Az iskolai oktatás minőségére vonatkozó mutatók
A jelentés fő célja, hogy meghatározza az iskolai oktatás minőségére vonatkozó mutatókat, amelyek célja a nemzeti rendszerek értékelésének megkönnyítése. A mutatók segítségével meghatározhatók azok a kérdések, amelyeket alaposabban meg kell vizsgálni, és a kapott eredményeket összehasonlítva az Unió tagállamai tanulhatnak egymástól.
JOGI AKTUS
Az iskolai oktatás minősége: tizenhat minőségi mutató – a minőségi mutatókkal foglalkozó munkacsoport jelentése [A Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
ÖSSZEFOGLALÓ
Az iskolai oktatás minőségéről szóló jelentést a minőségi mutatókkal foglalkozó munkacsoport munkájában részt vevő 26 ország oktatási minisztériumi szakértői készítették.
Az európai oktatás minősége előtt álló kihívások
A jelentésben alkalmazott mutatók és referenciaértékek alapján az alábbi öt kihívást határozták meg:
Az Európai Unió szintjén a legfőbb kihívás továbbra is az, hogy minden európai polgár magas szintű iskolai oktatásban részesülhessen.
A négy fő vizsgált terület
A munkacsoport korlátozott számú, összesen tizenhat mutatót javasol, amelyek az alábbi négy terület köré csoportosíthatók:
A jelentés az egyes mutatókra vonatkozóan elemzi a hozzájuk tartozó adatokat (ábrákban és táblázatokban) és meghatározza az egyes tagállamokban közös összetevőket, alapvető kérdések felvetésével vitát indít és példákkal szemlélteti a helyes gyakorlatokat.
A 16 MUTATÓ RÉSZLETES BEMUTATÁSA
Matematika
Az elemzési, logikai és számtani érvelési készségek elsajátítását lehetővé tevő szilárd matematikai alapismeretek minden tantervben központi szerepet játszanak. A rendelkezésre álló adatok szerint azonban továbbra is jelentős különbségek tapasztalhatók például amiatt, hogy a tantervekben a mértan elsőbbséget élvez a számtannal szemben.
A matematikával kapcsolatos fő kihívások a matematika iránti kedvező hozzáállást biztosító tanítási módszer kifejlesztése; a tanulók ösztönzése a vonatkozó ismeretek elsajátítására és fenntartására; valamint lehetőség szerint az európai polgárok által elsajátítandó közös matematikai készségek és képességek meghatározása.
A helyes gyakorlatokra példaként említhetők a következők: Ciprus, ahol valamennyi korcsoport számára matematikai tanulmányi versenyeket rendeznek; Franciaország, ahol létrehozták a matematika-tanítás nemzeti „megfigyelőközpontját”; és Németország, ahol tanítási segédanyagokat dolgoztak ki.
Olvasás
Az olvasási és szövegértési képesség nélkülözhetetlen feltétele az ismeretek elsajátításának, a személyes fejlődésnek és az egyének társadalmi beilleszkedésének. A jelentés rámutat, hogy a családi környezet és a tanulók egyes sajátos jellemzői, például a nemük meghatározó szerepet játszik.
Továbbra is nyitott kérdés, hogyan javítható a könyvekhez való hozzáférés a középiskolákban, a könyvtárakban és a könyvesboltokban; hogyan ösztönözhetők a szülők arra, hogy részt vegyenek gyermekeik tanulási folyamatában; hogyan vehetők rá a fiatalok az olvasásra (pl. reklám, televízió, CD-ROM-ok).
A nemzeti kezdeményezések közül példaként említhető Németország, ahol a tanulók ingyen kapják a nemzeti napilapokat, és azok tartalmát a tanárok következetesen beillesztik a tanórák anyagába; hasonlóan érdekes egy svédországi kezdeményezés, ahol arra ösztönözték a szülőket, hogy naponta fél órán át olvassanak minőségi könyveket 10–12 éves gyermekükkel.
