Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó uniós állami támogatási szabályok reformja

A közlemény célja, hogy elindítsa a vitát az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó állami támogatási csomag közelgő felülvizsgálatáról.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2011. március 23.) az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó uniós állami támogatási szabályok reformja [COM(2011) 146 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Háttér

Elérkezett az idő az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó állami támogatási szabályokról szóló csomag felülvizsgálatára. A hatályos csomag 2005-ben elfogadott intézkedéseket tartalmaz, különösen az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló határozatot és az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló keretszabályt, amelyekben a Bizottság egyértelműsítette az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 106. és 107. – állami támogatásokra vonatkozó – cikkének alkalmazását az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokért nyújtott ellentételezésekre.

„Az egységes piaci intézkedéscsomag felé” című közleményében a Bizottság vállalta, hogy 2011-ig közleményt bocsát ki és intézkedéseket fogad el az általános érdekű szolgáltatásokkal kapcsolatban. A Bizottság hangsúlyozta, hogy az EU-nak és a tagállamoknak ügyelniük kell arra, hogy a közszolgáltatások könnyebben működtethetők legyenek az erre alkalmas szinten, megfeleljenek a finanszírozás világos szabályainak, kiváló minőségűek legyenek, és mindenkihez eljussanak. Az EU versenyjogi szabályai az általános érdekű szolgáltatások közül csak a gazdasági jellegűekre alkalmazandók.

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó állami támogatási szabályok felülvizsgálata

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó állami támogatási szabályok javasolt reformjának átfogó célkitűzése, hogy fokozza az általános gazdasági érdekű szolgáltatások hozzájárulását az EU-nak a gazdasági válságból való kilábalásához. Az uniós országoknak bizonyos szolgáltatásokat elérhető feltételek mellett kell biztosítaniuk a lakosság részére (pl. kórházak, oktatás, szociális szolgáltatások, hírközlés és szállítás).

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló határozat és az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló keretszabály előírásai értelmében a Bizottság széles körű konzultációt folytatott. Ennek többek között része volt, hogy jelentéstételre kérte fel az uniós országokat az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló hatályos csomag alkalmazásáról, valamint hogy nyilvános konzultációt kezdeményezett. A konzultációs folyamat általános megállapítása szerint az érintettek örömmel fogadták az általános gazdasági érdekű szolgáltatások hatályos csomagjának bevezetését, és a meglevő jogi eszközök kedvezően járultak hozzá a jogbiztonsággal kapcsolatos általános célkitűzéshez. A konzultáció ugyanakkor rámutatott arra is, hogy e téren javulásra, különösen egyértelműbb, egyszerűbb, arányosabb és hatékonyabb eszközökre van szükség, hogy biztosítható legyen a szabályok egyszerűbb alkalmazása. E célok elérése érdekében a Bizottság szándéka, hogy az eltervezett reformot két alapelvre, az egyértelműsítésre, valamint a diverzifikált és arányos megközelítésre alapozza.

A világosabb értelmezés megteremtése érdekében a Bizottság fontolóra veszi, hogy további iránymutatást nyújtson az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó állami támogatási szabályok alapvető kérdésköreivel kapcsolatban. Az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) meghatározott és a Bíróság által értelmezett fogalmak tekintetében a Bizottság szerepe arra korlátozódik, hogy iránymutatást nyújtson a tekintetben, hogyan értelmezi az EUMSZ-t és az ítélkezési gyakorlatot. A Bizottság többek között a következő kérdésekben tervezi iránymutatás nyújtását:

• a gazdasági és a nem gazdasági jellegű tevékenységek közötti, állami támogatási szabályok szerinti különbségtétel, és bizonyos szereplők vállalkozásnak minősítése;
• az állami támogatási szabályok szerinti azon korlátok, amelyek között az uniós országok egy gazdasági tevékenységet általános gazdasági érdekű szolgáltatásként határoznak meg;
• azok a feltételek, amelyek mellett a helyi szinten nyújtott bizonyos általános gazdasági érdekű szolgáltatásokért nyújtott ellentételezés érinti az uniós országok közötti kereskedelmet, és emiatt az állami támogatási szabályok hatálya alá esik;
• azok a követelmények, amelyeket a nemzeti hatóságoknak az állami támogatási szabályoknak megfelelően követniük kell egy vállalkozás általános gazdasági érdekű szolgáltatás ellátásával való megbízásakor;
• azok a feltételek, amelyek mellett az általános gazdasági érdekű szolgáltatás ellentételezése nem tartalmaz állami támogatást, mert a közbeszerzési eljárás keretében azt az ajánlattevőt választják ki, aki a közösség számára a szolgáltatást a legkisebb költséggel képes nyújtani, vagy azért, mert a kiszámlázott költségek megfelelnek egy hatékony és „jól vezetett” vállalkozás költségeinek (e két lehetőség a Bíróság által az Altmark-ügyben hozott ítéletből vezethető le);
• hogyan közelíthető egymáshoz az állami támogatási szabályok és a közbeszerzési szabályok alkalmazása;
• a csomag és az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó más ágazatspecifikus szabályok közötti kölcsönhatás.

Már az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló hatályos csomag is különböző szintű vizsgálatokat ír elő. A diverzifikált és arányos megközelítés révén a Bizottságnak az a szándéka, hogy még nagyobb mértékben tegyen különbséget a különféle szolgáltatástípusok között attól függően, hogy az ezekben az ágazatokban nyújtott állami támogatás milyen mértékben fenyeget a verseny torzításával. Ennek elemei:

• az állami támogatásra vonatkozó szabályok egyszerűsítése a helyi közösségek által megszervezett, bizonyos jellegű közszolgáltatások tekintetében, amelyek finanszírozási szerkezete és céljai sajátosak, valamint amelyek csak kis mértékben érintik az Unión belüli kereskedelmet;
• a közszolgáltatási kötelezettséggel megbízott nagyméretű kereskedelmi szolgáltatók hatékony működésére helyezett hangsúly, a feladatért nyújtott ellentételezésben figyelembe véve az általános gazdasági érdekű szolgáltatást ellátó szolgáltató hatékonyságát és minőségi színvonalát.

Utolsó frissítés: 18.08.2011