Hatékonyság és igazságosság az uniós oktatási és képzési rendszerekben

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

MI A KÖZLEMÉNY ÉS A SZERZŐDÉSI CIKKEK CÉLJA?

A közlemény célja, hogy hangsúlyozza a hatékonyság* és igazságosság* fontosságát az uniós oktatási és képzési rendszerekben, valamint megállapítja, hogy ezek hosszabb távon kritikus fontosságúak a versenyképesség és a társadalmi kohézió fejlesztése szempontjából. Javító reformokat sürget, és körvonalazza az uniós országok által foganatosítandó intézkedéseket.
Az EUMSZ 9. cikkének célja annak biztosítása, hogy az uniós szakpolitikák és tevékenységek előmozdítsák a magas szintű foglalkoztatást, megfelelő szociális védelmet, szociális párbeszédet, oktatást, képzést és az emberi egészség védelmét.
Az EUMSZ 165. cikke áttekinti, hogy az EU a tagországok közötti együttműködés ösztönzésével hogyan járulhat hozzá a minőségi oktatás kidolgozásához. Az alábbiak teljes mértékű tiszteletben tartása mellett támogathatja és kiegészítheti azok intézkedéseit:
- az oktatási programok tartalmáért és az oktatási rendszerek szervezéséért vállalt felelősségük, valamint
- a kulturális és nyelvi sokszínűség.

FŐBB PONTOK

Az oktatási és képzési szakpolitikák jelentős pozitív hatást gyakorolhatnak a gazdasági és társadalmi eredményekre, ugyanakkor az oktatás és képzés terén tapasztalt egyenlőtlenségek sok rejtett költséggel is együtt járnak: ilyen például az adóbevételek elmaradása, az egészségügyi szolgáltatások iránti igény megnövekedése, valamint a bűnözésből eredő költségek megnövekedése. Az ilyen költségeket csökkentő szakpolitikák egyszerre biztosítanak az igazságosságból és a hatékonyságból származó előnyöket.
Az uniós országok a rendszer reformjára vonatkozó döntéshozatal során, a hatékonyság mellett az igazságosságot is szem előtt tartva maximalizálhatják a saját oktatási és képzési rendszereikből származó megtérülést. Szakpolitikákat kell kidolgozniuk a folyamatos élethosszig tartó tanulásra vonatkozóan, ami helyi és nemzeti szinten egyaránt hosszú távú tervezhetőséget tesz lehetővé a kiadási prioritások meghatározása során.

Iskola-előkészítő oktatás:a korai életkorban való tanulás előtérbe helyezése

A gyermekek eredményessége és társadalmi beilleszkedése szempontjából az iskola-előkészítő oktatás eredményezi a legnagyobb megtérülést. Az uniós országoknak többet kellene fordítaniuk az iskola-előkészítő oktatásra, hiszen ez képez alapot a továbbtanulás, az iskolai lemorzsolódás megelőzése, valamint az eredmények igazságossága és az általános képzettségi szintek növelése számára. A korai tanulásba eszközölt beruházások hiánya miatt jóval magasabbá válnak a későbbi javító kiadások, ami kevésbé költséghatékony, és többek között azzal jár, hogy többet kell költeni a bűnözés visszaszorítására, az egészségügy javítására, a munkanélküliség csökkentésére és egyéb szociális szakpolitikákra.
A tanulásra, valamint a személyes és szociális kompetenciákra koncentráló programok általában az egyének egész életére vonatkozóan jobb eredményeket és nagyobb dominóhatást váltanak ki, ugyanakkor elengedhetetlen a szülők bevonása. Számos uniós országban növelni kell a speciálisan képzett iskola-előkészítő tanárok számát.

Általános és középiskolai oktatás: az alapoktatás minőségének javítása mindenki számára

Az oktatási és képzési rendszereknek kell biztosítaniuk azt az alapoktatást és azokat a kulcskompetenciákat, amelyekre mindenkinek szüksége van. Ez azonban különösen fontos egyes hátrányos helyzetben lévő csoportok számára, valamint azokon a helyeken, ahol az uniós országok nagyobb számú bevándorlóról és etnikai kisebbségekről gondoskodnak.
A legtöbb kutatás azt mutatja, hogy a tanulók kisebb kortól történő differenciálása* rontja a társadalmi-gazdasági háttérnek az iskolai végzettségre gyakorolt hatásait, és hosszú távon nem hatékony. Ha a differenciálást a felsőbb középiskolai szinten végzik el és megadják az iskolatípusok közötti átjárás lehetőségét, enyhíthető az elkülönítés, valamint a hatékonyság csökkentése nélkül előmozdítható az igazságosság.
Az intézmények helyi autonómiájának központi ellenőrzési rendszerekkel való ötvözése javíthatja a tanulók teljesítményét, azonban teljes mértékben biztosítani kell az igazságosság iránti elkötelezettséget.
Az igazságosság és a hatékonyság elősegítése szempontjából azon tanárok szakmai színvonala, tapasztalata és motivációja jelenti a legfontosabb tényezőket, akik kulcsfontosságú szerepet játszanak a leghátrányosabb helyzetű tanulók integrációjának biztosításában. Prioritás lenne olyan eljárás kidolgozása a tanárok felvételére, amely biztosítja, hogy a hátrányos helyzetű tanulók magas színvonalú oktatásban részesüljenek.