Természettudományok
A természettudományok fejlesztik a tanulók elemzési és vizsgálati képességeit, valamint kísérletező kedvét. Ezek a képességek elengedhetetlenek a technológiai fejlődéshez. A jelentés számottevő eltéréseket tár fel az egyes tagországok között a természettudományos ismeretek terén, valamint a tekintetben, milyen befolyással bírnak olyan tényezők, mint a motiváció, a nem, a módszertani gyakorlatok, a természettudományi tanulmányok és foglalkozások megítélése stb.
A jelentés vita indítását szorgalmazza azt illetően, általánosságban hogyan érhető el, hogy valamennyi tanuló kellően érdeklődjön a természettudományok iránt, és hogyan ösztönözhető a tanulás gyakorlati kísérleteken alapuló, hatékonyabb módszerekkel.
A helyes gyakorlatot bemutató példaként a jelentés kiemeli a „Schola Iudus” elnevezésű szlovákiai kezdeményezést, amelynek célja a természettudományos oktatás interaktív nemzeti vándorkiállítások keretében történő népszerűsítése, valamint a „Nők a tudományban” elnevezésű európai kezdeményezést, amely a nők eredményein keresztül mutatja be a tudomány történetét.
Információs és kommunikációs technológiák (ikt)
Az ikt egyre nagyobb teret nyer mindennapi életünkben, mivel a tanulás, az élet, a munka, a fogyasztói lét és a szórakozás új formáinak megjelenését teszi lehetővé.
Annak ellenére, hogy az ikt különböző súllyal van jelen az iskolai tantervekben (egyes országokban eszközként, máshol külön tantárgyként kezelik), a tagállamok többsége az ikt szélesebb körű alkalmazását tervezi.
Továbbra is válaszra vár az a kérdés, hogyan segíthető elő az ikt egyetemes használata még a lakosság leghátrányosabb helyzetű és legkiszolgáltatottabb tagjai körében is, és hogyan mozdítható elő a különböző szaktanárok képzése a szükséges készségek területén.
Izland példája, ahol a végzős diákok saját hordozható számítógépet kapnak, jól szemlélteti azt a célt, amelyet valamennyi európai országnak el kell érnie. Európai szinten az eEurope és az eLearning kezdeményezés támogatja az ikt alkalmazását.
Idegen nyelvek
Napjainkban a több közösségi nyelv ismerete valamennyi olyan uniós polgár számára elengedhetetlen feltétel, aki élni kíván az egységes piac nyújtotta szakmai és személyes fejlődési lehetőségekkel.
A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy összefüggés áll fenn az ország hivatalos nyelve és a fiatalok idegennyelvtudása között: a nem domináns nyelvvel rendelkező országok (például Dánia, Svédország és mások) lakosai körében nagyobb a motiváció egy másik nyelv elsajátítására, mint a domináns nyelvű országokban (többek között Franciaországban vagy Spanyolországban). A társadalmi és kulturális tényezők szintén fontos szerepet játszanak.
Továbbra is komoly kihívást jelent a fiatalok nyelvtanulási kedvének javítása, valamint olyan módszerek kidolgozása, amelyek növelik önbizalmukat az anyanyelvüktől eltérő nyelvek használata során. Belgiumban az Oktatási Minisztérium 18 nyelven biztosít képzést, köztük európai és nem európai nyelveken egyaránt. Európai szinten az Európai Nyelvi Díj célja, hogy az innovatív projektek megismertetése révén növelje a nyelvtanulás iránti érdeklődést.
A tanulási készség elsajátítása
Az egész életen át tartó tanulásra való képesség biztosítja, hogy helyt tudjunk állni a munkaerőpiacon és a társadalomban. A hatékony tanuláshoz a tanulóknak tudniuk kell tanulni és rendelkezniük kell az e cél elérését biztosító eszköztárral és stratégiákkal.
