Az állami munkaügyi szolgálatok korszerűsítése

Az állami munkaügyi szolgálatok - amelyek számos munkakereső első állomásaként szolgálnak - kulcsfontosságú szerepet játszanak a munkaerő-piaci politikák teljesítésében. Az Európai Unión (EU) belül egymással szorosabban együttműködő állami munkaügyi szolgálatok hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia 75%-os céljának eléréséhez.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye: Az állami munkaügyi szolgálatok korszerűsítése az európai foglalkoztatási stratégia támogatása érdekében (COM(98) 641 végleges, 1998.11.13.).

ÖSSZEFOGLALÓ

MI ENNEK A KÖZLEMÉNYNEK A CÉLJA?

A közlemény azt vizsgálja meg, hogy az állami munkaügyi szolgálatok milyen szerepet játszanak az EU foglalkoztatási stratégiájában és abban a rohamosan változó környezetben, amelyben tevékenységüket kifejtik. Meghatározza, hogy miért van szükség e szolgálatokra, valamint a kialakítandó munkamódszereket, célokat és célkitűzéseket. Ezenkívül előkészítette azt a 2014-ben elfogadott határozatot is, amelynek célja az állami munkaügyi szolgálatok uniós szintű hálózatának a létrehozása a 2014-2020 közötti időszakra.

FŐBB PONTOK

Az állami munkaügyi szolgálatok szerepe az európai foglalkoztatási stratégia végrehajtásában

—	adatszolgáltatók a munkaerő-piacról: adatokat gyűjtenek a betöltetlen álláshelyekről és a potenciális jelentkezőkről, továbbá információkat nyújtanak a képzési/újraképzési lehetőségekről;

—	közvetítők: megmutatják, hogy milyen betöltésre váró álláshelyek vannak, és igyekeznek összekötni a munkaerő-piaci kínálatot a kereslettel;

—	piaci kiigazítás: azáltal, hogy részt vesznek a munkaerő-piaci politikák végrehajtásában, az állami munkaügyi szolgálatok - például a készségek terén felmerülő hiányosságok áthidalására irányuló programok révén - segíteni tudnak a kínálat kereslethez való igazításában.

Az állami munkaügyi szolgálatok modelljei

Az állami munkaügyi szolgálatok hatékonysági szintje a munkaerő-piaci programok szervezése terén a különböző hatáskörök, szervezeti felépítések, eszközök és munkaerő-piacok miatt uniós országonként eltérő.

Egy folyamatosan alakuló környezet

—	Változik az álláskeresők profilja (egyre több a magasan képzett fiatal, a női álláskereső, az idősödő munkaerő stb.).

—	Változnak a munkáltatói igények (átállás a szolgáltatásalapú gazdaságra).

—	Rohamosan fejlődik a technológia, és nő a versenyképesség megőrzésének igénye.

—	Változnak a foglalkoztatási jogviszonyok (szerződések, rugalmasabb munkaidő stb.).

—	A munkanélküliség szintje tartósan magas.

Együttműködő állami munkaügyi szolgálatok

Az állami munkaügyi szolgálatok informálisan már 1997 óta együttműködnek uniós szinten, és részt vesznek az EU foglalkoztatási irányelveinek, valamint az azokhoz kapcsolódó nemzeti cselekvési terveknek a végrehajtásában.

Az állami munkaügyi szolgálatok közötti fokozottabb együttműködés kulcsfontosságú szerepet tölt be az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási céljainak elérésében. Ennek megfelelően 2014-ben az EU vállalta egy szilárd jogi alapokkal rendelkező hálózat létrehozását az uniós országok állami munkaügyi szolgálatai közötti együttműködés megerősítése céljából.

A hálózat célkitűzései a következők:

—	benchmarking rendszer kialakítása az állami munkaügyi szolgálatok teljesítményének az összehasonlítására;

—	bizonyítékon alapuló bevált gyakorlatok meghatározása és a kölcsönös tanulás előmozdítása;

—	az állami munkaügyi szolgálatok által nyújtott szolgáltatások fejlesztésének előmozdítása, ideértve az ifjúsági garancia programot;

—	hozzájárulás az európai foglalkoztatási stratégiához és a megfelelő nemzeti szakpolitikákhoz.

További információkért lásd az Európai Bizottságnak az állami munkaügyi szolgálatokkal foglalkozó honlapját.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 573/2014/EU határozata (2014. május 15.) az állami foglalkoztatási szolgálatok (ÁFSZ-ek) közötti fokozott együttműködésről (Hivatalos Lap L 159., 2014.5.28., 32-39. o.).

Utolsó frissítés: 20.04.2015