Felsőoktatás: a befektetés javítása és a hallgatók körének bővítése

Az ingyenes felsőoktatás nem feltétlenül garantálja az igazságosságot. A hatékonyság és az igazságosság erősítése érdekében a tagállamoknak megfelelő feltételeket és ösztönzőket kell létrehozniuk, hogy növeljék a felsőoktatásba történő befektetés mértékét mind közpénzekből, mind magánforrásokból – beleértve adott esetben a hátrányos helyzetűek támogatására irányuló pénzügyi intézkedésekkel összekapcsolt tandíjakat is.
A felsőoktatási intézményeknek bővíteniük kell kínálatukat és differenciáltabb ösztönzőket kell bevezetniük, hogy eleget tudjanak tenni az egyre szerteágazóbb társadalmi és gazdasági szükségleteknek.
Az uniós országoknak a szakoktatás terén olyan világos és szerteágazó tanulási utakat kell kialakítaniuk, amelyek mind a további tanulást, mind pedig a munkába állást lehetővé teszik. Emellett javítaniuk kell a munkanélkülieknek és a hátrányos helyzetű tanulóknak szóló államilag finanszírozott képzési programokat.

Az Európai Unió intézkedései

Egyértelműen az uniós országoknak van a legnagyobb szerepük e kihívások leküzdésében, miközben az EU biztosítja, hogy a különféle oktatási és képzési rendszerek nyerhessenek abból, hogy megosztják egymással a bevált módszereket, különösen az iskola-előkészítő oktatás terén.
Az élethosszig tartó tanulási program új készségek átadása és az európai munkaerőpiachoz való alkalmazkodás elősegítése által egyének millióinak mobilitását támogatja majd, a strukturális alapokat az oktatási és képzési kínálat fejlesztését célzó reformok és projektek céljából használva.

HÁTTÉR

A hatékonyság és az igazságosság központi szerepet játszanak az EU növekedést és munkahelyteremtést előmozdító intézkedései, például a Lisszaboni program és az újabb, Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek teljesítésében.

KULCSFOGALMAK

Hatékonyság: egy folyamat bemenete és eredménye közötti kapcsolat. A rendszerek akkor hatékonyak, ha a bemenet a legjobb eredményhez vezet. Az oktatási rendszerek a hatékonyságot általában a teszt- és vizsgaeredmények, míg a tágabb értelemben vett társadalmi és gazdasági összefüggésben az egyéni és a társadalmi megtérülési ráták segítségével mérik.

Igazságosság: az egyének milyen mértékben tudják saját javukra fordítani az oktatás és a képzés kínálta előnyöket, azaz a lehetőségeket, a képzésekhez való hozzáférést, a bánásmódot és az elért eredményeket. A méltányos oktatási rendszerek biztosítják, hogy az egyének elért eredményei ne függjenek a társadalmi-gazdasági háttértől és más, iskolai hátrányt okozó tényezőktől, azaz a nemtől, etnikai kisebbségi hovatartozástól, fogyatékosságtól és a regionális egyenlőtlenségektől, valamint figyelembe veszik az egyének tanulási szükségleteit.

Differenciálás: a tanulóknak a képességeik alapján 13 éves koruk előtt elkülönített iskolatípusokba való besorolása. Bár ez nem feltétlenül jelenti az általános oktatás és a szakmai képzés közötti választást, a gyakorlatban azonban sok esetben ez tapasztalható. E fogalommeghatározás nem foglalja magában a belső differenciálást, amely a tanmenetnek ugyanazon iskolán belül a tanulók különböző csoportjaihoz való, képességalapú hozzáigazítását jelenti.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Első rész – Alapelvek – II. cím – Általánosan alkalmazandó rendelkezések – 9. cikk (HL C 202., 2016.6.7., 53. o.)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Harmadik rész – Az Unió belső politikái és tevékenységei – XII. cím – Oktatás, szakképzés, ifjúság és sport – 165. cikk (az EKSz. korábbi 149. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 120–121. o.)

A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – Hatékonyság és igazságosság az európai oktatási és képzési rendszerekben (COM(2006) 481 végleges, 2006.9.8.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Tanács és a Bizottság 2015. évi közös jelentése az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének végrehajtásáról (Oktatás és képzés 2020) – Az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés új prioritásai (HL C 417., 2015.12.15., 25–35. o.)

A Tanács következtetései a koragyermekkori nevelésről és gondozásról: hogy minden gyermek szilárdan megalapozhassa jövőjét (HL C 175., 2011.6.15., 8–10. o.)

A Bizottság közleménye – Koragyermekkori nevelés és gondozás: Hogy minden gyermek szilárdan megalapozhassa jövőjét (COM(2011) 66 végleges, 2011.2.17.)

Az Európai Parlament állásfoglalása (2007. szeptember 27.) az európai oktatási és képzési rendszerek hatékonyságáról és igazságosságáról (HL C 219E., 2008.8.28., 300–306. o.)

Régiók Bizottsága vélemény – Hatékonyság és igazságosság az európai oktatási és képzési rendszerekben és az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere (HL C 146., 2007.6.30., 77–84. o.)

utolsó frissítés 22.03.2018