Európai szintű adatok még nem állnak rendelkezésre, noha egyes tagállamok már kidolgoztak olyan módszereket, amelyek célja az iskolai siker és kudarc okainak jobb megértése. A feladat annak biztosítása, hogy a tanulásra való képesség elsajátításához szükséges készségeket szakpolitikai prioritásként kezeljék a tantervek átalakítása és a tanárok továbbképzésének előmozdítása érdekében.
Állampolgári ismeretek
A fiatalok állampolgári szerepre való felkészítése azt is jelenti, hogy megismertetjük velük a demokrácián, az egyenlőségen és szabadságon, egyúttal azonban a jogok és kötelességek elismerésén alapuló állampolgári kultúrát. A jelentés különösen kiemelte a társadalmi és kulturális sokszínűség előmozdításának nehézségét, valamint azt, hogy az oktatókban tudatosítani kell, milyen fontos szerepet töltenek be a tanulók állampolgári nevelésében.
Görögországban a középiskolások választott képviselői minden évben összeülnek a Parlamentben, hogy aktuális kérdéseket vitassanak meg. Olaszországban valamennyi oktatási intézmény rendelkezik a tanulók jogait és kötelességeit tartalmazó alapokmánnyal.
Az iskolaelhagyás mértéke
Az iskolai oktatásból kimaradók gyakran sem az alapvető kompetenciákkal, sem szakmai képesítéssel nem rendelkeznek, így munkakereséskor nehézségekbe ütköznek. Az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos stratégia kidolgozásának halogatása miatt ezeket a személyeket tartós munkanélküliség fenyegeti.
A jelentés hangsúlyozza, hogy az országok közötti jelentős eltérések nem csupán az oktatási rendszerek különbözőségével, hanem a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségekkel is összefüggésbe hozhatók. Németországban például egy kettős rendszernek köszönhetően, amelynek keretében a tanulók szakképzési tanulmányaik mellett vállalati gyakornokként dolgoznak, az érintettek szakmai képesítést szerezhetnek. Másrészről az iskolai kudarc mértékében olyan gazdasági tényezők is szerepet játszhatnak, mint a magas munkanélküliség, a városi és vidéki gazdaságok közötti egyenlőtlenségek stb.
A 2000. márciusi lisszaboni Európai Tanács célként tűzte ki, hogy 2010-ig a felére csökkenti azon 14 és 18 év közötti fiatalok számát, akik mindössze alacsonyabb szintű középfokú végzettséggel rendelkeznek. Hollandiában a korai iskolaelhagyás mértékét az iskolák közötti regionális együttműködéssel szorítják vissza; Németországban gazdasági partnerek biztosítanak gyakornoki elhelyezést.
A felső középfokú végzettség megszerzése
A felső középfokú végzettséget szerzők aránya fontos mutató, amely az oktatási rendszerek megfelelő működését tükrözi. A jelentés kiemeli, hogy egy tanuló sikere csak a többi fiatal iskolai teljesítményével, illetve az ország gazdasági fejlettségével összefüggésben értékelhető.
A legfőbb kihívás a fiatalok motivációjának erősítése és az elméleti tudás és a gyakorlati tevékenység közötti kapcsolatok megvilágítása számukra, valamint a tanulók egész életen át tartó tanulás iránti érdeklődésének fokozása.
A felsőoktatásban való részvétel aránya
A felsőoktatás egyre több lehetőséget kínál. Fontos azonban, hogy az új technológiák fejlődése, a munkaerő-piaci tendenciák stb. fényében előre jelezzük a várható igényeket.
A jelentés említést tesz az oktatási rendszerek közötti különbségekről, különösen a tanterv (egyes anyagokat bizonyos országokban a középfokú oktatásban, máshol a felsőoktatásban tárgyalnak) és a szakképzés elérhetősége (szakképzés hiányában a fiatalok tovább folytatják tanulmányaikat) tekintetében. A telített munkaerőpiacon azok az álláskeresők, akik nehezen találnak munkát, gyakran beiratkoznak a felsőoktatásba. A nagy hallgatói létszám következménye a rendkívül magasan képzett munkaerő, ami egyes ágazatokban még inkább megnehezíti a munkakeresést a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők számára.
