Az egész életen át tartó tanulás programja, 2007–2013

Az Európai Unió sok polgárral lép közvetlenül kapcsolatba oktatási és képzési programjain keresztül. Az egész életen át tartó tanulás program általános célja, hogy a lisszaboni stratégia célkitűzéseivel összhangban hozzájáruljon a Közösség mint fejlett, tudásalapú társadalom fejlődéséhez. A tagállamok intézkedéseinek támogatásával és kiegészítésével elő kívánja segíteni a Közösségen belüli oktatási és képzési rendszerek közötti kölcsönös cserét, együttműködést és mobilitást, hogy e rendszerek a minőség tekintetében az egész világ számára referenciaértékké válhassanak.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 1720/2006/EK határozata (2006. november 15.) az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról [Hivatalos Lap L 327., 2006.11.24.] [lásd a módosító jogszabályokat].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az egész életen át tartó tanulás terén 2007 és 2013 között létrehozandó cselekvési program célkitűzése, hogy kialakítsa és elősegítse a kölcsönös cserét, együttműködést és mobilitást annak érdekében, hogy a lisszaboni stratégia értelmében az oktatási és képzési rendszerek az egész világ számára színvonalas referenciaértékké válhassanak. A cselekvési program ezáltal hozzájárul a Közösség mint fenntartható gazdasági fejlődéssel, több és jobb munkahellyel és nagyobb fokú társadalmi kohézióval rendelkező, fejlett, tudásalapú társadalom fejlesztéséhez.

Ezen általános cél elérése érdekében, az Unió területén megvalósítandó egész életen át tartó tanulás jegyében, a program külön célkitűzései a következők:

• hozzájárulni az egész életen át tartó minőségi tanulás fejlesztéséhez, és támogatni a magas teljesítmény elérését, az innovációt és az európai dimenziót e terület rendszereiben és gyakorlataiban;
• támogatni az egész életen át tartó tanulás európai térségének létrejöttét;
• segíteni az egész életen át tartó tanuláshoz rendelkezésre álló lehetőségek minőségének, vonzerejének és hozzáférhetőségének javítását;
• megerősíteni az egész életen át tartó tanulás hozzájárulását a társadalmi kohézióhoz, az aktív állampolgársághoz, a kultúrák közötti párbeszédhez, a nemek egyenjogúságához és az egyéni kiteljesedéshez;
• segíteni a kreativitás, versenyképesség, foglalkoztathatóság előmozdítását, valamint a vállalkozói szellem erősítését;
• hozzájárulni valamennyi korosztály fokozott részvételéhez az egész életen át tartó tanulásban, beleértve a különleges nevelési igényűeket és a hátrányos helyzetűeket is;
• támogatni a nyelvtanulást és a nyelvi sokszínűséget;
• támogatni az ikt-alapú erőforrások fejlesztését;
• megerősíteni az egész életen át tartó tanulás szerepét az európai állampolgárság tudatának megteremtésében az európai értékek, valamint a más népek és kultúrák iránti tolerancia és tisztelet révén;
• támogatni az együttműködést a minőségbiztosítás terén az oktatás és képzés valamennyi ágazatában;
• az oktatás és képzés minőségének javítása érdekében ösztönözni az eredmények, az innovatív termékek és folyamatok legmegfelelőbb felhasználását, és kicserélni a helyes gyakorlatokat.

Ebben a vonatkozásban az uniós politikákkal való összhang és kiegészítő jelleg a cselekvési program megvalósításának alapvető feltétele. A programnak támogatnia kell az Unió horizontális politikáit azáltal, hogy gondoskodik a különleges nevelési igényű tanulókról, és segíti a többségi oktatásba és képzésbe való integrációjuk előmozdítását. Támogatnia kell továbbá a férfiak és nők közötti egyenlőség megteremtését, valamint a rasszizmus, az előítéletek és az idegengyűlölet elleni harc eszközeként a kulturális és nyelvi sokszínűség és a multikulturalizmus megismertetését.

