A lisszaboni stratégia megvalósítását célzó kohéziós politika (2007–2013)
A Bizottság áttekintést nyújt a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti kohéziós politikai stratégiákról és programokról. Ismerteti, hogy az erre az időszakra előirányzott 347 milliárd EUR nagy részét a lisszaboni stratégia prioritásaira, azaz a tudásalapú gazdaságra, a kutatásra, a fejlesztésre és az innovációra, a humántőkére és a vállalkozásfejlesztésre fordítják majd.
JOGI AKTUS
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2007. december 11.) – „A tagállamok és a régiók az EU kohéziós politikája segítségével valósítják meg a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégiát 2007 és 2013 között” [COM(2007) 798 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
ÖSSZEFOGLALÓ
A Bizottság alapozó áttekintést nyújt a reform utáni kohéziós politikához kapcsolódó új stratégiákra és programokra vonatkozó tárgyalások eredményeiről. Azt vizsgálja, milyen szerepet játszhatnak ezek a megújult lisszaboni stratégiában.
Ez a közlemény annak a csomagnak a részét képezi, amely meghatározza, mit kell tennie az Európai Uniónak 2008 és 2011 között a lisszaboni célkitűzések megvalósítása érdekében, valamint értékeli a stratégia célkitűzéseinek megvalósítása terén a 2005–2007 közötti időszakban elért haladást.
A Lisszaboni folyamat súlypontja: a kohéziós politika
2006. évi reformja óta a kohéziós politika elsősorban a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó lisszaboni stratégia prioritásainak megvalósítására törekszik, amelyek: az Európai Unió vonzóvá tétele a beruházások és a munka szempontjából, az innováció, a vállalkozói készség és a tudásalapú gazdaság kibontakozásának ösztönzése, valamint több és jobb munkahely megteremtése.
A kohéziós politika reformja lehetővé tette a hatáskörök fokozott átruházását a helyi és regionális partnerek szintjére, a helyi és regionális ismeretek és források összevonását, valamint a körülményeket figyelembe vevő helyi és regionális stratégiák kialakítását.
A lisszaboni célkitűzések elérése további erőfeszítéseket kíván, ugyanakkor figyelembe kell venni az egyes országokat jellemző egyedi sajátosságokat és nehézségeket. Ennek megfelelően a tagállamoknak segítséget kell nyújtaniuk az e célkitűzések megvalósítását célzó intézkedésekhez, valamint a nemzeti reformprogramokban foglalt strukturális reformokhoz.
A lisszaboni prioritások előtérbe helyezése
A 2007–2013 közötti időszakra a kohéziós politika teljes költségvetésének összege 347 milliárd EUR, amelyet mintegy 160 milliárd EUR összegű nemzeti köz- és magánszférabeli finanszírozás egészít ki. A források körülbelül 80%-át a „konvergencia” célkitűzés alá tartozó régiók számára különítik el, és e pénzeszközök 65%-a a lisszaboni stratégia célkitűzéseit szolgálja. A „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés keretében a régiók a kohéziós politikai támogatás 16%-ából gazdálkodhatnak, amelynek 82%-át a lisszaboni stratégiával kapcsolatos intézkedésekre fordítják.
Az erőfeszítéseket a lisszaboni stratégia következő négy prioritási területére összpontosítják:
Befektetés a tudásba és az innovációba
A kohéziós programok 85 milliárd EUR-t fordítanak a tudást és az innovációt előmozdító beruházásokra, elsősorban a vállalkozások innovációs kapacitásának javítására (49,5 milliárd EUR) és a szakértelem fejlesztésére; technológiák terjesztésére, használatára és tervezésére; vállalkozásindításra, valamint a rugalmasabb munkaerő elősegítésére.
Ezen a területen fontos a létező kiválósági központok hasznosítása, a nemzeti és regionális kapacitás megerősítése, magánbefektetések mozgósítása és a meglévő potenciál eredményesebb felhasználása. Ez a világszínvonalú infrastrukturális feltételek, laboratóriumok és eszközök új generációjának megteremtését célzó közös fellépéssel valósítható meg.