A széles korcsoporteloszlással jellemzett magas szintű hallgatói részvétel jelentősen megnöveli a lakosság azon arányát, amely egy adott időpontban nem áll rendelkezésre a munkaerőpiacon. A jelentés megjegyzi továbbá, hogy a felsőoktatásban a lányok általában a fiúknál nagyobb számban képviseltetik magukat.
A jelentés többek között az alábbi területek vizsgálatát javasolja: a lányok/fiúk aránya egyes tudományterületeken belül, a felsőoktatásban való részvétel mint a munkaerő-piaci körülményekre adott válasz, az idősebb korosztályokban mért részvételi arány és a munkaerőpiac termelékenysége közötti kapcsolat stb.
Az iskolai oktatás értékelése és irányítása
Az értékelés és az irányítás lehetővé teszi az iskolák számára, hogy összehasonlítsák magukat más hasonló intézményekkel. Minden ország igyekszik megtalálni az iskolai eredmények értékelésének legjobb módját, akár belső, akár külső értékelés, esetleg a kettő kombinációja révén.
Ausztriában internetes webhelyet hoztak létre az iskolák számára, ahol információkat, ötleteket és eljárásbeli javaslatokat találnak tanterveik kidolgozásához. Ez a jelentés európai szinten szintén nagymértékben elősegíti az európai értékelési rendszerek javítását.
Szülői részvétel
A szülők gyermekeik oktatásában való részvétele fontos szerepet játszik az iskolai működés javításában, és nagyban meghatározza a gyermek oktatásának minőségét. A jelentés hangsúlyozza, hogy a szülők önkéntes alapon közvetlenül is részt vehetnek az oktatási tevékenységekben, ez azonban történhet tanácsadó szervezetek, önkéntes szövetségek vagy délutáni klubok keretében is.
Ez a mutató fontos, lényegi kérdéseket vet fel a szülők szerepét és befolyását, az általuk képviselt esetleges hozzáadott értéket, valamint azokat a körülményeket illetően, amelyek között közreműködésük a lehető leghatékonyabb és leghasznosabb.
Számos helyes gyakorlati példát említhetünk, többek között Németországét, ahol a szülők számára szemináriumokat szerveznek, hogy tájékoztassák őket a tanulás és tanítás területén bekövetkezett főbb fejleményekről.
Az oktatók oktatása és képzése
Az oktatók szerepe és státusza soha nem látott változásokon megy keresztül: mivel az új eszközök (ikt) folyamatos továbbképzést tesznek szükségessé, folyamatosan változó igényeknek és elvárásoknak kell megfelelniük. Az európai országokban sürgető szükség van magas színvonalú szakmai gyakorlattal és folyamatos szakmai továbbképzéssel erősített minőségi alapképzésre.
A jelentés kiemeli, hogy noha a tanárok alapképzésére vonatkozóan vannak adataink (lásd az EURYDICE-hálózatot), továbbképzéssel kapcsolatos adatokat már nehezebben találunk. Ez a mutató különbséget tesz egyrészről a szaktantárgyakra összpontosító általános / szaktanári oktatás és képzés, és másrészről a tanári szakmához kapcsolódó pedagógiai és gyakorlati képzés között.
Jóllehet jelentős különbségek figyelhetők meg, a jelentés vitát indít abban a kérdésben, milyen intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a tanárok folyamatosan naprakésszé tegyék ismereteiket, és hogyan biztosítható a kiemelt eredményeket elérő oktatók jutalmazása és a pályán tartása.
Az iskolai előkészítő intézmények látogatottságának aránya
Az iskolai előkészítő nevelés nagymértékben hozzájárul a gyermek érzelmi és kognitív fejlődéséhez, megkönnyíti a játékos tanulásról a formális tanulásra történő átállást, és fontos szerepet játszik a gyermek iskolai sikereiben.