A program megvalósítása során biztosítani kell az Oktatás és képzés 2010 munkaprogrammal, a növekedés és foglalkoztatás elősegítését célzó partnerség és egyéb politikák részeként elfogadott integrált foglalkoztatási és a növekedési iránymutatásokkal, valamint a kultúra, az ifjúságpolitika és a vállalkozások terén végrehajtott intézkedésekkel való összhangot és kiegészítő jelleget. Az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop), az Európai Képzési Alapítvány (ETF) és a Szakképzéssel foglalkozó tanácsadó bizottság szintén segítségül hívható és/vagy tájékoztatható a hatásköréhez kapcsolódó területeken.

A fenti célkitűzések elérése érdekében a program támogatja a következő tevékenységeket:

• az egész életen át tartó tanulásban részt vevők mobilitása;
• kétoldalú és többoldalú partnerségek;
• egyoldalú, nemzeti vagy többnemzeti projektek, beleértve azokat, amelyek az innováció transznacionális átadása révén elősegítik az oktatási és képzési rendszerek minőségének javítását;
• többoldalú hálózatok;
• az egész életen át tartó tanulás terén megvalósított politikákkal és rendszerekkel, valamint azok összetevőivel kapcsolatos tanulmányok és felmérések;
• működési támogatás az intézmények és szervezetek egyes működési és igazgatási költségeihez;
• kapcsolódó intézkedések, vagyis a program célkitűzéseit elősegítő egyéb kezdeményezések;
• ezen tevékenységekre vonatkozó előkészítő intézkedések;
• események (szemináriumok, kollokviumok vagy találkozók) szervezése, amelyek elősegítik a program, illetve a tájékoztatási, publikációs, figyelemfelkeltő és terjesztési intézkedések végrehajtását, valamint a program ellenőrzését és értékelését.

A programban a tagállamokon kívül részt vehetnek az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) azon országai, amelyek az Európai Gazdasági Térség tagjai (Izland, Liechtenstein és Norvégia), a Svájci Államszövetség országai, valamint a Nyugat-Balkán tagjelölt és potenciális tagjelölt országai is a Közösségi programokban való részvételükre vonatkozó szabályokkal és megállapodásokkal összhangban.

Ezenkívül a Bizottság együttműködésre léphet harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel is, például az Európa Tanáccsal vagy az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével (UNESCO).

A program kedvezményezettjei:

• tanulók, hallgatók, szakképzésben részt vevők és felnőtt tanulók;
• az oktatási személyzet tagjai;
• a munkaerőpiacon jelen lévő személyek;
• a program keretében tanulási lehetőségeket biztosító intézmények és szervezetek;
• a rendszerekért és politikákért felelős személyek és szervek helyi, regionális és nemzeti szinten;
• vállalkozások, szociális partnerek és azok szervezetei minden szinten, beleértve a kereskedelmi szervezeteket és a kereskedelmi és iparkamarákat;
• orientációs, tanácsadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervek;
• a résztvevők, szülők és tanárok szövetségei;
• kutatóközpontok és szervek;
• nonprofit szervezetek, önkéntes testületek és nem kormányzati szervezetek (NGO-k).

A programot a Bizottság és a nemzeti irodák közösen irányítják. E tekintetben a nemzeti irodák felelősségi körébe tartozhat bizonyos típusú projektek kiválasztása, valamint a személyek mobilitásának, illetve a kétoldalú és többoldalú partnerség vagy az egyoldalú és nemzeti projektek megvalósításának elősegítése.

Az uniós tagállamok képviselőiből létrejött irányítóbizottság nyújt segítséget a Bizottságnak a program megvalósításában. A végrehajtási intézkedéseket komitológiai határozatban kell elfogadni az irányítási eljárásoknak megfelelően. A Bizottság a csak a bizonyos támogatások odaítélésével kapcsolatos határozatok meghozatalához nem veszi igénybe az irányítóbizottság segítségét. A közösségi szintű szociális párbeszéd megteremtése, valamint a cselekvési program megvalósításába való szorosabb bevonása érdekében a szociális partnerek megfigyelőként vehetnek részt az irányítóbizottság munkájában a szakoktatással és szakképzéssel kapcsolatos ügyekben.

A program végrehajtására szolgáló pénzügyi keret 6,97 milliárd euró a program teljes időtartamára. Az ágazati programok (lásd az alábbiakban) számára elkülönített minimális összegek arányos eloszlása a következőképpen alakul: 13% a Comenius, 40% az Erasmus, 25% a Leonardo da Vinci és 4% a Grundtvig program számára.

