Fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE-k)

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

999/2001/EK rendelet – egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról

MI A RENDELET CÉLJA?

• A rendelet a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE-k)* megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályokat határozza meg az Európai Unióban (EU).
• Az állatok és állati eredetű termékek előállítására, forgalomba hozatalára és – bizonyos esetekben – kivitelére vonatkozik.

FŐBB PONTOK

Az Európai Bizottság az uniós tagállamokat vagy azok régióit különböző kategóriákba rangsorolja a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmával (BSE-vel) összefüggő kockázatok mértéke szerint:

• 1. szint: elhanyagolható kockázat
• 2. szint: ellenőrzött kockázat
• 3. szint: meghatározatlan kockázat.

Az uniós országoknak a BSE- és a surlókór-fertőzöttségre gyanús állatok ellenőrzésére szolgáló szűrővizsgálatot is magában foglaló ellenőrzési programot kell életbe léptetniük. Az ellenőrzésen kívül levágás utáni gyors szűrővizsgálat végzése is kötelező.

Sem a gyanús, sem a gazdaságban található többi állat nem vihető ki a gazdaságból, amíg a vizsgálat eredményei rendelkezésre nem állnak. Amennyiben az állatok feltehetőleg valahol máshol fertőződhettek meg, a többi érintett gazdaság is ellenőrzés alá vonható.

A következő intézkedések lépnek életbe, amennyiben egy klasszikus BSE-esetet hatóságilag megállapítanak:

• A betegség eredetével és az esetlegesen érintett valamennyi állattal vagy termékkel kapcsolatos vizsgálat indítása.
• Az érintett gazdaság hatósági ellenőrzés alá helyezése. A fertőzésre gyanús állatok (és állati eredetű termékek) gazdaságból kifelé és oda befelé irányuló forgalmának engedélyhez kötése.
• A kockázatosnak minősített szarvasmarhák leölése és teljes megsemmisítése. A juhokra és a kecskékre eltérő szabályok vonatkoznak.

Haladéktalanul kárpótlást kell nyújtani az állatok és állati eredetű termékek megsemmisítése következtében fellépő kárért.

Kockázatcsökkentő intézkedések

• Állati fehérjét tilos kérődzők takarmányozására használni, a nem kérődzőkből származó vagy kérődzők nyersbőréből és irhájából származó hidrolizált fehérjék, a nem kérődzőkből származó zselatin és kollagén, valamint a tojás, tojástermékek, tej, tejtermékek, kolosztrum kivételével.
• Kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét (PAP) vagy kérődzőkből származó vértermékeket tilos haszonállatok (a nyérchez hasonló húsevő prémes állatok kivételével) takarmányozására használni.
• Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2015. évi (rovar PAP), 2018. évi (sertés és baromfi PAP), valamint 2020. évi (kérődzőkből származó kollagén és zselatin) kedvező szakvéleményei alapján az (EU) 2021/1372 rendelete 2021. augusztus 17-től hatályon kívül helyezett bizonyos, már nem indokolt tilalmakat. Azóta a következők engedélyezettek:
  • nem kérődző haszonállatok (sertések és baromfi) kérődzőkből származó kollagénnel és zselatinnal történő takarmányozása;
  • sertések baromfi PAP-pal, valamint baromfik sertés PAP-pal történő takarmányozása;
  • sertések rovar PAP-pal történő takarmányozása.
• A különleges fertőzésveszélyt jelentő anyagokat el kell távolítani a vágott testekből, az elhanyagolható BSE-kockázatot mutató térségekben is. Az ellenőrzött vagy meghatározatlan kockázatot mutató térségekben a szarvasmarha-, juh- és kecskefélék csontjai nem használhatók fel mechanikai úton kinyert hús előállítására. Bizonyos testrészekre, így a fejhúsra és a nyelvre egyedi eljárások vonatkoznak.
• A kivitelre, illetve behozatalra szánt állatoknak egészségügyi bizonyítvánnyal kell rendelkezniük. Az EU-n kívüli országokból származó behozatalra hasonló szabályok vonatkoznak, kivéve az elhanyagolható kockázatú országok esetében.

Az előállítást és az ellenőrzést végző dolgozóknak a TSE-vel kapcsolatos alapképzésben kell részesülniük.

Az egységes tudományos elemzés és a megbízható eredmények biztosítása céljából európai referencialaboratóriumokat kell kijelölni.

Az uniós tagállamok biztosítják a TSE-fertőzöttségre gyanús valamennyi állat bejelentését a hatóságoknál, valamint az ilyen esetekről egymást és a Bizottságot is rendszeres időközönként tájékoztatják. Ezen túlmenően a szabályok betartásának ellenőrzése céljából gyakori hatósági ellenőrzéseket kell tartaniuk.

A szabályoktól való esetleges eltérések az új tudományos ismeretek tükrözése céljából engedélyezhetők.

A 999/2001/EK rendelet módosításai

• A rendeletet számos alkalommal módosították, főként a mellékletek kiigazítása céljából. Ezeket a változásokat beépítették a rendelet egységes szerkezetbe foglalt változatába.
• Az (EU) 2017/625 módosító rendelet összehangoltabb és egységesebb megközelítést vezet be az agrár-élelmiszerláncot érintő hatósági ellenőrzések és végrehajtási intézkedések tekintetében, ezen túlmenően pedig megerősíti a kockázatalapú ellenőrzések elvét (lásd az összefoglalót). A módosító rendelet törölte a 999/2001/EK rendelet (a referencialaboratóriumokra vonatkozó) 19. cikkét és (a helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó) 21. cikkét valamint a X. melléklet A. és B. (referencialaboratóriumokat érintő) fejezeteit, továbbá szabályokat állapított meg az uniós referencialaboratóriumok és referenciaközpontok kijelölésére és feladataira vonatkozóan.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

A rendelet 2001. július 1. óta hatályos.

HÁTTÉR

• A TSE-k (köztük a BSE és a surlókór) elleni védekezés (Európai Bizottság)
• Biológiai biztonság (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendelete (2001. május 22.) egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 147., 2001.5.31., 1–40. o.)

A 999/2001/EK módosító rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – A 2. TSE-ütemterv – Stratégiai dokumentum 2010–2015-re a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak tekintetében (COM(2010) 384 végleges, 2010. július 16.)

A Bizottság 2007/453/EK határozata (2007. június 29.) a tagállamok vagy harmadik országok, illetve ezek valamelyik régiója BSE-státusának meghatározásáról a szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalma előfordulási kockázata alapján (HL L 172., 2007.6.30., 84–86. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság közleménye: TSE-ütemterv (COM(2005) 322 végleges, 2005. július 15.)

A Bizottság 2002/1003/EK határozata (2002. december 18.) a juhfajták prionfehérje-genotípusainak felmérésével kapcsolatos minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 349., 2002.12.24., 105–107. o.)

utolsó frissítés 01.01.2023