„Kapacitások” egyedi program
Ez az egyedi program arra törekszik, hogy erősítse a kutatási infrastruktúrát Európában. A különböző cselekvések célja egyrészt, hogy közelítse egymáshoz a kkv-kat, a régiókat, a civil társadalmat, továbbá a tudományos kutatói közösség harmadik országait, másrészt, hogy ezeknek a különböző szereplőknek a kutatási potenciálját, és a politikák közötti koherenciát erősítse. Ez a dokumentum részletesen bemutatja az egyedi programot (egyedi célkitűzések, jellemzők, megközelítések, cselekvési területek stb.).
JOGI AKTUS
A Tanács 2006/974/EK határozata (2006. december 19.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Kapacitások” egyedi programról.
ÖSSZEFOGLALÓ
A korábban megvalósított cselekvések folyamatában a „Kapacitások” egyedi program célja elsősorban egy Európán átívelő új kutatási és innovációs infrastruktúra létrehozása.
Ebből a célból a program két szakaszos stratégiai megközelítést határoz meg: egy előkészítő szakaszt és egy építési szakaszt. Ez a megközelítés a következő területekre vonatkozik:
A költségvetés szempontjából az egyedi program végrehajtásához szükséges becsült összeg 4 097 millió EUR a 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig tartó időszakra.
ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK
A program által mozgósított valamennyi eszköz az egyes területek egyedi célkitűzéseire válaszol:
Megjegyzés: a hetedik keretprogram, beleértve a különböző egyedi programok és minden belőlük eredő kutatási tevékenység megvalósítását az alapvető etikai elvek tiszteletben tartása, továbbá társadalmi, jogi, társadalmi-gazdasági, kulturális és a nemek közötti egyenlőség szempontjai vezérlik.
TÉMÁK: CÉLKITŰZÉSEK, MEGKÖZELÍTÉSEK, TEVÉKENYSÉGEK
Az egyedi programban szereplő valamennyi téma esetében meghatározták a következőket:
Kutatási infrastruktúrák
Az egyedi program e téren arra törekszik, hogy optimalizálja az európai kutatási infrastruktúrák* használatát és fejlesztését, továbbá hogy támogassa azok létrehozását vagy korszerűsítését. Ezenkívül az utólagosan felmerülő esetleges szükségletekre válaszul támogatási intézkedéseket lehetne bevezetni. Átfogóbban értelmezve, az európai technológiai know-how megerősítéséről van szó egy versenyképesebb és dinamikusabb tudásalapú gazdaság szolgálatában.
A (már létező vagy újonnan létrehozott) kutatási infrastruktúrákra irányuló, valamint az új szükségletek felmerülésével kapcsolatos cselekvések a következők:
Az erre a kutatási területre előirányzott költségvetés 1 715 millió EUR.
A kkv-k javára végzett kutatás
Ahhoz, hogy a kkv-k és a kkv-k szövetségei jobban fel tudják használni a kutatási eredményeket növekedésükhöz, szaktudásukhoz és innovációs kapacitásukhoz, két egyedi rendszert terveztek:
Ezeket a rendszereket 1 336 millió EUR összegben finanszírozzák.
A tudás régiói
Az egyedi program első célkitűzése e téren az európai régiók kutatási potenciáljának erősítése. Ennek megvalósításához a regionális hatóságokat, egyetemeket, kutatóközpontokat, vállalatokat és egyéb résztvevő feleket tömörítő „regionális csoportosulások” egész Európára kiterjedő fejlesztésének támogatását fogják előnyben részesíteni. A regionális politika és a kutatásra vonatkozó szakpolitikák közötti jobb koordináció szintén részét képezi a program prioritásainak.
E terület különböző projektjei a következő tevékenységekre vonatkoznak:
A tudás régiói számára előirányzott költségvetés 126 millió EUR.
