program keretébe tartozó célkitűzéseire és tevékenységeire vonatkozik. Ezek elsősorban a képzéshez, a tudásmenedzsmenthez, a nukleáris biztonsághoz, a hulladékkezeléshez és a nukleáris tevékenység környezetre gyakorolt hatásához kapcsolódnak.

See also

• Közös Kutatóközpont (EN)

Utolsó frissítés: 12.01.2007