Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés (2010–2018)

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Állásfoglalás az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről

MI AZ ÁLLÁSFOGLALÁS CÉLJA?

Meghatározza az uniós országok között az ifjúságpolitika terén folytatott együttműködés megújított keretét a 2010–2018 közötti időszakra vonatkozóan. A 2002-ben a 2002–2009 közötti időszakra elfogadott első keretre épül.

FŐBB PONTOK

E megújított keretnek, vagyis az EU ifjúsági stratégiájának a fő célja az együttműködés és a már életbe léptetett intézkedések hatékonyságának a javítása, valamint további előnyök kínálása a fiatalok számára az Európai Unióban.

E stratégia elsősorban a következő 2 célkitűzés köré épül:

• több és egyenlő esély biztosítása a fiatalok számára az oktatásban és a munkaerő-piacon;
• a fiatalok aktív társadalmi részvételre való ösztönzése.

E célkitűzéseket a következőképpen kell elérni: párbeszéd előmozdítása a fiatalok és a döntéshozók között az aktív polgári szerepvállalás fokozása, a társadalmi beilleszkedés megerősítése és a fiatalok uniós politika alakulásában való részvételének a biztosítása érdekében.

Ebből a célból a fiatalokat megcélzó specifikus kezdeményezéseket és az ifjúság szélesebb körű figyelembevételére irányuló kezdeményezéseket ösztönzik a következő 8 területen:

• oktatás és képzés;
• foglalkoztatás és vállalkozói tevékenység;
• egészség és jólét;
• a fiatalok részvétele az EU demokratikus folyamatában és a társadalomban egy specifikus uniós strukturált párbeszéd keretében;
• önkéntes tevékenységek;
• társadalmi befogadás;
• az ifjúság és a világ, ahol az intézkedések a fiatalok abban való támogatására irányulnak, hogy az EU-n kívül is bevonódjanak, illetve fokozottabban részt vegyenek az éghajlatváltozáshoz, a nemzetközi együttműködéshez és az emberi jogokhoz hasonló területeken;
• kreativitás és kultúra.

Az uniós országok és az Európai Bizottság szerepe

Az állásfoglalás olyan intézkedések elfogadására hívja fel az Európai Bizottságot és az uniós országokat, amelyek hozzájárulnak az ifjúsági stratégia céljainak eléréséhez. E területeken az intézkedéseket nyitott koordinációs módszer révén kell alkalmazni, amely az uniós országok politikai kötelezettségvállalását és speciális munkamódszerek alkalmazását írja elő.

Az EU ifjúsági stratégiájának fő végrehajtási eszközei a következők:

• egymástól való tanulás az uniós országok között;
• igazolt tényeken alapuló ifjúságpolitika;
• nyomon követés és jelentés;
• párbeszéd a fiatalokkal;valamint
• az Erasmus+ programhoz hasonló uniós programok mobilizálása.

Ezenkívül az EU ifjúsági stratégiája az ifjúság ügyeinek a fiatalok életét befolyásoló más szakpolitikai területeken való kellő figyelembevételére is ösztönöz, mint például a fiatalok foglalkoztatása (ideértve az ifjúsági garancia programot) és a társadalmi befogadás (a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni uniós platform) terén.

HÁTTÉR

További információkért lásd:

• Ifjúsági portál (Európai Bizottság)
• Uniós ifjúsági stratégia (Európai Bizottság)
• Uniós ifjúsági jelentés (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács állásfoglalása (2009. november 27.) az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről (2010–2018) (HL C 311., 2009.12.19., 1–11. o.).

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás a 2016–2018-as időszakra szóló uniós ifjúsági munkatervről (HL C 417., 2015.12.15., 1–9. o.)

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2014. május 20-án elfogadott állásfoglalás a fiatalok társadalmi befogadására is kiterjedő strukturált párbeszéd folyamatának áttekintéséről (HL C 183., 2014.6.14., 1–4. o.).

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2014. május 20-án elfogadott állásfoglalás a 2014–2015-ös időszakra szóló uniós ifjúsági munkatervről (HL C 183., 2014.6.14., 5–11. o.).

utolsó frissítés 23.11.2017