Kutatási potenciál
A program cselekvése az Európai Unió (EU) legkevésbé fejlett régióira, valamint a legkülső régiókra összpontosít annak érdekében, hogy azok teljes egészében ki tudják használni kutatási kapacitásukat. Ezáltal hosszú távon lehetővé válik számukra, hogy a kibővített Unió kutatási potenciálját (tudás növelése, új kompetenciák fejlesztése, ismertség fokozása) megsokszorozzák.
A konkrét cselekvések tekintetében a cselekvés különösen az e régiókban (az állami és a magánszektorból egyaránt) kiválasztott kutatócsoportok és az Európa más részein található, nagyobb múltra visszatekintő kutatócsoportok között létrehozott stratégiai partnerségeket részesíti előnyben, beleértve a testvérkapcsolatokat is. Ezek a partnerségek és testvérkapcsolatok lehetővé teszik a (minőségük és potenciáljuk alapján) kiválasztott, a legkevésbé fejlett régiókban működő kutatói csoportok számára, hogy részesüljenek a következőkben:
A kutatási potenciál fejlesztésére 340 millió EUR összeget szánnak.
A tudomány a társadalomban
A hatékony és demokratikus tudásalapú európai társadalom létrehozásához elkerülhetetlen a tudományos dimenzió integrálása az európai társadalmi hálóba.
Annak ellenére, hogy a tudományos kutatás az innováció, és ezáltal a növekedés, a jólét és a fenntartható fejlődés motorja, társadalmi integrációja általánosságban nem megfelelő. Ennek különböző okai lehetnek:
Sok a kétértelmű elem, egyrészt egyre növekszik az igény a nagy társadalmi kihívásokra (betegségek, szennyezés, járványok, munkanélküliség, klímaváltozások, elöregedő társadalom stb.) felelő kutatások fejlesztése iránt, másrészt fokozódó gyanakvással tekintenek a tudomány lehetséges felhasználási módjaira.
Ezért annak érdekében, hogy elkerüljük a társadalmunkban a tudományos törés kockázatát, a következők tűnnek elengedhetetlennek:
Ezek végrehajtása három nagy cselekvési irányvonal mentén történik:
Az európai tudományos rendszer tekintetében három szempontot ír elő a menetrend:
A politikai, etikai és társadalmi problémák előrejelzésének és megoldásának szintjén két szempont kerül szóba:
A tudomány és a technológia társadalomban elfoglalt helyének jobb megértése érdekében a program javasolja a szaktudományi egyetemek hálózatának kialakítását. Ez utóbbiak feladata lesz, hogy kiemeljék a kutatás és az európai társadalom és identitás építésében a tudomány valós részvételét. Ebből a célból több szempontot is ki kell hangsúlyozni:
Az egyetemek változó szerepét illetően a hangsúly a következőkre kerül:
Ezen túlmenően egy olyan, cselekvéseket tartalmazó keretrendszert kell létrehozni, amely erősíti a nők szerepét,és javítja a nemekkel kapcsolatos dimenziót a tudományos kutatásban.
Ugyanakkor a fiataloknak szóló cselekvések a következőkre összpontosulnak:
Végül a tudományos kommunikáció területén a következő szempontokra irányul a figyelem:
Az erre a tematikus területre előirányzott költségvetés 330 millió EUR.
Nemzetközi együttműködés
Az élvonalbeli nemzetközi tudományos és technológiai politika kialakítása érdekében az EU a következőket tűzi ki célul:
A harmadik országokkal való együttműködés elsősorban a tagjelölt országokra, a mediterrán partnerországokra (MPC), a a Nyugat-Balkán országaira (WBC), a kelet-európai, kaukázusi és közép-ázsiai országokra (EECA), a fejlődő országokra, valamint a fellendülőben lévő gazdaságokra vonatkozik.
Ez az együttműködés a következőket teszi szükségessé:
A nemzetközi együttműködési tevékenységekre 180 millió EUR-t szánnak.