A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben rendszeresen ellenőrzi és értékeli az integrált program végrehajtását. A tagállamoknak jelentéseket kell benyújtaniuk a Bizottság számára: az egyik jelentést legkésőbb 2010. június 30-ig kell benyújtani a program megvalósításával kapcsolatban, a másikat pedig 2015. június 30-ig kell elkészíteni a program hatásainak értékeléséről.

A Bizottság legkésőbb 2011. március 31-ig időközi értékelő jelentést készít az elért eredményekről, valamint a program megvalósításának minőségi és mennyiségi szempontjairól, 2011. december 31-ig közleményt tesz közzé a program folytatásáról, valamint 2016. március 31-ig utólagos értékelő jelentést készít.

ÁGAZATI PROGRAMOK

A cselekvési program hat alprogramból áll, amelyek közül négy ágazati program. Valamennyi alprogram szerkezeti felépítése azonos, és a résztvevők tanítási és tanulási igényeire, valamint az érintett ágazatokban az oktatást és képzést nyújtó vagy támogató intézményekre és szervezetekre irányul. Az intézkedések kiterjednek a mobilitásra, a nyelvtanulásra és az új technológiák elsajátítására.

Comenius

A program a felső középfokú oktatás végével bezárólag az iskola-előkészítő és az iskolai oktatásban részt vevők tanítási és tanulási igényeire, valamint az ilyen oktatást nyújtó intézményekre és szervezetekre irányul.

Két fő célkitűzése a következő:

• az európai kulturális sokszínűség megismerésének és megértésének fejlesztése a fiatalok és az oktatási személyzet körében;
• a fiatalok segítése a személyes fejlődésükhöz, jövőbeli foglalkoztatásukhoz és aktív európai polgárságukhoz szükséges alapvető életvezetési készségek és ismeretek elsajátításában.

Ezzel összefüggésben a program a következő operatív célkitűzések elérésére törekszik:

• a mobilitás minőségének javítása és a mobilitásban részt vevők számának növelése;
• a különböző tagállamok iskolái közötti partnerségek minőségének javítása és mennyiségének növelése olyan mértékben, hogy a program időtartama alatt legalább hárommillió tanuló részt vegyen közös oktatási tevékenységben;
• az idegen nyelvek tanulásának ösztönzése;
• az ikt-alapú innovatív tartalom, szolgáltatások, pedagógiai módszerek és gyakorlatok fejlesztése;
• a tanárképzés minőségének és európai dimenziójának fokozása;
• a pedagógiai módszerek és az iskolavezetés fejlesztésének támogatása.

A Comenius program a következő tevékenységeket támogathatja:

• mobilitás, például a tanulók és a személyzet cseréje, az iskolákba történő mobilitás, a képzési kurzusok tanárok számára stb.;
• partnerségek, ilyenek például az iskolák között, a közös tanulási projektek kidolgozása céljából létrejövő „Comenius iskolai partnerségek”, vagy a „Comenius-Regio partnerségek”, amelyeket az iskolai oktatásért felelős intézmények a régiók közötti, különösen a határ menti régiók közötti együttműködés fejlesztése érdekében hoznak létre;
• többoldalú projektek a bevált gyakorlatok elterjesztésére és elősegítésére, a tapasztalatok cseréjére, illetve új képzések vagy tananyagok kidolgozására;
• többoldalú hálózatok, amelyek célja az oktatás fejlesztése, a bevált gyakorlatok és innováció elterjesztése, a partnerségek és projektek támogatása, valamint az igényfelmérés fejlesztése;
• kapcsolódó intézkedések.

A Comenius program költségvetésének legalább 80%-át a mobilitás és a partnerségek támogatására fordítják.

Erasmus

Az Erasmus program – a tanulmányok vagy a képesítés megszerzésének hosszától függetlenül, és a doktori tanulmányokat is beleértve – a formális felsőoktatásban és a felsőfokú szakoktatásban és -képzésben részt vevők tanítási és tanulási igényeire irányul. A korábbi programoktól eltérően a felsőfokú szakoktatás és szakképzés a Leonardo da Vinci program helyett az Erasmus program tevékenységi körébe tartozik.