Az üzleti potenciál felszabadítása
A kohéziós politika támogatja a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) a humántőke-beruházások, a hatékony irányítási rendszerek bevezetése, a vállalkozásbarát környezet megteremtése, a gazdasági változásokra való felkészülés és a bürokrácia csökkentése terén.
A kkv-k a 2007–2013 közötti időszakban közel 19 milliárd EUR-t kapnak, hogy növelhessék versenyképességüket, és kijuthassanak a nemzetközi piacra. A JEREMIE és JESSICA elnevezésű kezdeményezéseknek köszönhetően, amelyek célja, hogy a régiókban javítsák az innovatív pénzügyi tervezési termékek elérhetőségét, a kkv-k további forrásokhoz juthatnak.
A mikrohitel támogatása terén elfogadták a foglalkoztatás és a társadalmi integráció elősegítését célzó JASMINE elnevezésű kezdeményezést. Ezenkívül a Bizottság közleményt adott ki, amely iránymutatást nyújt a kohéziós politika, a kutatási keretprogramok és a versenyképességi és innovációs program közötti együttműködésről.
A foglalkoztathatóság javítása a rugalmas biztonságon keresztül
A 2007–2013 közötti időszakban a kohéziós politika a rugalmas biztonság számos elemét fogja támogatni mintegy 50 milliárd EUR összegben. Az új programok célja a foglalkoztathatóság erősítése a rugalmas biztonságon keresztül azáltal, hogy a vállalkozásokat támogatják abban, hogy humánerőforrás-stratégiákat és produktívabb foglalkoztatási eszközöket dolgozzanak ki, valamint megkönnyítsék a szerkezetátalakításból származó átmeneti időszakot.
A munkaerő-piaci, oktatási és képzési politikák biztosítják a munkaerőpiacon szükséges kompetenciák és képesítések megszerzését. Az oktatási és képzési rendszerek reformjára elkülönített támogatás növekedni fog (25,3 milliárd EUR).
Az energiaforrások jobb kezelése
Az új programok nagyobb hangsúlyt fektetnek az energiaforrások kezelésének javítására és a hatékonyabb és integráltabb uniós energiapolitika kialakítására. A 2000–2006 közötti időszakhoz viszonyítva a megújuló energiaforrásokba és az energiahatékonyságba való beruházások a konvergencia-célkitűzések keretében ötször magasabbak, a regionális versenyképességi és foglalkoztatási célkitűzések keretében pedig hétszer magasabbak lesznek.
Az ajánlások és prioritások megvalósítása
A lisszaboni célkitűzések megvalósítását célzó befektetések a kérdések széles skáláját érintik, amelyeknek összetett volta nehézséget jelenthet a tagállamok számára. E nehézségek leküzdése érdekében 51 milliárd EUR-t fordítanak olyan programokra, amelyek célja a környezetvédelem, a kockázatmegelőzés és a növekedés közötti szinergiák erősítése.
A megfelelő közlekedési hálózat a gazdasági fejlődés elengedhetetlen feltétele. E tekintetben elsőbbséget élvez a transzeurópai hálózatok (TEN-T) fejlesztése, amelyhez 38 milliárd EUR összegű költségvetést biztosítanak. A TEN-T hozzáférhetőségét javító, valamint a környezeti szempontból fenntarthatóbb közlekedési rendszerek elősegítését célzó projektekre 34 milliárd EUR-t fordítanak.
Mintegy 3,6 milliárd EUR-t juttatnak a közigazgatásoknak és a szolgálatoknak korszerűsítésre, valamint hatékony szakpolitikák kialakítására és végrehajtására. A JASPERS technikai segítségnyújtási eszköz segíteni fogja az új tagállamokat uniós támogatásra irányuló kiváló minőségű projektek megvalósításában.
