Az EU és a Nemzetközi Büntetőbíróság (Büntetőbíróság) közötti megállapodás

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

2006/313/KKBP határozat a Nemzetközi Büntetőbíróság és az Európai Unió közötti együttműködési és segítségnyújtási megállapodás megkötéséről

Megállapodás a Nemzetközi Büntetőbíróság és az Európai Unió közötti együttműködésről és segítségnyújtásról

2011/168/KKBP határozat a Nemzetközi Büntetőbíróságról

MI A HATÁROZATOK ÉS A MEGÁLLAPODÁS CÉLJA?

FŐBB PONTOK

Az EU Tanácsa és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felelős az EU és az uniós országok 2011/168/KKBP határozat 2–5. cikkeinek végrehajtása érdekében hozott intézkedéseinek koordinálásáért, különösen a következő 3 kérdés tekintetében:

Az egyetemes támogatottság növelése

A Büntetőbíróság függetlenségének garantálása

A Büntetőbíróság függetlenségének garantálása érdekében az EU és az uniós országok:

Hatékony működés támogatása

Cselekvési terv

A 2011/168/KKBP határozat nyomán készült cselekvési terv a következőkre összpontosít:

HATÁLYBALÉPÉS

A megállapodás 2006. május 1-jén lépett hatályba.

HÁTTÉR

A Büntetőbíróság a világ első és egyetlen állandó nemzetközi büntetőbírósága, amelynek székhelye Hágában (Hollandia) található. A Büntetőbíróság kivizsgálja és – indokolt esetben – kihallgatja azokat a személyeket, akiket a nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekményekkel vádolnak: népirtás*, háborús bűncselekmények*, emberiség elleni bűncselekmények* és az agresszió bűntette*. A Büntetőbíróságot a 2002. július 1-jén hatályba lépett Római Statútum hozta létre és szabályozza, amelyet azóta valamennyi uniós ország ratifikált.

KULCSFOGALMAK

Kiegészítő jelleg: ebben a szövegkörnyezetben azt az elvet jelenti, amelynek értelmében a Nemzetközi Büntetőbírósághoz csak végső esetben lehet fordulni, vagyis a Büntetőbíróság kizárólag a nemzeti bíróságok sikertelensége esetén folytathat nyomozást és eljárást.
Népirtás: valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával elkövetett cselekmények.
Háborús bűncselekmények: a nemzetközi humanitárius jogot (pl. a Genfi Egyezményeket) sértő cselekedetek. Idetartozik például a hadifoglyokkal való rossz bánásmód, a túszok meggyilkolása vagy települések szándékos megsemmisítése.
Emberiség elleni bűncselekmény: a polgári lakosságra irányuló széles körű és szisztematikus támadás részeként, a támadás ismeretében elkövetett cselekedetek.
Az agresszió bűntette: olyan, természetében, súlyosságában és fokát tekintve agresszív cselekmény állami politikai vagy katonai akció felett hatékony ellenőrzés gyakorlására vagy irányítására alkalmas helyzetben lévő személy által történő kitervelése, előkészítése, kezdeményezése vagy végrehajtása, amely az ENSZ Alapokmányának súlyos megsértését jelenti.

FŐ DOKUMENTUMOK

A Tanács 2006/313/KKBP határozata (2006. április 10.) a Nemzetközi Büntetőbíróság és az Európai Unió közötti együttműködési és segítségnyújtási megállapodás megkötéséről (HL L 115., 2006.4.28., 49. o.)

Megállapodás a Nemzetközi Büntetőbíróság és az Európai Unió közötti együttműködésről és segítségnyújtásról (HL L 115., 2006.4.28., 50–56. o.)

A Tanács 2011/168/KKBP határozata (2011. március 21.) a Nemzetközi Büntetőbíróságról és a 2003/444/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről (HL L 76., 2011.3.22., 56–58. o.)

utolsó frissítés 15.05.2020