A villamos energia belső piaca

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2009/72/EK irányelv – a villamos energia uniós piacára vonatkozó szabályok

ÖSSZEFOGLALÓ

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

FŐBB PONTOK

Az ágazat szervezésére vonatkozó szabályok

Az ágazat szervezésére vonatkozó szabályok célja, hogy versenyképes, biztonságos és környezeti szempontból fenntartható villamosenergia-piac alakuljon ki.

Az uniós országok a villamosenergia-ágazatban működő vállalkozások számára közszolgáltatási kötelezettségeket írhatnak elő, amelyek a biztonságra, az ellátás biztonságára, a szolgáltatás, folyamatosságára, minőségére, árára, valamint a környezetvédelemre és az energiahatékonyságra vonatkoznak.

Az uniós országoknak gondoskodniuk kell arról, hogy minden fogyasztó jogosult legyen a villamosenergia-kereskedő megválasztására, valamint arra, hogy ha kereskedőt kíván váltani, azt három héten belül – az üzemeltető segítségével – nehézségek nélkül tehesse meg. Ezenkívül azt is biztosítaniuk kell, hogy a fogyasztók megkapják a vonatkozó fogyasztási adatokat.

A villamosenergia-kereskedők kötelesek a következőkről tájékoztatni a végső fogyasztókat:

Az uniós országoknak független mechanizmusokat kell életbe léptetniük (például energiaügyi ombudsman hivatalt vagy fogyasztói szervet létrehozni) a panaszok vagy jogviták hatékony kezelése érdekében.

Az uniós országok mindemellett az ellátás biztonságának figyelemmel kíséréséről is kötelesek gondoskodni. Műszaki biztonsági követelményeket kell megállapítaniuk nemzeti piacuk egy vagy több regionális szinten történő integrációjának a biztosítása érdekében. Ezenkívül a nemzeti szabályozó hatóságoknak együtt kell működniük az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével a szabályozási keretek régiók közötti összeegyeztethetőségének a biztosítása érdekében.

Termelés

Új termelői kapacitások létesítésére vonatkozóan az uniós országok kritériumokat határoznak meg területükön – többek között – a következő szempontok figyelembevétele mellett:

Az átviteli rendszer üzemeltetése

2012. március 3-tól kezdődően az uniós országoknak szét kellett választaniuk az átviteli rendszereket és az átvitelirendszer-üzemeltetőket.

A vállalkozásokat az átvitelirendszer-üzemeltetőként történő hivatalos kijelölést megelőzően először tanúsítani kell. Az Európai Unió hivatalos Lapjában közzé kell tenni az uniós országok által kijelölt átvitelirendszer-üzemeltetők listáját.

Az átvitelirendszer-üzemeltetők feladatai elsősorban a következők:

Az elosztó rendszerek üzemeltetése

Az uniós országok elosztórendszer-üzemeltetőket jelölnek ki, vagy ezt írják elő azon vállalkozások számára, amelyek elosztó rendszerek tulajdonosai, illetve azokért felelősek.

Az elosztórendszer-üzemeltetők feladatai elsősorban a következők:

Az uniós országok zárt elosztó rendszereket is létrehozhatnak, hogy földrajzilag behatárolt ipari, kereskedelmi vagy megosztott szolgáltatású helyszínek számára szolgáltassanak villamos energiát.

A számvitel szétválasztása és átláthatósága

Az uniós országoknak és a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak – meghatározott adatok bizalmas jellegének a megőrzése mellett – joguk van betekinteni a villamosenergia-ipari vállalkozások számvitelébe.

A villamosenergia-ipari vállalkozásoknak külön elszámolást kell vezetniük az átviteli és elosztási tevékenységekről.

A rendszerhez való hozzáférés szervezése

Az uniós országoknak olyan rendszert kell létrehozniuk, amelyben harmadik felek hozzáférhetnek az átviteli és elosztó rendszerekhez. Az e rendszer szerinti tarifákat közzé kell tenni.

Az uniós országoknak azokat a követelményeket is meg kell határozni, amelyek alapján területükön a közvetlen vezetékek építésére – objektív és megkülönböztetéstől mentes alapon – az engedélyeket megadják.

Nemzeti szabályozó hatóságok

Az uniós országoknak – nemzeti szintű – szabályozó hatóságot kell kijelölniük. E hatóságnak függetlennek kell lennie, hatáskörét pedig részrehajlás nélkül kell gyakorolnia. Fő feladatai elsősorban a következők:

Kiskereskedelmi piacok

A szerződéses feltételekkel, a fogyasztókkal szembeni kötelezettségekkel, az adatcsere- és az elszámolási szabályokkal, az adatok tulajdonával és a mérési felelősséggel összefüggő felelősségi köröket meg kell határozni.

A nem háztartási fogyasztók egyidejűleg több kereskedővel is szerződhetnek.

Eltérést megállapító intézkedések

Váratlan piaci válság esetén, illetve, ha valaki biztonsága veszélyeztetve van, az adott uniós ország megteheti a szükséges óvintézkedéseket. Eltérésre akkor is lehetőség van, ha üzemeltetési probléma merül fel valamely elszigetelt rendszerben.

A 2009/72/EK irányelv hatályon kívül helyezte a 2003/54/EK irányelvet 2011. március 3 -tól.

Intelligens mérés – fejlődés napjainkig

2012-ben az Európai Bizottság elfogadta a 2012/148/EU ajánlást. Ez a következők tekintetében fogalmazott meg részletes ajánlásokat:

A 2009/72/EK irányelvnek megfelelően az uniós országok 2012-ben jelentést nyújtottak be a Bizottsághoz az intelligens mérőberendezések üzembe helyezésével kapcsolatos költség-haszon elemzéseik eredményeiről. E teljesítményértékelési gyakorlat eredményei egy 2014-es bizottsági jelentésben jelentek meg.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZEN IRÁNYELV?

Az irányelv 2009. szeptember 3-tól hatályos. Az uniós országoknak 2011. március 3 -ig kellett átültetni nemzeti jogukba.

HÁTTÉR

További információkért lásd az Európai Bizottság piaci jogszabályokról szóló honlapját.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 55–93. o.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság 2012/148/EU ajánlása (2012. március 9.) az intelligens fogyasztásmérő rendszerek bevezetésének előkészítéséről (HL L 73., 2012.3.13., 9–22. o.)

A Bizottság jelentése: Az intelligens fogyasztásmérés megvalósításának értékelése az EU-27-ben, különös tekintettel a villamos energiára (COM(2014) 356 final, 2014.6.17.)

utolsó frissítés 08.05.2016