Szociális fejlődés a globalizáció összefüggésében
Az Európai Unió kész a globalizáció keretében megvalósuló társadalmi fejlődés támogatására. Az Európai Bizottság szorgalmazza a nemzetközileg elfogadott alapvető munkaügyi normák támogatását, valamint a piacirányítás és a szociális kormányzás közötti egyensúly fejlesztését.
JOGI AKTUS
Communication from the Commission to the Council, the European Parliament and the Economic and Social Committee - Promoting core Labour Standards and Improving Social governance in the context of globalisation [COM(2001) 416 final – not published in the Official Journal] (A Bizottság közleménye (2001. július 18.) a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak – „Az alapvető munkaügyi normák és a szociális kormányzás javítása a globalizáció összefüggésében” [COM(2001) 416 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
ÖSSZEFOGLALÓ
A polgárok egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy globális szinten a társadalmi irányításnál gyorsabban fejlődött a piacirányítás, aminek következtében kiegyensúlyozatlanná váltak a társadalmi és gazdasági szabályok, illetve szerkezetek.
Abból a célból, hogy egy méltányos globális gazdasági rendszer megvalósításában részt vegyen, az Európai Unió bemutat egy, a társadalmi fejlődést és az alapvető munkaügyi normák globális szintű támogatására irányuló stratégiát.
A globalizáció és a nemzetközi munkanormák előmozdítása közötti kapcsolat igen összetett. A kereskedelem és a befektetések valós hatással vannak a társadalmi fejlődésre, általánosabb értelemben véve pedig magára a fenntartható fejlődésre is. A stratégia hatékonyságának biztosításához globális megközelítésre van szükség.
A Tanács 1999 októberi, a kereskedelemmel és munkával kapcsolatos megközelítésével összhangban a Bizottság a nemzetközileg elfogadott alapvető munkaügyi normák (az egyesülés szabadsága és a kollektív tárgyalás jogának tényleges elismerése, a kényszer-vagy kötelező munka valamennyi formájának megszüntetése, a gyermekmunka hatékony eltörlése, a munka és foglalkozás alapján történő megkülönböztetés megszüntetése) egyetemességének a megerősítését indítványozza. A Bizottság emlékeztet arra is, hogy támogatja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (ILO), illetve annak más nemzetközi szervezetekkel, különös tekintettel a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) való együttműködését. Emellett megerősíti az alapvető munkaügyi normákra protekcionista vagy szankciós célból hivatkozó intézkedések elutasítását.
A Bizottság egyrészt a már meglévő eszközök használatát és megerősítését, másrészt intézkedések és eszközök elfogadását szorgalmazza az alapvető munkaügyi normák különböző tevékenységi területeken való egyetemes alkalmazásának elősegítésére úgy európai, mint nemzetközi szinten.
Nemzetközi szintű stratégia
Az Unió megerősíti az ILO központi szerepét az alapvető munkaügyi normák előmozdításában és megerősíti az ILO eszközei hatékonysága javításának szükségességét. Ennek megfelelően az Unió különösen az ellenőrzési folyamatok nagyobb nyilvánosságát, a hatékonyabb nyomon követést és a lényegesebb technikai segítségnyújtást támogatja. Ugyanígy szükségesnek tűnik az alapvető munkaügyi normák tiszteletben tartásának előmozdítását bátorító új mechanizmusok, illetve a nemzeti szociálpolitikák rendszeres felülvizsgálatára szolgáló mechanizmusok kialakításának a megvitatása.
Az Unió emellett szorgalmazza a fejlődést szolgáló nemzetközi szervezeteken (ILO, WTO) belül nemzetközi szinten zajló viták és eszmecserék elindítását. Az ilyen párbeszédek lehetővé tennék egyrészt a kereskedelemnek a társadalmi fejlődéshez való hozzájárulását hatékonyan erősítő politikák beazonosítását, másrészt a politikák egyfajta összhangjának a biztosítását.