A partnerségek elősegítése
Általánosságban megfelelő a nemzeti reformprogramok végrehajtásának összehangolásáért felelős érdekelt felek, valamint a kohéziós politikával kapcsolatos stratégiák és programok kidolgozását végzők közötti együttműködés. Ott, ahol az együttműködés még javítható, erre törekedni kell.
Valamennyi érdekelt fél között intenzív együttműködést kell kialakítani a kohéziós politikai programok kidolgozása és végrehajtása során. A kohéziós politikába egyaránt beletartoznak a „vertikális” partnerek (a Közösség, a nemzeti, regionális és helyi hatóságok), valamint a „horizontális” érintett felek (a vállalkozások képviselői, szakszervezetek, nem kormányzati szervezetek).
A kohéziós politika lisszaboni folyamatban elért eredményeinek értékelése és nyomon követése
Rendszeres jelentések készülnek arról, hogy a kohéziós politika miként járul hozzá a növekedés és foglalkoztatás célkitűzéséhez, ezáltal lehetővé teszik a két terület kölcsönös ellenőrzését, valamint a nemzeti reformprogramok és a kohéziós politikai programok összehangolt irányítását.
A tagállamok évente jelentést tesznek az egyes programoknak nyújtott támogatásokról, valamint 2009-ben és 2012-ben további jelentést nyújtanak be, amely arról tájékoztat, hogy a kohéziós politika miként járul hozzá a lisszaboni menetrendhez.
Ezt követően a Bizottság 2010-ben és 2013-ban jelentést készít a nemzeti hozzájárulásokról, amelyben megvizsgálja, szükséges-e a programokat a jelentkező új kihívásokhoz igazítani.
KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2008. május 14.) a 2007–2013-as programozási időszakra vonatkozó kohéziós politikai stratégiákról és programokról folytatott tárgyalások eredményeiről [COM(2008) 301 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]. A tagállamokkal folytatott tárgyalásokat (DE) (EN) (FR) követően a Bizottság ismerteti a kohéziós politika 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó programozási prioritásait. A lisszaboni stratégia célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a konvergencia, a versenyképesség és a területi együttműködés célkitűzése számára elkülönített pénzügyi források az innovációt, a kutatást, a készségeket és a humántőkét támogatják.
A regionális és ágazati stratégiákat az új kihívásokhoz igazították. Ennek megfelelően a beruházásoknak elő kell mozdítaniuk az európai vállalkozások világpiaci versenyképességét, megkönnyítve piacra jutásukat és segítve őket abban, hogy szembenézzenek a szerkezetátalakításokkal. A társadalom elöregedése és az európai társadalmat jellemző demográfiai változások szükségessé teszik többek között a munkaerő-piaci részvétel növelését és a munkavállalók készségeinek javítását. A kohéziós politika különösen támogatja a migránsok beilleszkedését, valamint a megkülönböztetés, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet. A programok a fenntartható fejlődéssel, az éghajlatváltozással és az energiapolitikával összefüggő célok megvalósítása érdekében hozzájárulnak az új környezeti szolgáltatások és új készségek fejlesztéséhez, valamint támogatják az infrastruktúrákat.
Az alapok decentralizált irányítása elengedhetetlen feltétele a programok hatékony működésének. A stratégiák kidolgozása során a hatóságok és a civil társadalom között létrejövő különböző szintű partnerségek ezenfelül elősegítik, hogy a beruházások jobban illeszkedjenek a helyi és regionális körülményekhez. Mindemellett a korábbi programozási időszakokból származó bevált gyakorlatok cseréje hatékonyabbá teszi a közforrások felhasználását.
E bevált gyakorlatok terjesztése közösségi kezdeményezések, elsősorban a „Régiók a gazdasági változásért (EN) (FR)” elnevezésű új kezdeményezés és a területi együttműködés célkitűzése keretében történik.
Utolsó frissítés: 03.03.2009