Két fő célkitűzése a következő:

• az Európai Felsőoktatási Térség létrejöttének a támogatása;
• a felsőoktatásnak és a felsőfokú és egyéb felsőszintű szakképzésnek az innováció folyamatához való hozzájárulása megerősítése.

Ennek érdekében a program a következő operatív célkitűzések elérésére törekszik az alábbi területek javítása, megerősítése és fejlesztése érdekében:

• a mobilitás minőségének javítása és a mobilitásban részt vevők számának a növelése abból a célból, hogy 2012-ig hárommillió személy vegyen részt benne;
• a felsőoktatási intézmények közötti, illetve a felsőoktatási intézmények és a vállalkozások közötti együttműködés minőségének javítása és mennyiségének növelése;
• a megszerzett képesítések közötti átláthatóság és megfeleltethetőség fokozása;
• innovatív gyakorlatok fejlesztésének elősegítése, és azok országok közötti cseréje;
• az ikt-alapú innovatív tartalom, szolgáltatások, pedagógiai módszerek és gyakorlatok fejlesztése.

Az Erasmus program a következő tevékenységeket támogathatja:

• hallgatói mobilitás (tanulmányok, képzés vagy gyakorlat céljából történő elhelyezés), a felsőoktatási intézmények oktatói személyzetének vagy egyéb személyzetének, illetve a vállalkozások személyzetének mobilitása oktatásban vagy képzésben való részvétel céljából, többoldalú alapon szervezett Erasmus-intenzív programok, valamint a mobilitási intézkedések megfelelő minőségét biztosító hazai és a fogadó intézmények támogatása. A program költségvetésének legalább 80%-át a mobilitási intézkedések támogatására fordítják;
• többoldalú projektek, amelyek az innovációra, kísérletezésre és a helyes gyakorlat cseréjére összpontosítanak;
• felsőoktatási intézményekből álló konzorciumok által működtetett, egy tudományágat vagy egy több tudományágat átfogó területet képviselő többoldalú hálózatok („Erasmus tematikus hálózatok”);
• kapcsolódó intézkedések.

Leonardo da Vinci

A Leonardo da Vinci program a szakoktatás és -képzés felsőfokú oktatástól eltérő formáira irányul.

Fő célkitűzései a következők:

• az ismeretek, készségek és képesítések megszerzése és felhasználása céljából tartott képzéseken részt vevő személyek támogatása a személyes fejlődés, a munkavállalói esélyek és az európai munkaerőpiacon való érvényesülés megkönnyítése érdekében;
• a minőség javítása és az innováció támogatása;
• a szakoktatás és -képzés vonzóbbá tétele, valamint a mobilitás elősegítése.

Ennek érdekében a program a következő operatív célkitűzések elérésére törekszik az alábbi területek fejlesztése és megerősítése érdekében:

• az ezen a téren megvalósuló mobilitás, valamint a továbbképzések minőségének és mennyiségének javítása, a vállalkozásoknál végzett gyakorlatokat is beleértve, annak érdekében, hogy a gyakorlatok száma a program végére legalább évi 80 000-re emelkedjen;
• a különböző szereplők közötti együttműködés minőségének javítása és mennyiségének növelése;
• innovatív gyakorlatok fejlesztésének elősegítése, és azok országok közötti cseréje;
• a képesítések és a kompetenciák – köztük a nem formális és informális tanulással szerzettek – átláthatóságának és elismerésének javítása;
• nyelvtanulás;
• az ikt-alapú innovatív tartalom, szolgáltatások, pedagógiai módszerek és gyakorlatok fejlesztése.

A Leonardo da Vinci program a következő tevékenységeket támogathatja:

• mobilitás, beleértve az előkészítő intézkedéseket;
• partnerségek, amelyek a részt vevő szervezetek kölcsönös érdeklődésére számot tartó témákra összpontosítanak;
• többoldalú projektek, különösen a képzési rendszerek fejlesztésére irányulók, amelyek az innováció és a bevált gyakorlatok átadására és fejlesztésére összpontosítanak, a nemzeti igényekhez történő hozzáigazításuk céljából;
• szakértők és szervezetek tematikus hálózatai, amelyek munkája a szakmai oktatáshoz és képzéshez kapcsolódó sajátos kérdésekre irányul;
• kapcsolódó intézkedések.