A legalább hároméves gyermekek részvételével zajló iskolai előkészítő oktatást megfelelően képzett szakembereknek kell végezniük.
Egy számítógépre jutó tanulók száma
Mindenkinek lehetőséget kell kapnia arra, hogy elsajátítsa a hatékony számítógép-kezelést: az iskolának kellő számú számítógéppel kell rendelkeznie. Másrészről, mivel a technológia gyorsan fejlődik, esetenként hasznosabb, ha az iskolában kevesebb a számítógép, de a modellek elavulása esetén biztosított azok rendszeres cseréje. Mivel sok iskolát kell ellátni igen drága berendezésekkel, egyes oktatási rendszerekben partnerséget alakítanak ki a magánszektorral. A legfőbb kihívás annak elérése, hogy az iskolák és partnereik számítógép-ellátásba való beruházásai gazdaságilag megtérüljenek.
Egy tanulóra jutó oktatási kiadások
A nemzeti kormányok számára kulcsfontosságú kérdés, hogy az összes pénzügyi forrás mekkora hányadát fordítják oktatásra. Olyan beruházásról van szó, amelynek haszna csak hosszú távon érezhető, és amely jelentőst hatást gyakorol olyan kulcsfontosságú területekre, mint a társadalmi kohézió, a nemzetközi verseny és a fenntartható növekedés.
A jelentés hangsúlyozza, hogy fontos szerepet játszanak a gazdasági jólét terén megmutatkozó különbségek. Skóciában a helyi közösségek köz-magán társulások segítségével finanszírozzák az iskolafelújítási programot. Az európai oktatási rendszerek előtt álló fő kihívások többek között a költségvetés hatékony elosztása a különböző helyi és regionális szintek között, valamint a magánszektor közreműködésének ösztönzése anélkül, hogy az veszélyeztetné az oktatási rendszer egységét.
Háttér
Az 1998. júniusi prágai konferencia alkalmával az Európai Unió és a tagjelölt országok oktatási miniszterei nemzeti szakértőkből álló munkacsoport létrehozására tettek javaslatot, amelynek feladata a nemzeti szintű oktatási rendszerek értékelését megkönnyítő mutatók és referenciaértékek meghatározása volt.
A szakértők az uniós tagállamok és a tagjelölt országok oktatási minisztereinek 2000. júniusi bukaresti találkozóján mutatták be jelentésüket.
A Bizottság javaslata és a tagállamok észrevételei alapján a Tanács 2001. február 12-én elfogadta az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövőbeli célkitűzéseiről szóló jelentést. Ez az első olyan dokumentum, amely a nemzeti oktatáspolitikákkal kapcsolatos átfogó és egységes megközelítést vázol fel az alábbi három célkitűzés köré építve:
Az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövőbeli célkitűzéseiről szóló jelentés elfogadását követően a Bizottság munkaprogramot dolgozott ki, amely általánosságban az oktatással és a képzéssel kapcsolatos 29 mutatót foglalt magában.
KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK
Részletes munkaprogram az európai oktatási és képzési rendszerek célkitűzéseinek nyomon követéséről [Hivatalos Lap C 142., 2002.6.14].
A Tanács következtetései [2002. február 14.] az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövőbeli célkitűzéseiről szóló jelentés nyomon követéséről a 2002. tavaszi Európai Tanácson bemutatandó közös tanácsi/bizottsági jelentés elkészítése céljából [Hivatalos Lap C 58., 2002.3.5].
Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása [2001. február 12.] az iskolai oktatás minőségértékelése terén folytatott európai együttműködésről [Hivatalos Lap L 60., 2001.3.1].
A Tanács 98/561/EK ajánlása [1998. szeptember 24.] a felsőoktatási minőségbiztosítás terén folytatott európai együttműködésről [Hivatalos Lap L 270., 1998.10.7].
Utolsó frissítés: 08.05.2006