A kutatási politikák következetes kidolgozása
A nemzeti és közösségi kutatási politikák hatékonyságának és koherenciájának fokozásán túl az EU célkitűzései a következők:
Ennek érdekében két cselekvési útvonal mentén kell haladni:
Ezt a részt a program 70 millió EUR összegben finanszírozza.
Háttér
Az Európai Unió által 1984 óta folytatott kutatási és technológiafejlesztési politika többéves keretprogramokon alapul. A hetedik keretprogram a lisszaboni stratégia 2000-ben történt elindítása óta a második. Szerepe az európai növekedésben és foglalkoztatásban az elkövetkező években elsődleges fontosságú.
A jogszabályban használt kulcsfogalmak
Hivatkozások
Jogi aktus |
Hatálybalépés – Érvényesség |
Az átültetés határideje a tagállamokban |
Hivatalos Lap |
2006/974/EK határozat |
2007.1.1.–2013.12.31. |
– |
HL L 400., 2006.12.30. |
KAPCSOLÓDÓ JOGI AKTUSOK
A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2009. április 29) a hetedik európai kutatási keretprogram céljainak megvalósításában elért előrehaladásról [COM(2009) 209 – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]. A „Kapacitások” programból származó cselekvések nagyon népszerűek, különösen azok, amelyek a kkv-k és a kkv-k szövetségei hasznára végzett kutatásokat támogatják.
Az Európa számára stratégiai prioritású, a a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI) által kitűzött 44 infrastruktúraprojekt megvalósítását a közösségi és a nemzeti források hiánya fékezi. Ugyanakkor az európai kutatási infrastruktúrák új jogi keretének 2009-ben történt elfogadása újraindítja a munkát, és lehetővé fogja tenni egy biztonságos pénzügyi tervezet létrehozását, amely egyéb pénzügyi eszközöket is magában foglal (Európai Beruházási Bank, strukturális alapok).
A „Kutatási potenciál” és a „Tudás régiói” tevékenységek, amelyek egyesítik a tudományos kapacitásokat a régiók között, nem hozták meg a várt eredményt (különösen a konvergenciarégiókban), mivel ezek is forráshiányban szenvednek. A strukturális alapok hatékonyabb és célzottabb felhasználása lehetővé tehetné a tudományos és technológiai kiválósági szint növelését az Unióban.
A finanszírozás új rendszere elsősorban a kutatás és a társadalom közötti európai partnerség létesítését támogatja.
Az Európai Parlament és a Tanács 743/2008/EK határozata (2008. július 9.) a több tagállam által indított, a kutatást és fejlesztést végző kis- és középvállalkozások támogatását célzó kutatási és fejlesztési programban történő közösségi részvételről [Hivatalos Lap L 201., 2008.7.30.]. Az Eurostars program azokat a kkv-kat támogatja, amelyek kutatási és fejlesztési (K+F) tevékenységet folytatnak. Ez a program az EK-Szerződés 169. cikkén alapul, amely a Közösségnek a K+F programban való részvételével foglalkozik, amelyet több tagállammal együtt valósít meg. Az Eurostars célkitűzése a nemzeti kutatási és innovációs programok összehangolása egy olyan közös program létrehozása érdekében, amelyet magukban foglalnak a tudományos, igazgatási és pénzügyi területek, és amely hozzájárul az Európai Kutatási Térség valóra váltásához.
Az Eurostars az Eureka és a kutatási és technológiafejlesztési hetedik keretprogram (Kapacitások) közös programja.
A programot a tagállamok, egyéb részt vevő harmadik országok és a Közösség társfinanszírozza. A Közösség pénzügyi hozzájárulása 100 millió EUR-ig terjed, míg a 22 uniós tagállam és a 7. kutatási és fejlesztési keretprogramhoz társult 5 ország ezt összesen 300 millió EUR-val egészíti ki. A magánszektorból származó finanszírozás eléri a 400 millió EUR-t. A kutatási téren tevékenykedő európai kkv-k javára fordítandó teljes összeg tehát hat év alatt 800 millió EUR.
Utolsó frissítés: 30.05.2010