A program költségvetésének legalább 60%-át a mobilitási és partnerségi intézkedések támogatására fordítják.

Grundtvig

A Grundtvig program kiterjed a felnőttoktatás valamennyi formájára.

Célkitűzései a következők:

• megfelelés az európai népesség elöregedése által felvetett oktatási kihívásoknak;
• a felnőttek számára az ismereteik és képességeik javításához vezető utak biztosításában nyújtott segítség.

A program operatív célkitűzései a következők:

• a mobilitás minőségének és hozzáférhetőségének javítása azzal a céllal, hogy a program végére évente 7000 ilyen személy mobilitása részesüljön támogatásban;
• az együttműködés minőségének javítása és mennyiségének növelése;
• a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett társadalmi csoportokból származó személyek – különösen az idősebbek és oktatást az alapfokú végzettség megszerzése nélkül elhagyók – segítése, és számukra alternatív lehetőségek keresése;
• az innovatív gyakorlatok fejlesztésének elősegítése, valamint azok országok közötti cseréje;
• az ikt-alapú innovatív tartalom, szolgáltatások, pedagógiai módszerek és gyakorlatok fejlesztésének támogatása;
• a pedagógiai módszerek és a felnőttoktatási szervezetek irányításának javítása.

A Grundtvig program a következő tevékenységeket támogathatja:

• személyek mobilitása, beleértve a megfelelő előkészítő intézkedéseket, a felügyeletet és a támogatást;
• „Grundtvig tanulási partnerségek”, amelyek a részt vevő szervezetek kölcsönös érdeklődésére számot tartó témákra összpontosítanak;
• többoldalú projektek, amelyek az innováció és a helyes gyakorlat fejlesztése és átadása révén a felnőttoktatási rendszerek javítására irányulnak;
• „Grundtvig hálózatok”, vagyis a szakértők és szervezetek tematikus hálózatai;
• kapcsolódó intézkedések.

A Grundtvig program költségvetésének legalább 55%-át a mobilitási és partnerségi intézkedések támogatására fordítják.

A transzverzális program

A transzverzális program főleg az ágazati programok által nem érintett tevékenységekre irányul.

Az egész életen át tartó tanulás programjának keretében négy kulcstevékenységet érint:

• szakpolitikai együttműködés és innováció;
• a nyelvtanulás támogatása;
• az ikt-alapú innovatív tartalom, szolgáltatások, pedagógiai módszerek és gyakorlatok fejlesztése;
• a program vagy a korábbi programok által támogatott intézkedések eredményeivel kapcsolatos információk terjesztése és felhasználása, valamint a bevált gyakorlatok cseréje.

A program fő célkitűzései a következők:

• a két vagy több ágazati alprogramot átfogó területeken folytatott európai együttműködés előmozdítása;
• a tagállamok oktatási és képzési rendszerei minőségének és átláthatóságának előmozdítása.

A program operatív célkitűzései a következők:

• az egész életen át tartó tanulás terén az európai szintű politikafejlesztés és együttműködés támogatása a lisszaboni folyamat és az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram, valamint a bolognai és koppenhágai folyamat és azok utódai összefüggésében;
• a politikafejlesztés alátámasztásához szükséges összehasonlítható adatok, statisztika és elemzés biztosítása, valamint a program célkitűzései és céljai irányába tett előrehaladás nyomon követése, és a különleges figyelmet igénylő területek meghatározása;
• a nyelvtanulás előmozdítása és a tagállamok nyelvi sokszínűségének támogatása;
• az ikt-alapú innovatív tartalom, szolgáltatások, pedagógiai módszerek és gyakorlatok fejlesztésének támogatása;
• a program eredményei közzétételének, terjesztésének és alkalmazásának biztosítása.

A program tevékenységei megegyeznek a transzverzális program kulcstevékenységeivel. A „szakpolitikai együttműködés és innováció” elnevezésű kulcstevékenység keretében végrehajtott intézkedések például a politikák és rendszerek megfigyelésének és elemzésének támogatására irányulnak, ilyen például az Eurydice hálózat, vagy a képesítések és a kompetenciák átláthatóságának javítására, a mobilitással kapcsolatos tájékoztatás és orientáció, valamint a minőségbiztosítási együttműködés támogatására épülnek, ilyen például az Euroguidance és a Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központok (NARIC) hálózata, valamint a Ploteus vagy az Europass kezdeményezés is.

