Kivételes kereskedelmi intézkedések az EU stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő országok és területek számára

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

1215/2009/EK rendelet az EU stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országokra és területekre vonatkozóan kivételes kereskedelmi intézkedések bevezetéséről

MI A RENDELET CÉLJA?

A Nyugat-Balkán (Albánia, Bosznia és Hercegovina, Koszovó*, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia) kivételes kereskedelmi intézkedésekben részesülnek az EU-ba irányuló behozatalukra. Ezek az országok és területek részei a stabilizációs és társulási folyamatnak.
A nyugat-balkáni országokkal kötött kétoldalú megállapodások értelmében szinte minden, ezekből az országokból és területekről származó termék már korlátlan vámmentes hozzáféréssel rendelkezik az uniós piachoz.
A rendelet további kereskedelmi kedvezményeket biztosít néhány, a régióból származó mezőgazdasági termékre (gyümölcsök, zöldségek és bor). Az eredetileg 2010. december 31-ig érvényes intézkedéseket kiterjesztették 2020. december 31-ig, a 2015/2423/EU rendelettel, amely módosítja az 1215/2009/EK rendeletet.

Kereskedelmi kedvezmények

A Nyugat-Balkánról származó és az EU Kombinált Nómenklatúrájának * 7. és 8. fejezetében tárgyalt termékek (gyümölcs és zöldség) az EU-ba importálhatók vámfizetés*, illetve az azonos hatású díjak és mennyiségi korlátozások* vagy azokkal azonos hatású intézkedések nélkül. A kivételes kedvezmények tartalmaznak továbbá egy globális, 30 000 hl-es borkontingenst, amelyet bármely ország vagy terület használhat, amennyiben a jelen kétoldalú megállapodás szerinti saját, nemzeti kontingense az EU-val már kimerült.

A jogosultság feltételei

Ahhoz, hogy egy ország vagy terület kereskedelmi kedvezményben részesüljön, a következő feltételeket kell teljesítenie:

megfelelés a származó termék fogalmának, amit a 952/2013/EU rendelet írt elő az EU Vámkódexében – a termékeknek teljes egészében feldolgozottnak kell lenniük vagy elegendő feldolgozáson kellett átmenniük abban az országban vagy területen;
vállalni kell, hogy az EU-ból importált termékekre vonatkozó adók vagy korlátozások szintjét nem növelik;
küzdenek a csalás ellen, az EU-val folytatott igazgatási együttműködés eszközeivel;
nem vesznek részt az emberi jogok súlyos és rendszeres megsértésében, ideértve az alapvető munkavállalói jogokat, és tiszteletben tartják a demokrácia és a jogállamiság elveit.

A kedvezményezetteknek részt kell venniük a hatékony gazdasági reformokban, valamint a stabilizációs és társulási folyamatban érdekelt más országokkal való együttműködésben, különösen a regionális szabadkereskedelmi övezet létrehozása révén.

Az Európai Bizottság javasolhatja, hogy a kereskedelmi kedvezményeket teljes egészében vagy részben függesszék fel, ha egy ország vagy terület nem teljesíti kötelezettségeit.

Az 1308/2013/EU rendelet határozza meg a vámkontingensek * végrehajtásához szükséges folyamatokat a mezőgazdasági termékek vonatkozásában. Jelenleg a rendszer a friss szőlőből készült, 15 térfogatszázalékot nem meghaladó borra érvényes, a habzóbor kivételével, amely mentes a 30 000 hl-es, a különféle nyugat-balkáni országok és területek által megosztott kontingens alól. Ennek a kontingensnek az országonkénti részarányát mindegyikük számára rögzítették a borról szóló jegyzőkönyvekben, amikor a stabilizációs és társulási megállapodást aláírták az EU-val.

A Bizottság hozhat védintézkedéseket, ha a mezőgazdasági termékek behozatala súlyos zavart okoz az EU belső piacán.

MIKORTÓL HATÁLYOS A RENDELET?

A rendelet 2010. január 4. óta hatályos. Az 1215/2009/EK rendelet kodifikálja a 2007/2000/EK rendeletet és annak későbbi módosításait.

HÁTTÉR

További információk:

Fokozott uniós elkötelezettség a Nyugat-Balkánnal szemben (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

Kombinált Nómenklatúra: az áruk osztályozásának eszköze annak meghatározására, hogy milyen vámtételt alkalmazzanak és hogyan kezeljék az árukat a statisztika és más uniós szabályok céljaira.

Vám: olyan illeték, amely az importált termék árát megváltoztatja, megnevezésétől vagy annak technikájától függetlenül, ami az áruk szabad mozgásának korlátozását eredményezi.

Mennyiségi korlátozás: bármely olyan kereskedelmi szabályozás, amely a behozatalt korlátozó hatással jár mennyiség vagy érték szempontjából (pl. importkvóta).

Vámkontingens: olyan kereskedelmi intézkedés, amely lehetővé teszi az importált termékekre általában fizetett vámok teljes vagy részleges felfüggesztését egy adott időszakban vagy korlátozott volumenben.

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács 1215/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országokra és területekre vonatkozóan kivételes kereskedelmi intézkedések bevezetéséről (kodifikált változat) (HL L 328., 2009.12.15., 1–9. o.)

Az 1215/2009/EK rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság (EU) 2017/1464 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. június 2.) az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Koszovó* közötti stabilizációs és társulási megállapodás hatálybalépése miatt az 1215/2009/EK tanácsi rendelet Koszovónak nyújtott kereskedelmi engedmények tekintetében történő módosításáról (HL L 209., 2017.8.12., 1–4. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671–854. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (átdolgozás) (HL L 269., 2013.10.10., 1–101. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1–675. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

*Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

utolsó frissítés 01.02.2019