Felsőoktatás – együttműködés az uniós és az EU-n kívüli országok között

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Az EU-n kívüli országokkal a felsőoktatás terén folytatott együttműködés megerősítése – COM(2001) 385 végleges

ÖSSZEFOGLALÓ

MI ENNEK A KÖZLEMÉNYNEK A CÉLJA?

A közlemény az uniós és az EU-n kívüli országok között a felsőoktatás terén folytatott együttműködésre vonatkozó stratégiát és szabályokat határoz meg.

A közlemény céljai a következők:

• az EU megerősítése az oktatás központjaként betöltött szerepében;
• az EU-n kívüli partnerországok támogatása a korszerűsítésre irányuló törekvéseikben;
• a közös értékek és a kultúrák közötti megértés előmozdítása;
• az uniós országok és felsőoktatási intézményeik támogatása törekvéseik nemzetközivé tételében; valamint
• a szolgáltatások és emberi erőforrások minőségének javítása kölcsönös tanulás és a bevált gyakorlatok cseréje révén.

FŐBB PONTOK

• A közleményben meghatározott stratégia célja, hogy a lehető legtöbbet hozza ki az EU-ban elindított, az Erasmus+ programhoz hasonló programok során szerzett tapasztalatokból, amely utóbbi – többek között – az oktatás és képzés nemzetközi vetületét kívánja kiszélesíteni az uniós országok és az EU-n kívüli országok felsőoktatási intézményei közötti partnerségek révén.
• A stratégia többoldalú, olyan országokat tömörítő hálózatok és partnerségek létrehozására hív fel, amelyek rendelkeznek az EU-ban találhatókhoz hasonló felsőoktatási intézményekkel, annak érdekében, hogy az érintett egyetemek megállapodásra jussanak – többek között – a következő kérdésekben:
  • azon kurzusok tudományos összetétele, amelyeken a cserediákok részt vesznek;
  • a cserediákokról külföldi tartózkodásuk ideje alatt való gondoskodásról szóló megállapodások; vagy
  • a hazai és fogadó egyetemek által elvégzett munka elismeréséről szóló megállapodások az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer* modelljének felhasználásával.
• A stratégia szerint ahhoz, hogy az uniós és EU-n kívüli országok között a felsőoktatás terén folytatott együttműködés valóban hatékony legyen, többre van szükség az egyszerű cserediák programoknál. Munkaerőcsere-programokra és közös programokra is szükség van.
• Az EU globális oktatási kiválóság-központként betöltött szerepének előmozdítása érdekében a stratégia a más országokban folytatott európai tanulmányok kapacitásának a növelését javasolja az uniós tanulási központok és a Jean Monnet tanszékek hálózatának kiszélesítése révén (a Jean Monnet tanszékek az olyan professzorok számára – világszerte – fenntartott pozíciókat jelentenek, akik szakterülete az európai integráció).
• A Horizont 2020 program révén támogatott Marie Skłodowska-Curie-tevékenységek a kutatók és PhD hallgatók transznacionális mobilitásának az előmozdítása révén egészíti ki a stratégiát.

HÁTTÉR

Az európai egyetemek már nem kevés jó tapasztalattal rendelkeznek a nemzetközi együttműködés terén: előmozdították a nemzetközi tanterv és a közös diplomák létrehozását, nemzetközi kutatási és innovációs projekteket finanszíroztak, továbbá diák-, munkaerő- és tudáscsere-programokat támogattak. Ez az együttműködés nem pusztán az oktatás és képzés minőségét növeli, a mobilitás révén az innovációra és a munkahelyteremtésre is ösztönzőleg hat, miközben lehetőségeket kínál a munkaerőnek és a diákoknak távlataik kiszélesítésére.

KULCSFOGALMAK

*Európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer: felsőoktatási kreditrendszer, amelynek célja, hogy a diákoknak könnyebb legyen a különböző országok közötti mozgás. Az európai felsőoktatási térséghez tartozó legtöbb ország és a térségen kívül is számos ország elfogadta.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a harmadik országokkal a felsőoktatás terén folytatott együttműködés megerősítéséről (COM(2001) 385 végleges, 2001.7.18.)

utolsó frissítés 26.10.2015