A Jean Monnet program:

A Jean Monnet program az európai integrációs tanulmányok bizonyos kérdéseire, valamint az európai szintű oktatás és képzés terén tevékenykedő intézmények és szervezetek által igényelt támogatás biztosítására irányul.

A program három kulcstevékenységet érint:

• a Jean Monnet akció, amelyben harmadik országbeli intézmények is részt vehetnek, és amelynek támogatása a program költségvetésének legalább 16%-át teszi ki;
• az európai érdeket szolgáló célt képviselő intézmények működési költségeinek támogatása. Ilyen intézmény az Európa Tanulmányok Szakkollégiuma, az Európai Egyetemi Intézet (Firenze), az Európai Közigazgatási Intézet (Maastricht), az Európai Jogi Akadémia (Trier), a Különleges Nevelési Igényűek Oktatásának Fejlesztését Támogató Európai Ügynökség (Middelfart) és az Európai Szakképzés Nemzetközi Központja (Nizza). Ezek a támogatások a költségvetés legalább 65%-át teszik ki;
• működési támogatások az oktatás és képzés területén működő egyéb európai intézmények vagy szövetségek számára, amelyek összege a költségvetés legalább 19%-át teszi ki.

A program fő célkitűzései a következők:

• az oktatási, kutatási és reflektív tevékenységek ösztönzése az európai integrációs tanulmányok területén;
• az európai integráció kérdéseivel, valamint az oktatással és képzéssel európai megközelítésben foglalkozó intézmények és szövetségek megfelelő arányú fennállásának támogatása.

Ezért a program operatív célkitűzései a kiválóság ösztönzésére, az európai integráció kérdéseivel kapcsolatos ismeretek bővítésére és a tudatosság fokozására, valamint az európai integráció kérdéseivel foglalkozó európai intézmények és a kiváló minőséget képviselő európai intézmények és szövetségek támogatására irányulnak.

A program tevékenységi körébe tartozik az olyan egyoldalú és nemzeti projektek támogatása, mint amilyen például a Jean Monnet tanszékek, a kiválósági központok és tanítási modulok, a fiatal kutatók, valamint a többoldalú projektek és hálózatok támogatása.

HÁTTÉR

Az egész életen át tartó tanulás (2007–2013) programja magában foglalja az egész életen át tartó tanulás terén működő európai programokat. A program a 2000 és 2006 között megvalósított korábbi programokra, a Socrates, a Leonardo da Vinci, az eLearning programra és a Jean Monnet akcióra épül.

Az oktatás és képzés terén megvalósított átfogó közösségi támogatási program sokkal ésszerűbb, egységesebb és hatékonyabb intézkedéseket tesz lehetővé. Fokozottabb mértékben valósul meg a különböző területek közötti kölcsönhatás, nagyobb az átláthatóság, különösen az oktatás és képzés területén bekövetkező változásokra való azonnali reakciót illetően, valamint szélesebb körű együttműködést tesz lehetővé.

Ennek köszönhetően a program hozzájárul a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek eléréséhez is, beleértve a környezetvédelmi dimenziót és az Európai Felsőoktatási Térség megteremtését (bolognai folyamat), valamint különösen azokat a célkitűzéseket, amelyek célja, hogy 2010-ig világszínvonalúvá tegyék az oktatási és képzési rendszereket, illetve az Európai Tanács 2002. évi barcelonai ülésén megállapított következtetésekkel összhangban előtérbe helyezzék az idegen nyelvek tanulását. A program céljai összhangban állnak az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram oktatási rendszerekre vonatkozó jövőbeli célkitűzéseivel, a szakismeretekre és a mobilitásra vonatkozó cselekvési tervvel, valamint a nyelvtanulásról és a nyelvi sokszínűségről szóló cselekvési tervvel is.

See also

• További információkért látogasson el az Európai Bizottság Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatósága webhelyére: Az egész életen át tartó tanulás programja (DE) (EN) (FR)

Utolsó frissítés: 29.01.2009