Európai szintű stratégia
Az Unió javasolja, hogy az alapvető munkaügyi normákat az általános preferenciarendszeren (GSP-n) keresztül támogassák. A GSP megkönnyíti a közösségi piacokhoz való hozzáférést azon fejlődő országok számára, amelyek hatékonyan alkalmazzák az alapvető munkaügyi normákat, és emellett további kereskedelmi kedvezményekben is részesíti ezeket az országokat. Az Unió ezért a GSP-t vonzóbbá és átláthatóbbá kívánja tenni. A GSP alapját ki kellene terjeszteni az 1998-as ILO nyilatkozatban megfogalmazott négy alapvető munkaügyi normára, melynek eredményeképpen ideiglenesen megvonható lenne a GSP alapú támogatás abban az esetben, ha súlyosan és rendszeresen megsértik e normák valamelyikét. Az Unió más országokat is arra szeretne ösztönözni, hogy hasonló jellegű szociális ösztönző rendszereket fogadjanak el.
Az Unió jobban hangsúlyozni fogja az alapvető munkaügyi normákat az globális fejlesztési politikájában. A Cotonoui Megállapodás keretei között alkalmazott megközelítéshez hasonlóan a jövőbeni kereskedelmi és együttműködési megállapodásokba is be fognak építeni a társadalmi fejlődést és az alapvető munkaügyi normák előmozdítását célzó konkrét szabályokat.
A fenntartható fejlődésre gyakorolt hatások felbecslésének eredményét fel fogják használni fogják a jövőbeni kereskedelmi tárgyalások és megállapodások során.
Önkéntes magánkezdeményezések
A Bizottság ismét megerősíti a vállalkozásoknak a globális munkaerőpiacon tanúsított, szociálisan felelős magatartásának fontosságát. Ahogyan azt az Unió már a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról szóló zöld könyvében is hangsúlyozta, az átláthatóság és a hatékonyság érdekében szükséges biztosítani a magatartási kódexek tartalmát és a szociális címkézés összhangját, illetve azt, hogy mindezek közös alapvető normákon, más szóval az ILO normákon alapuljanak. Az ENSZ ezért 2000-ben elindította a „Global compact” (Globális megállapodás) elnevezésű kezdeményezését, amellyel arra ösztönzi a magánvállalkozásokat, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez és saját céges gyakorlatukba építsék be a tisztességes munka alapelveit.
Háttér
Az 1995-ben Koppenhágában megrendezett Társadalmi Fejlődési Világtalálkozó, valamint az alapvető munkajogokról és munkaügyi alapelvekről szóló, 1998-as ILO nyilatkozat az alapvető munkaügyi normák egyetemességének széles körű elfogadásához vezettek. A WTO szintén szerepet vállalt e normák alkalmazásának előmozdításában a globalizáció, a kereskedelem és a társadalmi fejlődés közötti kapcsolat elemzése révén. Ugyanakkor egyértelműen megállapításra került, hogy ezeknek a normáknak a tiszteletben tartására hivatkozva nem lehet protekcionista és szankció-alapú intézkedéseket hozni. A nemzetközi közösség erőfeszítéseit mindezek ellenére tovább kell folytatni.
KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK
Az ILO Globalizáció Szociális Dimenziójának Világbizottsága (WCSDG) 2004. február 24-i jelentése: Méltányos globalizáció – lehetőségek megteremtése mindenki számára.
A Globalizáció Szociális Dimenziójának Világbizottsága jelzi, hogy a globalizáció még változhat és változnia is kell. A Világbizottság véleménye szerint olyan tisztességes globalizáció kialakítására van szükség, amelyből nem zárnak ki senkit. A három, a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenziót összefüggéseikben vizsgáló megközelítés, valamint a nemzetközi és nemzeti szintű hatékonyabb kormányzás bevezetése is hozzájárulhatnak a globalizáció hatékonyabb kezeléséhez.
Az Európai Bizottság, amely tevékenyen részt vett a Világbizottság munkájában, belefoglalja ezt a gondolatot az Európai Unió külső és belső politikáiba is.
A Külkapcsolatok Tanácsának 2003. július 21-i következtetései az alapvető munkaügyi normák előmozdításával foglalkozó bizottsági közleménnyel kapcsolatban [a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]
A Tanács támogatja a Bizottságnak a társadalmi fejlődés nemzetközi szinten való előmozdítása érdekében folytatott tevékenységét. Kiemel továbbá néhány elsődleges feladatot, amelyekre az intézkedéseknek koncentrálniuk kell:
Utolsó frissítés: 15.05.2007